Ötödik alkalommal szerveztek Kalotaszegi Magyar Napokat
Míg délelőtt és kora délután a sporté és a gyermekfoglalkozásoké volt a főszerep, szombaton a Kalotaszegi Magyar Napok első délutánját a térség két jótevője, Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka és Barcsay Domokos emlékének szentelték. Sinkóné Kalló Katalin a Kalotaszeg nagyasszonyaként ismertté vált Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka munkásságát méltatta, aki 18o éve született Gyerőmonostoron, Hory Farkas református lelkész lányaként. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, így korán megismerte a parasztok életét, és felfedezte azt a gazdag művészetet is, amellyel a nép egyszerű gyermekei próbálták szebbé tenné életüket. Édesanyjától háztartást vezetni, nagynénjétől kézimunkázni tanult. Megismerkedett a népi hímzésekkel, a varrottassal is, amit nagyon szeretett, sőt csodált. Tizenkilenc évesen ment férjhez Bánffyhunyadra Gyarmathy Zsigmond királyi tanácsoshoz, megteremtve ezzel egy szolid polgári jómód alapjait. Ezután élete három síkon futott tovább: mintaszerű feleség és anya, néprajzkutató és irodalmár, valamint sikeres üzletasszony volt. Elképesztő munkabírással nagy háztartást vezetett, főleg miután üzleti tevékenységbe kezdett, egymásnak adták nála a kilincset a vendégek, Jankó Jánostól Munkácsy Mihályig sokan megfordultak nála. Számos regényt, novellát publikált, megalapította a Kalotaszeg folyóiratot, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is megjelenik.
Sinkóné Kalló Katalin a Kalotaszeg nagyasszonyaként ismertté vált Gyarmathy Zsigáné munkásságát méltatta
Erzsébet királyné is tőle vásárolt lepedőt
Mivel közismert személyiség volt, 1885-ben a kultuszminiszter felkérte, hogy a budapesti országos vásáron mutasson be egy kalotaszegi szobát. A felkérésnek eleget is tett, még Erzsébet királynénak is megtetszett egy fodorvászon lepedő, amit megvásárolt. Több arisztokrata hölgyet is elkezdett érdekelni a varrottas, első megrendelője herceg Eszterházy Pálné volt, őt követték a grófnék, bárónék, kereskedők és művészek feleségei. Egy időben több mint 4oo asszony dolgozott neki, varrottasait forgalmazták több európai fővárosban, főleg ott, ahol kiállításokon is részt vett, Brüsszelben, Bécsben, Londonban. A kalotaszegi paraszthímzés bekerült a főúri szalonokba és polgári lakásokba, de még a királyi palotákba is. Mária Valéria főhercegnő kelengyéjébe több faluban is varrtak, és az angol trónörökös esküvőjére is érkezett ajándékba varrottas Erdélyből. Gyarmathyné már gyerekként megtapasztalta, hogy abban az időben, Kalotaszegen igen nagy szegénység volt, így hát pénzt és energiát nem kímélve egész életében azon munkálkodott, hogy megteremtse és fejlessze a varrottas háziipart. A férje mindenben támogatta, befolyásos pártfogói is akadtak bőven, szorgalmas asszonyok százai segítették, hogy megvalósítsa álmát, és kiemelje imádott szülőföldjét, Kalotaszeget a szegénységből – ismertette Sinkóné Kalló Katalin.
A Petőfi emlékévre való tekintettel idén Petőfi Sándor verssorai csendültek fel a közös versmondáson
Az előadást egészítette ki a magát fanatikus gyűjtőnek nevező Győr László, aki Kalotaszeg népi művészetének emléktárgyait gyűjti. Így számos, Gyarmathy Zsigánéhoz kapcsolódó dokumetum, könyv, folyóirat és plakát is szerepel a gyűjteményében, amelyeket a Ravasz László emlékházban meg is lehetett tekinteni. Elmondta, a tárlaton látható könyvek többsége első kiadású, az érdeklődők láthatták Hory Etelka első regényét, Az ifjú papot, de A havasok alján elbeszéléskötete, a Zudorék című regénye és az Asszonyokról asszonyoknak című verseskötete is. Szabó Katalin pedig, akinek nagymamája Gyarmathy Zsigáné varrónője volt egykor, a Hory Etelkáról fennmaradt festményt mutatta be kuriózumként a rendezvényen. Emellett egy nagymamáját ábrázoló festményt is láthattak az érdeklődők, a képen szereplő kalotaszegi kötényt pedig magára is öltötte a rendezvényre.
Barcsay Domokos a nép igazi barátja, tanácsadója
Szabó Zsolt ismertette a 11o éve elhunyt Barcsay Domokos életútját és érdekességképpen néhány, a nevéhez fűződő anekdotát is felolvasott. Az 1848-ban született Barcsay atyja, László, később hunyadi főispán, anyja báró Brukenthal Antónia volt, leánya és egyetlen gyermeke annak a báró Brukenthalnak, aki a szászok javára tett nagy alapítványaival örökítette meg nevét. Középiskoláit a szászvárosi kollégiumban, a jogi tanfolyamot pedig Kolozsvárt végezte, s mint egyéves önkéntes Medgyesen szolgált a 9. dzsidás ezrednél. Majd két évig volt Hunyad megye aljegyzője, azután átvette apja nagybarcsai gazdaságát s 1875-ben nőül vette Korbuly Idát, lompérti Korbuly Bogdánnak, a kolozsvári nemzeti színház egykori buzgó és áldozatkész intendánsának leányát. Ettől fogva Bánffyhunyadon gazdálkodott, de foglalkozott a közügyekkel is, Kolozs megye közigazgatási bizottságának kezdettől fogva tagja volt. Gyakran tett nagyobb külföldi utazásokat, s úti tapasztalásait a gazdálkodás terén is érvényesítette. 1892 januárjában az általános képviselő választások alkalmával Bánffyhunyadon az első választás meghiúsult, mert a felhergelt és félrevezetett nép széttépte a választási irományokat. Ekkor a közbizalom Barcsay Domokos felé fordult, meg is választották február 17-ikén egyhangúlag. A képviselőházban egyik párthoz sem csatlakozott, mégis pártkülönbség nélkül szerették és megbecsülték. Egyéni jeles tulajdonságain kívül főképp kiapadhatatlan humoráért és kedélyességéért kedvelték.
Essig Kacsó Klára és Benk András festményeit is meg lehetett csodálni
Győr Lászlónak Barcsay Domokos relikviái is vannak, ilyen például a Barcsay kastély emlékkönyve, amelyben szerepel az erdélyi arisztokrácia színe java, vagy a Barcsay címerrel ellátott vörös bőr iratmappa, de akad az ereklyék között névjegykártya is. Győr Lászlónak nemrég sikerült bejutnia az egykori Barcsay kastélyba, amely most speciális iskolának ad otthont. Elmondta: a műemléképület belső tere ugyan elfogadható állapotban van, viszont az épülethez tartozó, fából ácsolt nyitott terasz állapota elkeserítő, összedőlés fenyegeti.
Jelképpé vált magyar táj
Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen című kötetét is bemutatták szombaton délután. A néprajzkutató házaspár harmincéves kutatómunkáját foglalja össze a közel kétkilós kiadvány, amely Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum aligazgatója, néprajzkutató szerint nemcsak társadalomnéprajzi, hanem történeti és művészettörténeti szemszögből vizsgálja Kalotaszeget. Balogh Balázs elmondta: a kötetben azt próbálják megfejteni, hogy miért vált Kalotaszeg ikonikus néprajzi tájjá, ugyanakkor igyekeztek feltárni a kalotaszegiség mibenlétét, a kisnemesi falvak szerepét, a románsággal való kapcsolatát. Száznál több településen kutattak, és arra törekedtek, hogy bizonyos jelenségek kérdését a maga változásaiban vizsgálják. Fülemüle Ágnes szerint a kötet a térség híressé válásának a folyamatát követi végig, 17o év történetét öleli fel. Három nagy fejezetre tagolódik: az első a jelképpé válás folyamatát, a második a történelmi traumákat és szórványosodást, a harmadik a jelenlétre, kapcsolattartásra vonatkozik és a terepmunka módszereket mutatja be. Péntek János akadémikus, nyelvész, néprajzkutató szerint a kiadvány nagyon fontos szintézis, Kalotaszeg emiatt nagyon sokat köszönhet a néprajzkutató házaspárnak, mert egy vidék kutatásakor rendkívül fontos, hogy végigkísérjék a folyamatokat. A kötet pedig a középkortól napjainkig követi ezeket a folyamatok, ismerteti a nagy töréspontokat és azok hatásait.
Fülemüle Ágnes (balról a második) szerint a kötet a térség híressé válásának a folyamatát követi végig, 17o év történetét öleli fel
– Különleges ez a kötet, mert olyan összefüggésekre is rátalál, amelyeknek megtalálása a szakértők hosszas munkáját feltételezné – mutatott rá Tötszegi Tekla. – A néprajzos házaspár fél évre Nyárszóra költözött, együtt élt a közösséggel, a részévé vált. Ez a fajta bennfentesség, bensőségesség jellemzi a kutatómunkájukat is. Ugyanakkor a pontosság és alaposság is jellemző rájuk, ami szintén nagyon fontos minden kutatás során – tette hozzá Tötszegi.
Győr László relikvia kiállítása mellett Essig Kacsó Klára és Benk András festményeit is meg lehetett csodálni a magyar napok idején.
A Kalotaszeg Motoros Társaság közel 3o motorosa eközben Kalotaszeg túrára indult Kalotadamos–Jákótelke–Kalotaszentkirály–Magyarókereke–Magyarvalkó–Magyargyerőmonostor–Körösfő–Sárvásár–Nyárszó–Zsobok–Sztána–Farnas–Ketesd–Magyarbikal–Bánffyhunyad útvonalon. Azt ígérték, jövőre folytatódik Kalotaszeg bejárása, más települések meglátogatásával.
Este a Magyarbikali ifjúsági Zenekar és a nagyváradi Rius&Band zenekar koncertje zárta a napot.
Jövőre folytatja a kalotaszegi falvak bejárását Kalotaszeg Motoros Társaság
Népviseleti mustra közel 500 résztvevővel
Az 5. Kalotaszegi Magyar Napok csúcspontja a vasárnapi felvonulás volt, amelyre 23 kalotaszegi település mintegy félezer lakosa öltötte magára színpompás népviseletét. Búzás-Fekete Mária alpolgármester elmondta: nagyon nagy hálát érez, hogy részese lehet ennek a rendezvénynek, és azért, hogy kalotaszegi lehet.
– Üres szlogennek tartják egyesek az egy a nemzet kijelentést, de Bánffyhunyad és Kalotaszeg közössége elmondhatja, hogy ez valóban így van. Mert Magyarországról vigyáznak ránk, segítenek nekünk, köszönjük, érezzük a gondoskodásukat.
– Kalotaszeg a magyar kultúra ékszerdoboza, a népviselet, a népzene és a népi építészet legnagyobb őrzője, nemcsak Erdély, hanem az egész magyar népművészet fellegvára – jelentette ki Szilágyi Péter, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap. Köszöntőjében rámutatott: a rendezvénysorozat ékes bizonyítéka annak, hogy a kalotaszegi magyaroknak nem csak a régi hagyományok megőrzéséhez, de újak teremtéséhez is jó érzékük van. Rámutatott: a rendezvény a hagyományőrzés ünnepének is nevezhető, a Kolozsvárhoz közeli térségben a népviselet, népi szőttesek, népdalok nem poros emlékek, hanem élő valóság, a helyiek büszkén ünneplik magyarságukat, ezért felemelő érzés a részesének lenni. Emlékeztetett, hogy a világon élő 15 milliós magyarság számára a nyelv mellett a hagyományok és a kultúra jelenti a legszorosabb köteléket.
Mindenki beszerezhette a vásárfiát a kézművesektől
Csoma Botond, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke elmondta: meggyőződése, hogy a kalotaszegiek tudják azt, hogy a hagyományokat nem őrizni meg ápolni kell, hanem megélni és továbbadni. – Azt is tapasztaltam, hogy itt Bánffyhunyadon nemcsak megélik a hagyományt, hanem újakat is teremtenek. A Kalotaszegi Magyar Napok mára igazodási ponttá vált, mindannyian tudjuk, hogy július közepén itt kell találkoznunk. Köszönet a kitartó munkáért a szervezőknek, az önkénteseknek és mindazon támogatóknak, akik hittek ebben az ügyben – fogalmazott.
Bíró Rozália RMDSZ-es képviselő elmondta, amint a népviseletbe öltözött felvonulókat nézte, azon tűnődött, hogy milyen nagy magyarságszeretet kellett legyen valakinek a lelkében ahhoz, hogy ezeket a viseleteket elkészítse, letehesse a közösség asztalára azt az értéket, amit hagyományként tisztelünk; hogy a ma nemzedéke felvehesse és ezáltal nemcsak a testét, hanem a lelkét is ünneplőbe öltöztesse.
– Olyan hagyományt teremtenek, amelyre az apró kis gyermekek is felnéznek és amelybe belelőnek, a jelenükké válik s ezáltal viszik tovább. Hiszem, hogy kiáltó szóvá válik a közösség Európaszerte, tudatva azt, hogy vagyunk, hogy a zűrzavaros időben is lehet megmaradni erős nemzetnek – hangsúlyozta a képviselő.
A Virtus Transsylvanica Társulat programja is nagy népszerűségnek örvendett
Vákár István a Kolozs Megyei Tanács elnöke megköszönte, hogy Kalotaszeg lakossága évszázadokon keresztül megőrizte a gyönyörű népviseleteit, a hagyományát, a táncait, a dalait, amiket tovább visznek a gyerekeik. Azt kívánta, hogy ötven év múlva is ennyien vegyenek részt a rendezvényen. Jakab Mihály bánffyhunyadi református lelkész rámutatott: a jelen lévő fiatalok a jövő, akikért érdemes fáradozni, és megköszönte a magyar kormánynak a Ravasz László-emlékház felújításához nyújtott támogatást.
Kalotaszegi néptánccsoportok, énekesek és hagyományőrzők műsora következett, majd a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek operettslágerei és a Bikini zenekar koncertje zárta az idei rendezvénysorozatot.
Fotók: Lonay Arthur és Serar Szabolcs