Több száz aláírás kell még Kolozs megyéből a Minority SafePack kapcsán
„Nem hagyták jóvá a második kilencedik osztályt a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumban, pedig 57 gyermekről van szó. A múlt héten szülői küldöttség járt Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelőnél, aki zord hangnemben beszélt a szülőkkel, és közölte, hogy semmilyen körülmények között nem egyezik bele a második kilencedik osztály beindításába. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gyermekek román iskolába mennek, vagy teljesen kiesnek az oktatási rendszerből. Cuibus azt mondta: csak akkor hagyja jóvá a szamosújvári második kilencedik osztályt, ha az RMDSZ megyei szervezete beleegyezik abba, hogy a Brassai líceumban ne legyen elméleti kilencedik osztály. Erkölcstelennek tartom ezt a fajta szembeállítást, hiszen a két iskola teljesen más helyzetben van” – ismertette a tényállást Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök.
Balla Ferenc Kolozs megyei RMDSZ-es tanácsos kifejtette: ne várjunk el a többségtől pozitív diszkriminációt, és ha most Szamosújváron csökkentik az osztályszámot, jövőre bárhol megtehetik, s ezzel a magyar közoktatás utolsó bástyáit számolják fel.
Török Bálint, a szamosújvári iskola tanára elmondta: jelenleg egyetlen nyolcadik osztály működik 32 gyerekkel, amikor a hivatalos maximális osztálylétszám 28, de más környező településekről is jönnének a gyermekek.
„Miután megbeszéltem a város szociáldemokrata-párti polgármesterével az ügyet, biztosított arról, hogy kész a tanfelügyelőségre jönni az iskola igazgatónőjével, hogy tárgyaljunk a második kilencedik osztály ügyében. Ha a Brassai líceumban megszűnne egy osztály, akkor a gyermekek átmehetnek egy másik magyar líceumba, de ha Szamosújváron következik ez be, akkor nem biztos, hogy az illető gyermek magyarul folytatja tanulmányait” – érvelt Török Bálint.
„Nem Brassai-líceum versus bármi, hanem a kolozsvári központi iskolák versus minden más iskola a megyében. A versust nem szembenállásként kell értelmezni, hanem fájó, de kötelezően meghozandó döntésként. Ha a gyermeklétszám fogy, nem lehet 500 négyzetméteren Kolozsvár belvárosában öt párhuzamosan működő iskola. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tagjaként levelet írtunk a főtanfelügyelőnek, hogy a szamosújvári iskolához semmilyen körülmények között ne nyúljon, hiszen évtizedes harc és a magyar kormány több milliós befektetéséről van szó. Cuibus valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy a gyermeklétszám folyamatosan csökken Kolozs megyében és Kolozsváron. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a gyermeklétszám nő, illetve stabilizálódik. Azt gondolom: nekünk közösen kell döntenünk, még akkor is, ha az iskolaigazgatók megpróbálnak kitáncolni. A kolozsvári iskolaigazgatók nem vállaltak egymással szolidaritást, hogy minden iskola egy-egy évben lemond egy osztályról, mert így megmentjük a Brassai líceumot. Együtt ki kell mondanunk, hogy előbb-utóbb egy iskolának be kell zárnia a kapuit” – tette hozzá Horváth Anna, a kolozsvári szervezet elnöke.
„A problémát csakis az RMDSZ-nek kell megoldani, és fel kell vállalni a felelősséget. Lesznek sértődött felek, hiszen nem lehet úgy polizitálni, hogy mindenkinek a kedvére tegyünk” – magyarázta Nagy Zoltán, a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök.
Csoma Botond még azt is elmondta, hogy már tárgyalt ebben az ügyben az oktatási minisztérium közoktatásért felelős államtitkárával, aki azt mondta: „Kolozs megye nagyon nagy öszszeggel meghaladja a fizetési keretet, ezért semmilyen többletköltség nem vállalható”. „Sajnos, a román többség nem ismeri a szórványiskola-központ fogalmát, nem is érdekli” – összegzett a politikus. A jelenlevők elfogadták a Konnerth Ágnes által bemutatott 2017-es pénzügyi beszámolót, illetve a 2018-as terveket.
Nagy Zoltántól, az Eurotrans Alapítvány elnökétől megtudhattuk: a 2014-es magyarországi választásokon az erdélyiek által leadott szavazatok 22 százaléka hibás, azaz érvénytelen volt, ezért most ügyeljünk, hogy ne tévedjünk, és figyelmesen töltsük ki a szavazólapot kísérő nyilatkozatot. Még tart az online regisztráció, a szavazólapok pedig március 26-tól kezdődően jutnak el Erdélybe.
Antal Géza a Minority SafePack nemzeti kisebbségi kezdeményezés kapcsán megvalósított aláírásgyűjtésről elmondta: Erdélyből 261 ezer aláírás gyűlt össze, habár ez a szám több, mint a megadott kvóta, még több száz aláírást kell gyűjteni a megyében, illetve Kolozsváron. Méra, Magyarvista, Szászfenes, Szucság, Sárvásár, Búza, Kiskapus és Nádasdaróc településről több aláírás jött be, mint amennyire számítottak, de voltak olyan helyek is, ahol a vártnál 50 százalékkal kevesebb aláírást sikerült szerezni. Március 27-én zárul az aláírásgyűjtés, de még legalább 700 aláírásra lenne szükség a megyéből, beleértve Kolozsvárról. A küszöbön álló tisztújítás kapcsán kétoldalas tájékoztatót adtak a helyi elnököknek. Balló Tamás KIFOR-elnök a szervezet által megvalósított vállalkozói és pedagógusfórumokról, valamint az aláírásgyűjtésben vállalt szerepükről értekezett.