„Örökbe fogadták” a székelykocsárdi templomot

A regionális döntőre készülnek az enyedi diákok

Székelykocsárdi templom
A „testőrök” mindent megtesznek, hogy megismertessék a székelykocsárdi templomot

Úgy tűnik, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjai előszeretettel választják az „Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket” verseny témájául a környékbeli református templomokat. Tavaly a kollégium csapata, a Magyarlapádi Templom Testőrei megnyerte az országos döntőt, idén a 9. B a székelykocsárdi istenházát választotta.

A versenyfelhívás alaposan összekovácsolta az Erdély minden tájáról érkező tanítóképzős kilencedikeseket, akiket Lőrincz Ildikó osztályfőnök készít fel. Az osztály tagjai, bár megértették, hogy – a szabályzat értelmében – csak hat diák vehet részt a csapatban, mégis, önkéntesként mindannyian szívvel-lélekkel bekapcsolódnak a tevékenységekbe. A csapat tagjai: Kiss Boglárka, Kiss Evelin, Kis Réka Rozália, Sălăşan Andrea, Sípos Mária Beatrice és Varga Áron. 

A csapat célja: felfedezni és másokkal is felfedeztetni azokat az értékeket, történeteket, eseményeket, amelyek különlegessé, egyedivé teszik a székelykocsárdi református templomot. Ennek érdekében olyan események szervezését vállalták, amelyek élettel töltik meg a templomot, odavonzanak minden korosztályt, a résztvevők pedig remélhetőleg „élő kövekként” épülnek be a közösségbe és egyházi életbe. E célkitűzéshez odaillő jelmondatot is választottak: „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által” (1Pét 2, 5).

A csapat első tevékenysége Lészai Róbertnek, a gyülekezet lelkipásztorának felkeresése volt, aki azután, hogy bemutatta a templomot, rendelkezésükre bocsátotta mindazokat a dokumentumokat, amelyek a templom történetével foglalkoznak. Mivel a csapat egyik tagja székelykocsárdi, a diákoknak könnyebb volt megismerni a templom múltját és a gyülekezet életét, hiszen a diák családja már több generáció óta Székelykocsárdon lakik. Elkészítették a templom rövid történetét és lefordították román és angol nyelvre, hogy ezáltal nyissanak a román és más nyelvű közönség felé is. Ugyanakkor sikerült beszerezni régi fotókat is a templom épületéről. A hatékonyabb népszerűsítés érdekében Facebook-oldalt is készítettek, ahol szinte naponta beszámolnak izgalmas felfedezéseikről.