„Adj békét, szabadságot – népeknek, nemzeteknek” – imádkoztak László Attila római katolikus főesperessel együtt több százan kedden a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a március 15-e alkalmából szervezett ökumenikus egyházi szertartás kezdetén.
– Köszönjük, hogy két év kényszerkihagyás után újra együtt állhatunk Isten színe előtt. Köszönjük, hogy egy szívvel, egy lélekkel lehetünk együtt. Könyörgünk a magyar nemzet békéjéért. Imádkozunk, hogy Isten adjon bölcs szívet és értelmet azoknak, akik emberi sorsokról döntenek. Könyörögjünk a világért, az emberiségért – buzdított az ökumenikus szertartáson Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök.
– Ma szárnyalóan, derűsen szeretnék szólni a szabadságról, Isten e természetes ajándékáról, amiért a történelem során annyit kellett küzdeni. Az Istentől elforduló ember azt hitte: a szabadságot egymástól kell elvenni. Ám, amikor az ember Isten fele fordul, akkor a szabadság belülről árad ki – fogalmazott Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Hozzátette: nemzeti ünnepünkön találjuk meg azt az emelkedettséget, amely a szabadság önzetlen elajándékozásából fakad. – A szabadság akkor a miénk, ha mindenkinek elajándékozhatjuk. A mostani kétségbeesésben Isten újból reménységet ad. Egyetlen kiút az imádság és az Istenhez való fordulás. Soha nem lehetünk szabadok, ha mások nem azok. Akik mások szabadságát veszik el, a sajátjukat is elveszítik. Az elvett szabadság bennünket semmisít meg. Arra van szükségünk, hogy a béke belülről áradjon ki a világra, mert a béke nem csak a fegyverek csendje, hanem derű és jókedv is – mondta még Kovács István.
– Ha elhagyjuk Krisztus tanításait, a harc folytatódik. Az emberek közötti ellentétet csak Krisztusban lehet feloldani, mert benne minden feloldódhat mutatott rá Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke, aki szerint az imádság összeköt bennünket, hiszen ugyanazt a miatyánkot mondja az ukrán és orosz hívő is.
Az ökumenikus egyházi szertartáson közreműködött a református és az unitárius kollégium, továbbá a Báthory-líceum kórusa Kálló Zsuzsanna (református kollégium), Ördög Ödön (unitárius kollégium) és Potyó István (Báthory-líceum) vezényletével.
A közösség együttérzését és segítőkészségét
fejezte ki
Az egyházi szertartás után a menet csendben vonult a volt Biasini-épület elé, ahol szónoklatok, szavalatok és kórusművek váltották egymást.
– 1848 tavasza reményt jelentett azoknak, akik hittek és bíztak abban, hogy a hosszú elnyomás időszaka után jönni fog egy igazabb és szabadabb világ. 174 évvel később, 2022 tavasza számunkra is elhozta a remény első jeleit. A reményt és a hitet abban, hogy megszorítások, szigorítások nélkül élhetünk ismét, hogy életünk a régi kerékvágásban folytatódhat. Ma ezt a reményt a háború lármája szabdalja. A rég várt szabadság nem érkezett a remélt békével. Ismét háború dúl Európában, közvetlen szomszédságunkban. A határainknál dúló szörnyű háború az Ukrajnában élő nemzetek és a kárpátaljai magyar közösség jövőjét is veszélyezteti. Ezért most, amikor 48-as hőseinkről emlékezünk meg, fordítsuk fejünket kelet felé is. Ezt tette ma Kolozsvár magyar közössége is, mikor hagyományos felvonulásunk nem csak az emlékezésről, nem csak a márciusi ifjak hőstetteiről, nem a Kossuth-nótákról szólt. Ez a közösség ma a béke és a szabadság iránti vágyát, együttérzését és segítőkészségét fejezte ki. Ez a közösség bebizonyította, hogy szolidáris az Ukrajna területén élő minden nemzettel, és kész segíteni a háború elől menekülőknek, a háborús övezetben maradtaknak. Szükség van arra, hogy a következőkben is megadjuk ezt a segítséget. Kolozsvár és Kolozs megye összefog, és bízunk abban, hogy jön egy igazabb, szebb világ, ahol minden szabadon alkothat, dolgozhat, élhet – közölte Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
– Harminc év után először ünnepeljük úgy a március 15-ét, hogy a nyugtalanság és a rabság gondolata ott van a szívünkben. Hosszú évekig gondoltuk úgy, hogy a szabadságért már nem karddal és puskával kell harcolni. Talán már el is felejtettük, hogy milyen a szabadságért csatába állni. Bár most nem a mi szabadságunk került veszélybe, mégis: a határainknál dúló szörnyű háború az Ukrajnában élő nemzetek, így a kárpátaljai magyar közösség jövőjét is veszélyezteti. Legyünk éberek: habár nálunk nem masíroznak orosz tankok, de a félretájékoztató gépezet bizony köztünk is dolgozik, és ez is veszélyes a szabadságunkra – mondta Tasnádi Szilárd alprefektus, aki ezt megelőzően Nicolae Ciucă miniszterelnök üzenetét is tolmácsolta.
Orbán Viktor magyar kormányfő ünnepi üzenetét Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja olvasta fel.
– Az 1848-as márciusi ifjak és mi, mai fiatalok is a kor kihívásaival küzdünk. Mi ma a rászorulóknak viszünk segítséget, felemeljük szavunkat az oktatási visszásságok ellen, de közösséget is építünk. A márciusi ifjak példát jelentenek számunkra. De a mai nap hőseire is példaként kell gondolnunk – fogalmazta meg az ifjúság üzenetét Hatos Attila, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke.
A Biasini előtti ünnepségen Marosán Csaba színművész szavalt és konferált, közreműködött a Kolozsvári Református Kollégium énekkara.
Felvetetnék az óriáskokárdát
a Guinness-rekordok közé
Délután a Szamosfalvi Honvéd Emlékműnél is koszorúztak a Szamosfalváért Egyesület szervezésében, és a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács is megszervezte hagyományos verses, zenés előadását a Mátyás király szülőháza előtti téren. Idén közel két méter átmérőjű óriáskokárdát is készítettek a diáktanács tagjai, hogy ezzel is bizonyítsák, a fiatal generáció is képes komoly dolgokra. A kolozsvári óriáskokárda a valaha elkészült legnagyobb, ezért szeretnének bekerülni vele a Guinness Rekordok Könyvébe. Ennek érdekében a kapcsolatot már felvették az illetékesekkel – árulták el.
Délután az Ampelopsis Versszínház Forradalom – sokszorosítva című mini előadását is meg lehetett tekinteni. Ezt követően Erdély és erdélyiség forradalmaink tükrében címmel megemlékező beszélgetés kezdődött Benkő Levente történésszel, a Művelődés folyóirat főszerkesztőjével Erdély forradalmairól ’48-tól ’90-ig. A beszélgetés keretében megtekinthető volt az EMKISZ Szemelvények az erdélyi '48-as forradalom történéseiből és Könyv, gyertya és néma csend - harminc éve volt a Fekete március című kiállítása. A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenye zárta az idei rendezvénysorozatot.
Ünnep Kisbácsban
Kisbácsban a református templomban került sor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepségre kedd délután. Az RMDSZ kisbácsi választmánya szervezte megemlékezés Oláh Mátyás tiszteletes áhítatával kezdődött. Balázs János polgármester, helyi RMDSZ-elnök és Csoma Botond képviselő, a szövetség Kolozs megyei elnöke köszöntő beszéde után verses-zenés összeállítás következett. Az ünnepi műsort a kisbácsi magyar óvodások fellépése nyitotta. Éles Krisztina, Elekes Ildikó és Kis Henrietta óvó nénik, illetve Varga Melinda szerkesztő, költő a 174 évvel ezelőtti történelmi pillanat jelentőségét, emlékét felelevenítő verseket szavalt. Elhangzott Péntek Balázs, a kolozsvári Református Kollégium 10. osztályos tanulójának E Márciusi éjben című költeménye is. Fellépett a kollégium kórusa, karvezető: Kalló Zsuzsanna.