Történt ugyanis, hogy a nyáron érvénybe lépett homofób (alkalmasint gyermekvédelminek csúfolt) törvény óta 130 bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – az egyszerűség kedvéért nevezzük Meserendőrségnek – asztalára azt illetően, hogy egyes animációs filmek „megkérdőjelezik a hagyományos nemi szerepeket”. A Magyar Meserendőrség pedig egyetlen percig sem tétovázott, rögtön munkához is láttak az illetékesek, s 14 munkanapon keresztül vizsgálták, vajon megrontja-e Az oroszlánkirály az emberpalántákat. Tizennégy töredelmes, vérrel, verítékkel átdolgozott nap után megszületett a döntés: nem elég alapos a panasz, a beadvány.
Kérem, a legnagyobb tisztelettel, a fent zanzásított tevékenységet jobb helyeken úgy hívják, hogy fölösleges időtöltés! Van egy unatkozó, világtalan fideszes szavazó, aki időt és energiát fordít arra, hogy papírra vesse: márpedig Az oroszlánkirály népszerűsíti a homoszexualitást. Ez már senkit nem lep meg, hiszen szőrszálhasogató, minden lében kanál alakok eddig is voltak, s ezután is lesznek. De ennek a döglött kutyának a teteme ott van elásva, hogy van egy kormányhivatal, amely ezeket a sérelmeket átveszi, megvizsgálja, megfontolja, harmincszor átnyálazza, s tizennégy nap múlva megállapítja, hogy itt, kérem, minden a legnagyobb rendben van! Fel tudjuk mi azt fogni, hogy vannak emberek, akiknek a munkaköri leírásába alkalmasint beletartozik az, hogy két héten keresztül ízlelgessék, vajon meleg lesz-e a Magyar Gyerek, ha megnézi a Csipkerózsikát? S hát azt fel tudjuk-e fogni, hogy a magyar kormány munkaerőt és erőforrást szervez ki arra, hogy az ingerszegény hétköznapokat élő, hobbiból hivatalokba járó állampolgár óhaját teljesítsék?
A vád alá helyezett meséken, rajzfilmeken generációk nőttek fel anélkül, hogy bármilyen panasz érkezett volna rájuk, korukból és a képernyőkön eltöltött idejükből kifolyólag igazán megérdemlik, hogy ezután is békességben hozzájárulhassanak a világra hozott még több magyar felcseperedéséhez.
