K.E., N.-H. D.
Az oltások kiosztása a megyei egészségügyi hatóságok felé az előző évekhez hasonló módon több szakaszban zajlik. A minisztériumi kampány keretében az ingyenes védőoltást az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak megfelelően elsősorban a fokozott fertőzési kockázatnak kitett személyek kapják meg: 65 évesnél idősebbek, krónikus betegek – főleg légúti, szív- és érrendszeri betegségekkel, anyagcserezavarokkal élők –, intézményekben élő (elsősorban 3–5 éves) gyerekek és idősek, orvosi személyzet, várandós nők.
Vigyázzanak a tojásallergiások!
Szeptemberi nyilatkozatában a minisztérium örömhírként tálalta, hogy az idén sikerült időben elkezdeni az oltások kiosztását, nem volt gond az ellátmánnyal. Bár az első oltóanyagadagok kiosztása a háziorvosi rendelőknek és egészségügyi intézményeknek már szeptember közepén elkezdődött, az általunk megkérdezett Alămoreanu Ildikó családorvos arról tájékoztatott, rendelőjébe egyelőre csak a várandósoknak és kisgyerekeknek beadható oltóanyag érkezett meg.
– Az influenza és a koronavírusos fertőzés tünetei gyakran hasonlóak. Ha az ember megbetegszik, és előzőleg beoltatta magát influenza elleni oltással, akkor kizárható az influenza lehetősége, és az orvos figyelme azonnal a koronavírus-fertőzés diagnosztizálására irányul. Az influenza elleni oltás viszont nem véd a koronavírusos fertőzéstől. Sőt: csak attól a vírustól véd meg, amelyre az oltóanyagot kifejlesztették. Minél több oltással stimuláljuk a szervezetet, annál jobb. A háziorvosoknak februárban kell megrendelniük az őszre szükséges oltóanyagot. Eddig csak kisebb mennyiségű influenza elleni oltást kaptunk meg, amelyekkel a terheseket, illetve a két-három éves kisgyerekeket olthatjuk be. Az egészségügyben dolgozók, az idősek és a krónikus betegek számára igényelt oltóanyag még nem érkezett meg. Úgy tudom, jelenleg a gyógyszertárakban sem kapható influenza elleni oltás. Az évek során olyan is előfordult, hogy februárban megrendeltem az oltást a pácienseim részére, de ők azt már előzőleg megvették a gyógyszertárban, és beadatták maguknak. Nem tartom jó dolognak, hogy a beteget ne a háziorvos oltsa be, hanem például a gyógyszertárban adják be neki a szert. Előfordulhat, hogy a beteg szervezete allergiás rohammal reagál az oltóanyagra, és akkor a gyógyszerész tehetetlen. A háziorvosnak viszont tudnia kell, mire allergiás a páciense, aki évek óta hozzá jár. Továbbá egyáltalán nem ajánlom az influenza elleni oltás beadatását olyan személyeknek, akik például a tojásra allergiásak, mert az oltóanyag a tojáson fejlődik ki – magyarázta dr. Alămoreanu Ildikó háziorvos. Szakemberek szerint azért is fontos lehet az influenza elleni oltás beadatása, mert így jó eséllyel elkerülhető egy olyan nemkívánatos helyzet, hogy valaki esetleg egyszerre betegedjen meg influenzában és koronavírusban, ami jelentősen ronthatja a gyógyulási esélyeket. Megoszlik a szakemberek véleménye arról, hogy az autoimmun betegségekkel élők esetében ajánlott-e vagy inkább ellenjavallott oltóanyagokat használni, így végül az érintett páciens döntésén múlik, hogy mit választ.
Természetes megoldások, ha nem kérünk
vagy nem jut az oltásból
2018-ban jelentős különbségek voltak a beoltottság arányát illetően (az Eurostat felméréséhez 23 tagállam szolgáltatott adatokat): Írországban például tíz 65 évesnél idősebb személyből majdnem hét kapott influenza elleni oltást (69%), Hollandiában ez az arány 63%-os, Portugáliában 61%-os, Belgiumban 59%-os volt. Az ellenkező póluson Lettország (7,7%), Észtország (10,2%), Szlovákia (12,5%), Szlovénia (12,9%), Litvánia (14,8%) és Románia (20,8%) állt 2018-ban. Ehhez minden valószínűség szerint hozzájárulhatott, hogy az utóbbi években, Romániában nem tudták biztosítani időben az oltóanyagokat (ősszel érdemes beadatni, hogy az influenzaszezonra már kialakulhasson a védelem), így sokan kimaradtak az ingyenes kampányból, az oltás megvásárlását pedig nem engedhették meg maguknak.
Másik kategóriát alkotnak azok, akik nem tartják szükségesnek, sőt inkább kerülendőnek vélik az oltásokat, és influenzaszezonban más módszerekkel védekeznek. Adorján Enikő a természetes megoldások híve: C- és D-vitaminnal, cinkkel, kurkumával, gyömbérrel, propolisszal, nyers virágporral erősítik az immunrendszert, háziorvosuk sem zárkózik el az alternatív gyógymódoktól.
– Próbálunk sokat sétálni, szabadban lenni, amennyire az időjárás megengedi, egészségesen táplálkozunk, sok gyümölcsöt fogyasztunk. Sok zöld leveles ételt, sötét színű gyümölcsöket fogyasztunk, ezek nagyon jó antioxidánsok. A gyereket leszámítva többnyire vegán ételeket eszünk, szerintem ez is hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez. A tömeget, amennyiben lehet, kerüljük, és odafigyelünk a higiéniára, de arra egyébként is. Hála istennek az elmúlt években alig voltunk betegek, ha elő is fordult, nagyon könnyű lefolyású hűlések voltak. A gyereket és magunkat is homeopátiás vagy növényi kivonatú termékekkel kezeltük. Nálunk nagyon beváltak az alternatív kezelési módszerek. A gyerek életében egyszer kapott antibiotikumot, amikor a bölcsődében összeszedett valamit. Aztán háziorvost cseréltünk, aki homeopátiás is, azóta csak természetes gyógymódokhoz folyamodunk, el ne kiabáljam, hála istennek eddig sikerrel, még a gyerek streptococcusát is így kezelte ki a háziorvos. Tudom, hogy sokan nem hisznek az ilyen jellegű kezelésekben, de nálunk beváltak: osztálytársaihoz képest a gyerek ritkán betegszik meg, mi, felnőttek pedig évente egyszer, tőle kapjuk el, de nem vág ágyhoz napokig a betegség, egy-két nap után kutya bajunk. Lehet, azért is hatnak ilyen jól ezek a készítmények, mert a szervezet nincs agyontömve mindenféle gyógyszerrel.
Az Enikő által felsoroltak zömét – egészséges táplálkozás, sok gyümölcs és zöldség fogyasztása, C-vitamin, rendszeres séta a szabadban stb. – tulajdonképpen általában mindenkinek javasolják az orvosok, akár él az influenzaoltás lehetőségével, akár nem.
A minisztérium továbbra is hangsúlyozza a higiéniai előírások és járványügyi óvintézkedések betartásának fontosságát, és Nelu Tătaru egészségügyi miniszter bejelentette: szükség esetén és amennyiben igény van rá, további egymillió oltást be tudnak szerezni.
Az Európai Unió (EU) államai közül Lettországban, Észtországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Litvániában és Romániában volt a legalacsonyabb 2018-ban a 65 évesnél idősebbek körében az influenza ellen beoltottak aránya, míg az uniós átlag 41% volt – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból. Becslések szerint az utóbbi időben uniós szinten csökkent az influenza elleni oltottsági arány az idős személyek körében: míg 2011-ben az idősek 50%-át beoltották, addig 2018-ban ez az arány már csak 41%-os.
