*** FOTÓRIPORT - Megérkeztek a küldöttek, elkezdődött az RMDSZ kongresszusa ***
A rendezvény zárómozzanataként adták át péntek este a Szíve helyén tulipán díjakat, a szervezetépítésben elvégzett munkájuk elismeréseként: legrégebbi RMDSZ-elnök kategóriában Wisky Mária, a legyügyesebb tagdíjszedő kategóriában Magyar Károly, a legjobb aláírásgyűjtő kategóriában Madaras Eszter, a legönzetlenebb önkéntes kategóriában Szente Mária, valamint legszorgalmasabb kategóriában Barabás Katalin vehette át a díjat.
A kongresszu első napján, a köszöntő beszédek lejárta után aláírták a Kárpát-medencei nyilatkozatot, a legnagyobb magyarországi és a határon túli magyar politikai szervezetek választott vezetői, az Európai Néppárt közös frakciójának tagjaiként: Semjén Zsolt, Kelemen Hunor, Pásztor István, Menyhárt József és Brenzovics László. A nyilatkozatban vállalják, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közösség érdekében együttes erővel fognak fellépni az Európai Unióban.
Csűry István: “nincs mitől félni” “
Hangsúlyozta: “amíg van egy kárpát-medencei magyar nemzet, van egy Magyarország, amely támogat minket, akik ide szakadtunk, ameddig van Magyarországnak egy olyan kormánya, amely mer kereszténynek lenni, mer gondolkodni, nincs mitől félni. Nincs mitől félni, nem fogunk elporladni, mint a szikla.”
“Rajtunk múlik: tevőleges, céltudatos lendülettel kell tenni, előre haladni az úton” – emelte ki Csűry István, hozzátéve: a magyar közösség kihívásokkal, feladatokkal néz szembe, de „a megoldás nálunk van.”Adorjáni Dezső: az európai társasház alapja a keresztény életszemlélet kellene legyen
Adorjáni Dezső, az evangélikus-lutheránus egyház püspöke a közelgő európai parlamenti választások kapcsán az Európai Unió jövőjét, a közösség európai létét illető gondolatait összegezte köszöntő beszédében.
„Az európai kérdés szerves része életünknek, nagy kérdése jövőnknek. Mikor azt hallom, Európai Unió, amely voltaképpen egy közös európai társasház, a Profiterol jut eszembe, ez a felséges gasztronómiai kreáció, amelyből a legfinomabbat egy bukaresti ötemeletes társasház földszintjén működő cukrászdában ettem, 1975–76-ban” – fejtette ki az elöljáró. 1977-ben azonban földrengés rázta meg a fővárost, s az épület, az ötemeletes bérház, amelyben ez a cukrászda működött, néhány perc alatt megsemmisült – emlékezett.
„A bérházzal odalett a cukrászda, s odalett a mennyei ízű gasztronómiai szintézis, soha ott többé nem készült Profiterol” – folytatta Adorjáni Dezső.
– A szakemberek szerint, a két világháború között épült ingatlannak nem volt megfelelő az alapozása, rossz volt falainak összetétele, módosítottak a tartófalak struktúráján, ezért omlott össze. Amint egy épület esetében kulcsfontosságú az alapozás és a tartószerkezet, társadalmi épületeinkre nézve is igaz, hogy ezek nem lehetnek tartósak megfelelő alap nélkül, amely nem más mint a gondolkodó szellem – hangsúlyozta a püspök.
Mint mondta, sok szó esik a még mindig épülő közös európai társasházról, sokan ki is költöznének a több mint fél évszázad óta építgetett ingatlanból, amelynek időnként némileg dilettáns módon tologatják ide-oda tartófalait. Megállapította: sokszor az érzése, az európai társasház építői nem látják a megoldást, úgymond a fától az erdőt.
Mint mondta, az ő tanácsa az, hogy az európai jövő építésében a keresztény kultúra, a krisztusi életszemlélet lehet a megfelelő alap: „így maradhat meg európai társasházunkban az eszme, a tartalom, hogy a valódi, autentikus érték el ne vesszen”, mint a bukaresti társasház, cukrászda és Profiterol – fejtette ki a püspök.Markó Bálint: a BBTE-n több mint 6 ezer magyar diák tanul
Markó Bálint, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese többek közt arról beszélt: büszkék lehetünk, hogy Románia egyik legjobb egyetemén magyar oktatás folyik, több mint 6000 magyar diák tanulhat anyanyelvén.
- Ami viszont aggodalommal kell hogy eltöltsön, az a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem (MOGYE), amelynek elsorvasztására tesznek most kísérletet, de amelynek végét igazán az jelenti, ha mi magunk is feladjuk megmentésének reményét - mondta.Dávid László: merjünk nagyot álmodni
Amennyiben összeszámolnánk, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az elmúlt 19 évben körülbelül 8 ezer hallgatót adott az erdélyi magyar közösségnek, és mindenki mellett még van szintén legalább 8 további, hasonlóan gondolkodó ember, plusz ha még a több száz oktatót is számításban vesszük – rádöbbenhetünk, mekkora erőt jelent mindez, mondta köszöntő beszédében Dávid László, a Sapientia tudományegyetem rektora.
Egy ekkora csapattal lehetne sikeresen játszani, közösen együtt gondolkodni, működni, álmodni. Mert miért ne álmodhatnánk, hogy olyan környezetünk legyen, ahova például épp Dél-Tirolból jönnének el példát venni, vagy azt is álmodhatnánk, hogy itt valósuljon meg egy szilícium völgy. Merjünk nagyot álmodni, mondta a rektor, és neveljük úgy gyerekeinket, olyan közösséget hozzunk létre, amely nem rekeszti ki a másként gondolkodókat, hanem befogadó, mert mindannyian egy csapat tagjai vagyunk. Sikert kívánt a kongresszusnak abban, hogy sikeres jövőképet határozzon meg a fiataloknak, és sikerüljön hazacsábítani azokat, akik elcsángáltak.
Kisfilm az eltávozottakról...
Kisfilm idézte fel azoknak az erdélyi magyar közösség meghatározó egyéniségeinek, volt RMDSZ-es tisztségviselőinek az alakját, akik ma már nincsenek közöttünk. A kongresszus tagjai egy perces néma felállással tisztelegtek emlékük előtt.Andócsi János: . Székelyföld népének kitartása, küzdelme példaértékű a horvátországi magyarok számára is
Andócsi János alelnök képviselte a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK) az RMDSZ kongresszusán.
Elmondta: sokuk számára Erdély afféle távoli, mesebeli Tündérkertet jelent. Azok viszont, akiknek személyesen is volt alkalmuk ide látogatni, sokkal árnyaltabb képet őriznek már magukban erről a vidékről, amint megismerik az itt élő magyar közösség gondjait. Hiszen az, ami a horvátországi magyar közösségnek természetesen, Erdélyben nem az. 
(Rohonyi D. Iván felvételei)
Értetlenül nézik a nemzeti szimbólumok használatának betiltására tett erőfeszítéseket, a székely zászló kitűzésével kapcsolatos botrányokat. Székelyföld népének kitartása, küzdelme példaértékű a horvátországi magyarok számára is – fogalmazott.Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke: a szolidaritás fontos
Az RMDSZ elmúlt 30 éves politikáját értékelte és dicsérte köszöntő beszédében az UMDSZ elnöke, Zubánics László. Szerinte az erdélyi magyarság nem tartana itt más politizálással, az elért eredmények azt igazolják, hogy a szövetség alapítói annakidején jól gondolkoztak, megfelelő szervezeti formába öntötték az érdekképviseletet. Az RMDSZ túlnőtt az országhatárokon is, hiszen fontos tényező az unióban, erre példa a sikeres kezdeményezésük az őshonos kisebbségek érdekvédelmében. Megköszönte a szövetségnek a támogatását és kiállását a kárpátaljai magyarok mellett.Brenzovics: a kárpátaljai magyarság, amely az elmúlt száz évben öt állam “kötelékéhez” tartozott
Kárpátaljáról Brenzovics László volt jelen, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt: nemzedékének, annak a generációnak, amelyik az elmúlt harminc évben vállalt cselekvő szerepet, sokat tett a leszakadt nemzetrészek kultúrájának, nyelvének, identitásának megőrzése érdekében.
Elmondta: a kárpátaljai magyarság, amely az elmúlt száz évben öt állam “kötelékéhez” tartozott, jelenleg sincs könnyű helyzetben, hatalmas a nyomás rajtuk az ukrán vezetés részéről. De bármilyen sors is méretett rá, nem hajlandók feladni sem kultúrájukat, sem nyelvüket, sem identitásukat, továbbra is magyarnak akarnak maradni szülőföldükön! – hangsúlyozta megköszönve az RMDSZ szolidaritását.Menyhárt József: „Erdély példa a felvidéki magyaroknak”
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, mint fogalmazott, a Felvidék üzenetét, köszöntését tolmácsolja.
Emlékeztetett: az MKP tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évét.
„Erdély nekünk, felvidéki magyaroknak példa tartásban, székely góbéságban, magyar életkedvben, az igazi erdélyi szív vonatkozásában” – hangsúlyozta.
A nagy felvidéki származású írót, Márait idézve folytatta: miként Márai Sándor fogalmazott, „a világ bennünk is történik, nemcsak a térvben és időben, és mi is térfogat vagyunk.” „Ez a térfogat pedig kőkemény, s a kő marad” – tette hozzá.
„Isten éltesse az RMDSZ-t, ezt a 30 éve politizáló, igazi közösséget adó pártot” – kívánta Menyhárt József.Pásztor István: ne mások mondják, mi az identitásunk
Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke: ne mások mondják meg, mi számunkra az identitás. Azok a magyarok, akik úgymond határon túli sorsra ítéltettek és különböző politikai pozícióban vannak, azokban kell megtalálniuk a legjobb megoldást, ami a magyar közösségük érdekeit szolgálja – mondta felszólalása elején Pásztor István.
Kiemelte, mi a közös a szülőföldjükön kisebbségben élő magyarok esetében: mindannyiuk érdeke, hogy a magyar nemzet erős legyen, mind azon munkálkodnak, hogy a szülőföldjükön megmaradjanak magyarnak, megőrizzék identitásukat, nyelvüket, hagyományukat, használhassák szabadon jelképeiket. Ne mások mondják meg, mi számunkra az identitásunk, mert ezt mi sem tesszük másokkal – hangsúlyozta. Sértőnek nevezte, amikor a többség a magyar kisebbségre biztonsági kockázatként tekint, hiszen nem kér a magyarság sem többet vagy mást, mint ami a többségnek is jár.
Az MPP üzenete a kongresszusnak
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke beszédében azt hangsúlyozta: pártja mindaddig támogatja az RMDSZ-t, amíg az az erdélyi magyarság és nem különböző politikai érdekek mellett kötelezi el magát. A két politikai alakulat felismerte: csak összefogással lehet biztosítani annak a “mélygyökerű” életfának az életfeltételeit, amely – akár az erdélyi magyarság – akkor is levelet hajt, viragot és gyümölcsöt ad, ha törzsét megsebzik, koronáját, ágait visszavágják, gyökereit aszfaltba öntik.
Alfreider: az erdélyi magyarok és a dél-tiroliak együtt fognak dolgozni
Daniel Alfreider, az olaszországi Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzója is köszöntötte a kongresszust.
Mint fogalmazott, az autonómia számukra a békés megoldás útját jelenti, amiből mindkét fél csak nyerhet. Ezt a jó gyakorlat példáját szeretnék bemutatni azoknak a közösségeknek, akik hasonló célokért harcolnak. Ennek érdekében csütörtökön együttműködési megállapodás kidolgozásának a szándéknyilatkozatát írták alá Sepsiszentgyörgyön Kovászna, Hargita és Maros megyék önkormányzatainak elnökeivel.
A kormányzó-helyettes emlékeztetett: nyolc évvel az RMDSZ-el elhatározták, hogy a FUEN ernyőszervezet támogatásával harcolni fognak a nemzeti közösségek jogaiért. Hangsúlyozta: a kisebbségek természetesen különböznek, s mint ilyen nem találhatunk egyforma megoldásokat, de hasonló célkitűzések lehetnek.
Az erdélyi magyarok és a dél-tiroliak együtt fognak dolgozni a májusi európai választások után is ezek megvalósítása érdekében.
Vincze Lóránt, FUEN: soha nem álltunk ilyen közel az őshonos kisebbségek jogainak rendezésében
A FUEN nevében szólalt fel Vincze Lóránt, a szervezet elnöke. Kiemelte, hogy az RMDSZ a kisebbségi politika meghatározó szereplőjévé vált, és megköszönte mindenkinek a segítségét és hozzájárulását az őshonos kisebbségek jogainak védelmében és érvényesítésében kezdeményezett Minority SafePack programban.
Azt is hangsúlyozta, hogy a munka legjava még hátra van: lezárult ugyan egy korszak, amikor az Európai Unióban szőnyeg alá seperték a kisebbségek jogait, ezután viszont arra kell törekedni, hogy a májusi EP-választásokat követően többségében legyenek azok a politikai képviselők, akik támogatják az őshonos kisebbségeket. Van, ahol az unióban megnyugtatóan rendezték ezeknek a kisebbségeknek a jogait, megvalósult a területi autonómia is, de van, ahol nem is fogadják el az őshonos kisebbség fogalmát. Számunkra Dél-Tirol a példa – mondta Vincze.
Gheroghe Firczak: „négyes identitásom van, s ezek nem állnak szemben egymással”
A parlament nem magyar nemzetiségiek kisebbségi frakciójának nevében Gheorge Firczak képviselő köszöntötte a kongresszust.
Román nyelven mondott felvezetőjében kifejtette: tisztelettel adózik az RMDSZ-nek, mindazért a munkáért, amit 1990-től kezdve folytatott. Elmondta: ő magának négyes identitása van, hiszen apja után rutén, anyja után magyar, sőt székely származású, amellett román állampolgár és európai polgár, de ezek között az identitások között semminemű ellentmondás nincs. A továbbiakban a politikus magyar nyelven folytatta beszédét, jelezve: a kisebbségi frakció nevében Varujan Pambuccian elnök kérte, jöjjön el a kongresszusra, s szóljon magyarul is a rendezvényen.
Mint mondta, ezt örömmel teszi, s felidézte, maga is Kolozsváron volt egyetemista, itt doktorált, nem egyéb témából, mint a román-magyar kapcsolatok a felvilágosodás korában. Hangsúlyozta: meglátása szerint a magyarok s románok között a jövőben is sokoldalú együttműködés lehet. “Romániában egyébként húsz kisebbség van, és ami a ruténokat illeti, el kell mondanom azt is, hogy nem voltak, és soha nem is lesznek ukránok.”
Gheorghe Firczak említést tett arról is, hogy Arad megyében, Kispereg faluban egyébként sok rutén él, s köszönetet mondott Kovács Imre polgármesternek, a rutén közösséggel szembeni segítő magatartásáért. Hozzátette: Peregen lesz egyébként március másodikán a ruténok világtalálkozója is, ahova tíz országból érkeznek majd ruténok. „Együttműködéssel Európában is sikerre fogunk jutni” – állapította meg.Turcan: veszélybe kerülhetnek a kisebbségi jogok
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke is magyarul köszöntötte a jelenlevőket, majd a két pártnak a Ion Iliescu és pártja által fémjelzett poszt-kommunisták elleni közös küzdelmét, sokéves együttműködését elevenítette fel, közös céljuk az ország demokratizálódása, a jogállam kiépítése volt.
A liberális politikus hangsúlyozta: nem nosztalgiázni jött ide, hanem kifejezni abbéli reményét, hogy ezek az értékek, célok, amelyek a múltban összekötötték a két politikai alakulatot, továbbra is közösek, és alapját jelenthetik egy jövőbeni közreműködésnek annak érdekében, hogy Romániát vissza lehessen téríteni a jó, az európai útra.
A román szabadelvűek alelnöke utalt arra, a jelenleg kormányon levő erők hatalmas veszélyt jelentenek a demokratikus intézményekre. Románia alkotmánya szavatolja a kisebbségek jogait, de ezek a jogok bármikor veszélybe kerülhetnek, ameddig olyanok kormányoznak, amelyek letértek a demokrácia útjáról.
Turcan az RMDSZ parlamenti támogatását kérte a liberálisok kezdeményezéseire, amelyek nem csak a románok, hanem az itt élő magyarok számára is élhetőbb jövőt szavatolnak. Hangsúlyozta: azokban az önkormányzatokban, mint például Kolozsváron, ahol a PNL és az RMDSZ együttműködése megvalósult, az emberek sokkal jobban élnek, ez pedig alapja lehet az együttműködésnek országos szinten is.Az MSZP és az LMP is üzent
Az MSZP üzenetét Molnár Zsolt tolmácsolta a kongresszusnak, boldog születésnapot kívánva a harminc éves RMDSZ-nek.
A magyarországi ellenzéki párt képviselője kiemelte a május 26-i európai parlamenti választások fontosságát.
Mint fogalmazott, közös felelősségünk, hogy erősítsük meg az EU-t, mert csak egy erős és egységes Európa teremtheti meg a magyar-magyar egységet. A politikus hangsúlyozta: mindig az RMDSZ-t tekintették a romániai magyarság egyetlen hiteles képviseletének. Molnár rámutatott: pártja felelősséget érez a határon túli magyarok irányába.
Az LMP részéről Ungár Péter szólalt fel, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ harminc éves, míg az LMP tíz éves születésnapját ünnepelheti idén. Ez idő alatt az LMP ugyan sokat változott, azon a téren viszont nem, hogy mindig kiálltak a határon túli magyarságért. Ezt ezentúl is meg fogják tenni minden egyes fórumon, illetve azon fognak dolgozni, hogy az ellenzéki politikai palettán is egységes nemzetpolitika alakuljon ki.Mihai Fifor, PSD: az RMDSZ bebizonyította, hogy az adott szónak értéke van
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit Mihai Fifor, és tolmácsolta a pártelnök Liviu Dragnea valamint a miniszterelnök Viorica Dăncilă üdvözletét és jókívánságait.
Kiemelte a szövetség erősségeit, amelyeket szerinte mind a PSD, de a többi parlamenti párt is elismer és értékel: becsületesség, megbízhatóság, tartás.
Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ bebizonyította, az adott szónak több értéke lehet, mint bármilyen írott megállapodásnak, hiszen a szövetség minden esetben tiszteletben tartotta vállalásait. Sőt, ha kellett, áldozatot vállalt, lemondott időleges előnyökről annak érdekében, hogy ígéreteit betarthassa. Ezzel megalapozta az iránta való tiszteletet, megbízhatóságot. A szövetség politizálása egyértelműen a jövőben gondolkozni, a jövőt építi.
Úgy vélte, a PSD-vel hasonló célkitűzéseik vannak: az állampolgárok – nemzetiség nélkül – érdeke, jóléte, ennek érdekében kell folytatniuk eddigi együttműködésüket.Antonio Lopez-Isturiz White videóüzenetben köszöntötte a kongresszust
Az Európai Néppárt (EPP) főtitkára támogatásáról biztosította mind az RMDSZ, mind az új elnöki mandátumra pályázó Kelemen Hunort.
Figyelmeztetett: az EPP-tag RMDSZ-re is hatalmas felelőség hárul a közelgő európai parlamenti választásokon. Ahhoz, hogy a Néppárt meg tudja őrizni befolyását, hogy meghatározó szerepe legyen az unió jövőjét illetően, a pártcsalád tagjainak jól kell szerepelniük, egységesen kell fellépniük az európai értékek védelmében.
A főtitkár üzenetében a szocialisták térnyerésének veszélyére hívta fel a figyelmet. A szocialista pártoknak téves elképzeléseik vannak Európa, az európai polgárok jólétét illetően, ez egyaránt igaz Spanyolországban, Romániában is – figyelmeztetett az EPP vezető politikusa.
Dan Barna: „Csak rajtunk múlik”
A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Dan Barna „Szép jó napot kívánok”-kal köszöntötte a kongresszus résztvevőit.
Mint mondta, első alkalommal vesz részt pártja RMDSZ-kongresszuson, s bízik abban, hogy a jövőben továbbiakon is jelen lesznek majd.
Megállapította: a RMDSZ immár jelentős hagyományokkal rendelkező párt, arról nem is szólva, hogy a magyar közösség egy évszázada jelen van Románia kulturális, politikai életében.”
Az RMDSZ-szel szemben, az USR fiatal párt, amely most a Plus-szal való együttműködésben képzeli el jövőjét. Az USR viszonylag új politikai alakulat, de álláspontja az, hogy a változatosság az érték, nem pedig megosztó tényező” – emelte ki.
Elmondta: ő maga nagyszebeni származású, amely, Kolozsvárhoz hasonlóan egy olyan város, ahol a román, a magyar és a német etnikum közötti együttélés a valóság. „Meggyőződésem, hogy legnagyobbrészt ugyanazok a törekvéseink: egy európai, fejlett Romániát, amely ugyanúgy viszonyuljon minden állampolgárához, etnikumától, vallásától függetlenül. Ezek a közösségek nyelvi, szociális, gazdasági értéket képviselnek” – hangsúlyozta.
Dan Barna azt is elmondta, szerinte sokkal több a közös törekvés, mint az elválasztó tényező; meglátása szerint az RMDSZ és az USR egyaránt jogállamot, működő piacgazdaságot, egészséges állampolgárokat szeretne, másrészt pedig egy erős, szolidáris, osztatlan Európát, amelynek Románia a része legyen.
„Az USR-nek zéró toleranciája van a korrupcióval szemben, s úgy vélem, az RMDSZ is abban érdekelt, hogy az ország igazságügyi rendszere méltányos, pártatlan legyen. Felkérem önöket, legyenek mellettünk az igazságszolgáltatás függetlenségéért folytatott törekvéseinkben” – mondta az USR elnöke.
Sok sikert kívánt abban, hogy a kongresszus megfelelő stratégiai döntésekre jusson jövőjének, a küszöbön álló választások megtervezését illetően. „Sok közös célunk, jó együttműködésünk lehet” – állapította meg, hozzátéve magyarul: „Csak rajtunk múlik.”Călin Popescu Tăriceanu értékelte a szövetség megbízhatóságát, politikáját, munkastílusátMint az RMDSZ régi barátját és partnerét kérte szóhoz Călin Popescu Tăriceanut, az ALDE elnökét Kelemen Hunor.
- Örvendek, hogy itt lehetek- köszöntötte magyarul a jelenlévőket Tăriceanu, és köszöntő beszédéből még jó részt szintén magyarul olvasott fel, amit a hallgatóság hosszas tapssal értékelt.
Felszólalásában a politikában és politizálási stílusban megnyilvánuló régit és újat, fiatalosat és „öregeset” járta körül. Úgy vélte, nem kellene feltétlenül újra cserélni mindent, ami régi illetve hagyományos, és amit egyesek újként hirdetnek, nem jelenti egyből azt, hogy másabb vagy jobb lenne. Történelmi példákat említett arra vonatkozóan, hogy a politikában fiatalok is képviselhetnek a demokratikus értékektől távol álló eszméket, elveket, annak ellenére, hogy korrupció ellenességüket hangoztatják folyton.
Tărieanu értékelte az RMDSZ politikáját, amely szerinte a párbeszédre épül, a megbízhatóságra, és nem a múltból táplálkozik folyamatosan, hanem a jövőt építi. Úgy vélte, az általa képviselt politikai alakulat az RMDSZ-szel együtt képes a kölcsönös tiszteleten, közös értékek megbecsülésén alapuló együttműködésre és új stílusú politizálásra.
Kocsis Máté: Brüsszelnek az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével is foglalkoznia kell
A Fidesz részéről Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője elmondta: az RMDSZ megalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepelheti, ami nem mindennapi pillanat, hisz három évtized nagy idő.
Az erdélyi magyarság életrevalóságának legjobb bizonyítéka az, hogy rögtön az 1989-es rendszerváltás után elsőként megalakította az RMDSZ-t, amely folyamatosan jelen volt a politikai palettán, a törvényhozásában – emelte ki a magyarországi politikus.
Kocsis szerint az RMDSZ valódi magyar politikai sikertörténet, akárcsak a Fidesz és a KDNP szövetsége is. Azt kívánta, hogy sokáig tudjanak együtt dolgozni az RMDSZ-el. Mint fogalmazott, a kongresszus lehetőséget teremt a mérlegkészítésre és a jövőtervezésre. Idén sorsdöntő feladatok várnak ránk – hangsúlyozta Kocsis, a május 26-i európai parlamenti választásokra is utalva.
Kifejtette: a mai Európa nem feltétlenül idilli hely, egyre inkább fenyegeti a nemzetek nélküli Európai Egyesült Államok víziója. Ezért olyan Európát szeretnének, amely az európaiaké maradna – mutatott rá. Kocsis kiemelte a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés fontosságát. Úgy vélte, Brüsszelnek az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével is foglalkoznia kell, és nem csupán a migránsokkal. Ezért is fontos, hogy az európai parlamenti választáson pártjaink jól szerepeljenek, és minél több képviselőt küldjenek Brüsszelbe – szögezte le.
A politikus a romániai magyar közösséget ért sérelmekre is kitért. Hangsúlyozta: nem elfogadható, hogy ártatlanul börtönbe zárjanak magyarokat, valamint visszaállamosítsanak egyházi és közösségi ingatlanokat.Johannis azt üzente…
Klaus Johannis államfő üzenetét Laurențiu Ștefan tanácsos tolmácsolta. Románia elnöke a kongresszushoz címzett levelében az RMDSZ szerepét méltatta Románia demokratizálódásában, a jogállam kiépítésében, az ország európai integrációban. A romániai magyaroknak, érdekképviseletüknek elvitathatatlan a hozzájárulása az elmúlt három évtized átalakulásában – hangsúlyozta.
- Románia ma az Európai Unió teljes jogú tagja, jelenleg az Európa Tanács soros elnöki tisztségét tölti be. Hosszú, embert próbáló út vezetett ide, az elmúlt harminc év küzdelmeit pedig románok, magyarok együtt vívták meg, nem engedhetünk meg visszalépéseket – hangoztatta az államfő. Kifejtette: ennek sajnos megvan a veszélye, hiszen léteznek olyanok, akik egyre inkább megkérdőjelezik az európai értékeket, ezt pedig nem szabad hagyni – hívta fel a kongresszus figyelmét, amely a jövőkép megfogalmazását tűzte ki célul.
Johannis elmondta: azt szeretné, ha a közelgő európai parlamenti választások alkalmával valamennyi résztvevő politikai alakulat támogatná az európai projektet, mert meggyőződése, hogy csakis az európai út vezet el a jóléthez. Semjén Zsolt: teljes a bizalmi együttműködés az RMDSZ és a magyar kormány között
„Az RMDSZ kongresszusra jövet a sajtót, a politikai elemzéseket nézegettem, melyekben azt olvashattam, létrejött a kiegyezés az RMDSZ és a magyar kormány között. Márpedig, a magyar kormány és az RMDSZ között nem kiegyezés van, hanem teljes bizalmi együttműködés” – emelte ki a kongresszus munkálatait köszöntő beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
„Teljes bizalmi együttműködés van továbbá az RMDSZ, a Fidesz-KDNP pártszövetség, akárcsak Kelemen Hunor és Orbán Viktor között” – folytatta.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: 2010-ben maga is világossá tettem Budapesten azt az álláspontot, meggyőződést, hogy ha egyszer az RMDSZ meggyengülne, véget érne a hatékony magyar érdekképviselet, ezért semmi nem fogadható el, ami az RMDSZ-t gyengítené.
Az RMDSZ és a Fidesz-KDNP kormány együttműködésének alapja a magyar nemzet megmaradása – hangsúlyozta Semjén Zsolt, megállapítva: ez a szövetség az erdélyi magyar választók akaratát is tükrözi, hiszen az Erdélyben az RMDSZ meghatározó politikai erő, s a az erdélyi magyar szavazók 96 százaléka a legutóbbi magyar országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatta. „Magyarország, amint az alkotmányban is leszögeztük, felelősséget visel a külhoni nemzetrészekért; ennek megfelelően tízszereztük meg a határokon túl élő magyarságnak szánt támogatásokat is, százmilliárdos nagyságrendűvé tettük. Ez a magyar állam kötelessége, ez így helyes” – folytatta a politikus.Kelemen Hunor: Van, amiért küzdeni
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében kiemelte, a nagyszámú jelenlét világos jelzés arra, hogy az itt lévők fontosnak tartják a Szövetség munkáját, mint ahogy ők is az velük való együttműködést.
Az 1989-es rendszerváltás után is szükség van a szövetségükre, hiszen még mindig van, amiért küzdeni. Mind a szabadság, mind a jólét és biztonság terén jelentős előrelépéseket sikerült elérni az elmúlt három évtizedben, de még mindig vannak kihívások. Ezért a mostani kongresszus célja, hogy olyan jövőképet fogalmazzon meg, amely ezeket az értékeket garantálja – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Boc székely viccet mondott
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elégedettségét fejezte ki, hogy Kolozsvárt, Erdély fővárosát választották a kongresszus helyszínéül.
Egy székely viccet is idézett: Erzsi számon kéri Pistitől, hogy nem fejezi ki elég gyakran a szeretetét. Mire Pisti válasza: te Erzsi, harminc éve elmondtam neked, hogy szeretlek, ha valami változik, akkor szólok…
A viccet parafrazálva Boc kifejtette: értékeli az eddigi együttműködést, amit folytatni szeretne Kolozsvár és Románia fejlődése érdekében. A cél, hogy mindenki itthon érezze magát Erdélyben és Romániában.Csoma Botond: Kolozsvár mindig befogadó volt
Házigazdaként Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében megköszönte, hogy a vendégek és a küldöttek eljöttek Kolozsvárra, Erdély szívébe, a kincses városba.
Emlékeztetett arra, holnap lesz 560 éve annak, hogy Kolozsváron megszületett Hunyadi Mátyás az igazságos király, akinek az emlékét az egész Kárpát-medence őrzi.
Hangsúlyozta: Kolozsvár mindig befogadó volt az évszázadok folyamán, és ezáltal a város folyamatosan gyarapodott. Kifejezte reményét, hogy Kolozsvár mindig ilyen befogadó város marad, olyan kulturális és szellemi központ, ahol megélhetjük identitásunkat, de az európai kultúrával is kapcsolatba tudunk lépni, tehát egyszerre tudnunk magyarok és európaiak lenni. Kiemelte azt is, hogy az utóbbi években sokat javult a román-magyar viszony, jó úton haladunk ilyen téren is.Késés a kezdésnélA programtól eltérően fél órás késéssel, azaz pontosan 4 órakor a román, a magyar, az Európai Unió és a székely himnusz elhangzásával, valamint a házigazdák üdvözlő beszédével hivatalosan is megkezdődtek az RMDSZ XIV. kongresszusának munkálatai.
Elsőként Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte négy nyelven – magyarul, románul, angolul és németül – a jelenlévőket. Bejelentette: a fórum határozatképes, és mint kongresszusi biztos, megnyitotta a kongresszus munkálatait.
Kelemen Hunor: meg akarunk maradni a szülőföldönA kongresszus hivatalos megnyitója előtt tartott rövid sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor elmondta: a fórum egyik feladata, hogy megfogalmazzon egy olyan jövőképet, vitairatot, amely a következő időszakban a politikai döntéseket meghatározza, valamint keretet ad a politikai döntéseknek.
“Többen azt kédezik, hogy mi az a jövőkép, amit a politikai döntéshozók meghatároznak. Egyszerű a válasz: meg akarunk maradni a szülőföldön magyar emberekként, sikeres közösségként, amely fejlődik, növekedik és versenyképes Európában is” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemen elmondta: több mint harminc oldalas dokumentumot készítettek elő, amely az identitás megőrzése mellett a társadalmi, a gazdasági területekre, a szociális kérdésekre, a vidékfejlesztésre, a mezőgazdaságra vonatkozik.
“A következő időszakban ezt a vitatiratot csíszolva tudjuk meghatározni a következő néhány év prioritásait” – hangsúlyozta Kelemen. Többek között azt is elmondta: az RMDSZ saját elnökjelöltet állít az őszi államfőválasztáson.
"Csupa jókedvvel” kezdődik az RMDSZ kongresszusa
A BTArénában zajló eseményen a tervek szerint a házigazdák nevében Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszönti a jelenlévőket. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó fórumának az ülésén 984 küldött, 200 meghívott és 150 újságíró vesz részt – mondta el kérdésünkre Porcsalmi Bálint a hivatalos megnyitót megelőzően. Mint mondta, „csupa jókedvvel” kezdte a mai napot, s reményei szerint a kétnaposra tervezett kongresszus ugyanilyen jól és eredményesen végződik majd. Bízik abban, hogy sikerül elindítani az Erdély jövőjéről tervezett vitát, illetve megejteni az elnöki tisztújítást.
Mint ismeretes, az RMDSZ elnöki tisztségére egyedül Kelemen Hunor pályázik újabb négy éves mandátumra. Kelemen Hunor nyolc éve tölti be az RMDSZ elnöki tisztségét. „Csupa jókedvvel” kezdődik az RMDSZ kongresszusa A román, a magyar, a székely és az Európai Unió himnuszának elhangzásával kezdődik el hamarosan Kolozsváron az RMDSZ XIV. kongresszusa. A BTArénában zajló eseményen a tervek szerint a házigazdák nevében Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszönti a jelenlévőket. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó fórumának az ülésén 984 küldött, 200 meghívott és 150 újságíró vesz részt – mondta el kérdésünkre Porcsalmi Bálint a hivatalos megnyitót megelőzően. Mint mondta, „csupa jókedvvel” kezdte a mai napot, s reményei szerint a kétnaposra tervezett kongresszus ugyanilyen jól és eredményesen végződik majd. Bízik abban, hogy sikerül elindítani az Erdély jövőjéről tervezett vitát, illetve megejteni az elnöki tisztújítást. Mint ismeretes, az RMDSZ elnöki tisztségére egyedül Kelemen Hunor pályázik újabb négy éves mandátumra. Kelemen Hunor nyolc éve tölti be az RMDSZ elnöki tisztségét.
A kongresszus másik fő témája a május 26-i európai parlamenti választások: ezzel kapcsolatosan panelbeszélgetésekre kerül sor, valamint bemutatkoznak az RMDSZ EP-jelöltjei. A kongresszus munkálatainak elkezdése előtt pénteken délelőtt workshopokon vehettek részt illetve előadásokat hallgathattak meg az érdeklődök időszerű, oktatással, közigazgatással, a fiatalok helyzetével stb. kapcsolatos témákról.
