Az alkotmánybíróság szerdán szavazattöbbséggel elutasította Klaus Johannis államfő óvását, aki előterjesztésében arra hivatkozott, hogy a szuverenitás és helyi autonómia alkotmányos elvét sértené, ha ilyen tiltásokkal korlátoznák egy-egy közigazgatási egység lakosságának jogát ahhoz, hogy – gazdasági, társadalmi, kulturális, vagy környezeti szempontok alapján – népszavazással döntsön a közigazgatási határok módosításáról.
Az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben szereplő előírást az RMDSZ javaslatára foglalták bele a településnevek írásmódját egységesítő törvénymódosításba. Az ország közigazgatási felosztását szabályozó 1968-as, úgynevezett „megyésítési” törvény módosítását egyebek mellett azért kezdeményezték a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt törvényhozói, hogy egységesítsék, illetve kijavítsák a törvény mellékletében különböző írásmóddal szereplő, vagy a hivatalos névjegyzékben tévesen bevezetett településneveket.
A törvénymódosításba Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a javaslatára foglalták bele a kisebbségvédelmi keretegyezményből átvett rendelkezést, amelyet Románia 1995-ben elsőként ratifikált. Ennek megfelelően tilos felosztással, összeolvasztással vagy más módon olyképpen módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának megváltoztatását célozza vagy eredményezze.
Johannis az utólag beépített kisebbségvédelmi pontosítás miatt alkotmányossági kifogást emelt a törvénytervezet ellen. A Mediafax hírügynökség értesülése szerint óvását az alkotmánybírák 7-2 arányban utasították el.
A közigazgatási anyanyelvhasználat joga a nemzeti kisebbségek lakosságarányától függ. A hatályos rendelkezések értelmében azoknak a településeknek kell például a magyar elnevezését is feltüntetni, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább egy ötödét. Húszszázalékos lakosságarány felett a helyi hatóságoknak az anyanyelvű ügyintézést is lehetővé kell tenni.
