A MOGYTTE-s tüntetések hátteréről diákszemmel is
Eredménytelenül végződtek a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) vezetése, a magyar tagozat és az RMDSZ képviselői között folytatott hétfő esti tárgyalások. A Maros megyei prefektusi hivatalban tartott megbeszélésen Leonard Azamfirei rektorral és Constantin Copotuiu prorektorral Kelemen Hunor szövetségi elnök, Novák Zoltán szenátor, Vass Levente képviselő, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Mircea Duşa prefektus, valamint a magyar oktatók részéről Szabó Béla, Nagy Előd és Szilágyi Tibor egyeztetett. Eredetileg a tárgyalások fő témája az önálló magyar tagozat létrehozása lett volna, ám mivel erre már nem jutott idő, várhatóan a februárra időzített újabb megbeszélésen a kérdés újra terítéken lesz. Az estébe nyúló négyórás egyeztetésen csupán abban állapodtak meg, hogy az egyetem vezetőségének el kell ismernie a magyar diákok jegyeit, amelyeket nem tudtak a magyar tanárok bevezetni az online naplóba.
Kelemen Hunor kedden Facebook-bejegyzésben azt írta: a megbeszélés alatt Leonard Azamfirei rektornak elmondták, hogy a magyar diákokat hátrányosan érintő új vizsgáztatási módszer „méltánytalan”, és nem értenek egyet vele. „A magyar nyelvű főtanszék létrehozása jogos elvárása a tanulóknak és a tanároknak. Nehéz olyan érvet találni, ami ellene szól, különösen most, hogy a MOGYTTE-n megférhet egy angol fakultás. Februárban innen folytatjuk a tárgyalást” – írja Kelemen Hunor.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesülésével létrejött MOGYTTE-n pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit, mert a magyar tanárok nem az egységes vizsgarend szerint vizsgáztattak. Az egyetemen a most zajló vizsgaidőszaktól vezették be, hogy azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol tagozatán is megtartani a vizsgákat.
Igazságos vizsgákat és átlátható rendszert kérnek (Szőke Hunor felvételei)
Leonard Azamfirei rektor a tárgyalások után elmondta: azt a kompromisszumos javaslatot tették a magyar oktatóknak, hogy az egyetem elismeri az eddigi vizsgák eredményeit, ha a továbbiakban az egyetemi chartában is rögzített egységes vizsgatételek alapján tartják a vizsgákat, amit azonban a magyar tagozat képviselői elutasítottak. A rektor az Agerpresnek úgy nyilatkozott: „a magyar tagozat egyes tanárai félretájékoztatták a hallgatókat”, mivel az egységes vizsgatétel bevezetéséről 2018 áprilisában, és nem a vizsgaidőszakot megelőző hetekben döntöttek.
Egy magyar orvostanhallgatót kértünk meg arra, meséljen arról, mikor és milyen körülmények között változtattak a vizsgarendszeren, illetve arról, miért vonult utcára közösen a diákság. Fekete Nándor, hatodéves orvostanhallgató elmondta: a mostani történések egy éve kezdődtek, amikor „az egyetem vezetősége azt a javaslatot tette a tanszékek irányába, törekedjenek arra, hogy a három oktatási nyelven tanuló diákok egyforma nehézségű vizsgatételt kapjanak, illetve egységes legyen a tesztjeink javítása is.”
„Az idei „újdonság”, amit nem mellékesen a szabályokat megszegve, nem a tanév elején, hanem lényegében a vizsgaidőszak előtt pár héttel vezettek be, nem más, mint a teljesen egységes vizsgakérdések. Ezt gyakorlatilag úgy képzelték el, hogy a román, magyar és angol karon oktató előadótanár leadja néhány héttel vizsga előtt a kérdéseit a dékáni hivatalnak, ezekből összeállítanak egy végleges kérdéssort, majd az oktatók lefordítják a vizsga nyelvére azokat. Emiatt ebben a vizsgaidőszakban nagyon változatosak a vizsgáink: vannak oktatók, akik megmaradtak a teljesen saját kérdéseiknél, és vannak, akik a fent leírt módszer alapján vizsgáztattak bennünket. Nehéz így felkészülni vizsgára, hisz nem ritkaság az, hogy a magyar és román tankönyv más adatokat – számadatok, osztályozások, tulajdonnevek – tartalmaz, és vizsga közben kell a diáknak kitalálnia, hogy vajon melyik könyv alapján kell válaszolnia a kérdésre” – részletezte, hozzátéve: őt pont nem érintette az, hogy a vizsgajegyeket a magyar tanár nem tudta beírni a naplóba, s a helyzete szerencsére megoldódott.
„Közös sérelem az egyetemünk vezetőségének autokrata viselkedése, ezért vonultunk mindannyian, román, magyar és angol diákok az utcára. Sajnos, sem a tanáraink, sem a diákok véleményét nem veszi figyelembe az egyetem vezetése. Lényegében utólag tudjuk meg a meghozott döntéseket, melyekbe nincs beleszólásunk. Jelenleg a fő, mindenkit érintő probléma a vizsgatételek egységesítése” – fejtette ki.
Azon kérdésünkre, miszerint az angol kar létrehozásának engedélyezése a magyaréval szemben miként érintette, elmondta: egyre jobban érzékelhető az, hogy a magyar vonal létrehozása nem jogi problémák miatt nehézkes, hanem „nemes egyszerűséggel nem akarják létrehozni”.
„Az egész helyzetet úgy kell elképzelni, mint amikor két kutya várja a vacsoráját a gazdájától. Az egyik kutya kapott egy kolbászt, a másik meg nem kapott semmit, és nem érti, hogy miért nem. Tanáraink és mi vagyunk jelenleg az éhesen maradt kutya” – vélekedett.
Hozzátette: a politikai vezetés sem tud nyomást gyakorolni a rektorra. Ugyanakkor emlékeztetett, azon kívül, hogy a feliratokat, logókat és táblákat lecserélték, semmilyen változás nem történt, és valószínűleg nem is fog az egyesített egyetemen.