Az Egészségügyi Világszervezet elnöke is borúlátóan nyilatkozott a minap, éberségre sarkallt, mert ennél jobb gyógyír most nincs a tavaly decemberben kirobbant fertőzéshullámra. Az a furcsa az egészben, hogy míg – ha lehet hinni a kínai hatóságoknak – a kezdeti gócban, mint ahogy Kína egész területén is stabilizálódni látszik a helyzet, újabb piros pöttyök jelzik a glóbusz térképén, hogy a föld korántsem heverte ki a kórt. Sőt, íme Európában is aggasztó lett a helyzet, s mert Taljánországnak éppen olyan régióiban ütötte fel fejét, ahol számottevő romániai vendégmunkás-populáció él, nos, túlzás nélkül mondhatjuk: ez az új fejezet egyre inkább érdekelni fog hazai szakhatóságot, határrendészetet, sajtót és sajtófogyasztót egyaránt.
Epidemiológus szakemberrel beszélgettem a napokban a történtekről, és a tapasztalt orvos elmondta: meg kellene köszönni Kínának, hogy ennyire katonásan vezényelte le a történetet, a karantént ilyen drasztikusan tartotta fenn, az emberi jogokat vaskos zárojelbe téve. Csakhogy míg egy totalitárius reflexekkel működő, központosított államapparátus fegyelmezetten végigviszi a centrumban jóváhagyott forgatókönyvet, a szabad és fejlett demokráciákban mindez jóval több erőfeszítésbe kerül, és korántsem hoz hasonló eredményt. Eddig többnyire csak azt számolgatták gazdasági elemzők, mennyit veszít Peking a turizmus megtorpanása, sportrendezvények, egyéb nagyszabású nemzetközi fórumok lemondása miatt. Kevéssel később már a vuhani kórnak a nemzetközi piacra gyakorolt hatását igyekeztek megsaccolni, felismerve, hogy egy akkora potenciállal rendelkező ország, mint Kína, nem izolálható: a kereskedelmi körforgás közlekedő edényeiben oly mértékben jelen van a made in RPC feliratú termékadag, illetve a kínai tőke, hogy a képlet nem is működne enélkül.
De most vizsgálódó-vigyázó tekintetünket jó lesz a kontinensre vetni. Az idejekorán berekesztett velencei karnevállal hosszú és feszültségekkel telített böjt küszöbére érkeztünk.
PS. S hogy tényleg mentes legyen e pár sor még a pánikkeltés gyanújától is, szakorvos beszélgetőtársamra utalok, aki úgy véli, jó eséllyel mintegy másfél hónap alatt lezárul a koronavírus fejezet.