„Magunkból adni a legszebbet, legjobbat”

BÖNDI ORSOLYA

Nyolcadik alkalommal szerveztek Egyházmegyei Kórustalálkozót Körösfőn szombaton, november 23-án. Már érkezéskor gyermeki énekszó hallatszott a templomkert falai mögül – alighanem bemelegítőt tartott az énekkarok egyike. Majd 11 órához közeledve, orgonahangra gyülekezhettek a templomban a kórusok és az egyházközösség tagjai. Mihály János gyerővásárhelyi református lelkész áhítattal nyitotta meg a kórustalálkozót, kihangsúlyozva az ének szerepét, amely bizonyságtétel, hitvallástétel, dicséret – zsoltárt énekelni pedig annyit tesz, mint „magunkból adni a legszebbet, legjobbat”. Ennek szellemében vette kezdetét az idei találkozó.

Az első öt kórus dalait egy szünet követte, majd a többi öt kórus énekei következtek. Mielőtt mindez elkezdődhetett volna, sorshúzással döntötték el a fellépők sorrendjét. Mivel a mindenkori házigazda szokott az első lenni, a következő sorrend alakult ki a résztvevő énekkarok közt: Körösfő, Bánffyhunyad, Magyarlóna, Nyárszó-Sárvásár, Mákófalva, Magyarvista, Kalotaszentkirály-Zentelke, Zsobok, Magyarkapus és Méra énekkarai követték egymást.

Hallhattunk dalfeldolgozásokat, zsoltárokat, egyben az időpont is meghatározta az elhangzott énekek tematikáját: advent közeledtével adventi énekeket, valamint az ünnepre vonatkozó jókívánságokat is hallhattunk a kórusok részéről. A kórustagok a fellépéseket színvonalasaknak ítélték, kellemes élménynek tartották a találkozót. Azonban nem csak a dalok eléneklése volt a cél, hiszen az együttlétről, a közösségről is szólt a kórustalálkozó. Jó volt végignézni a gyülekezeten és látni, amint időnként néhányan együtt énekelték, mondták a fellépő kórus dalának szövegét. Habár nem tervezték egy közös dal eléneklését, amelyet mindegyik kórus megtanult, ez véletlenszerűen mégis sikerült a fellépések közötti szünet végén. A jelenlévők már lassan ismét gyülekeztek a templomban, amikor néhány bennlévő kezdeményezésére elkezdték a „Jöjj, mondjunk hálaszót”című 412. zsoltárt énekelni, és a gyülekezet többi tagja is csatlakozott az énekléshez.

Már gyülekezéskor sok-sok gyereket lehetett látni a padsorok között, majd kiderült, hogy legtöbbjük kórustag volt. A bánffyhunyadi lelkipásztor ezúttal próbálta először bevonni a gyerekeket is a kórus tevékenységébe, amely egy sajátos hangulatot kölcsönzött a daloknak. Első fellépésével kellemes meglepetést okozhatott sokaknak a zsoboki kórus, amelynek tagjai főként gyerekek voltak. Szilágyi Ágnes, a Zsoboki Református Egyházközség kántora érdeklődésünkre elmondta, eljött az ideje annak, hogy gyerekeket is bevonjanak ilyen tevékenységekbe, az eredmények láttán, hallatán pedig az összes munka és fáradtság megtérül. A találkozó során általánosan megfogalmazódott az a gondolat, hogy próbáljanak több gyereket bevonni a kórusok tevékenységébe, de akár egy gyerekeknek szóló kórustalálkozó megszervezése is szóba jöhetne.

Az előző évekkel ellentétben ez alkalommal a zsűrinek nem sikerült részt vennie a kórustalálkozón. Vincze-Minya István esperes szerint „ezúttal az Úr lehetett bírája a kórusok teljesítményének”. Rendszerint a legjobb három fellépést szokta díjazni a zsűri, valamint a dicséretet érdemlő kórusok teljesítményét értékelik. A VIII. Egyházmegyei Kórustalálkozón mégis szellemesen felállítottak egy „rangsort”, amely szerint első helyezést ért el az összes kórus. A vendéglátás egy kánonban énekelt közös dallal zárult. Továbbá várják már a jelentkezőket a IX. kórustalálkozóra,a melynek megszervezését jövő év tavaszára tervezték.

Fotóriportunk megtekinthető ITT 

BORÍTÓKÉP: LONAY ARTHUR FELVÉTELE