„Merry Christmas” (Boldog karácsonyt) – írta Neil Papworth, aki – mivel az akkori mobilnak nevezett, táska méretű készülékek csak számbillentyűzettel rendelkeztek – a karácsonyi jókívánságot számítógépről küldte és az sikeresen meg is érkezett a címzetthez, ma ezt tartják az SMS (Short Message Service) világpremierjének.
Az SMS ötlete 1984-ben egy pizza fölött ülve, egy koppenhágai telekommunikációs konferencián vetődött fel a finn Matti Makkinen fejében. A technológiát 1985-ben német-francia együttműködéssel fejlesztették ki, a Deutsche Telekomnál dolgozó Friedhelm Hillebrand és a France Télécom mérnöke, Bernard Ghillebaert az üzenetek továbbításához a GSM technológia üresjáratát használták ki. Ez azt is jelentette, hogy az üzenet méretét 128 karakterben kellett korlátozni, ebből lett később 140, majd a ma is használatos 160 karakter. Az első valódi üzenet elküldésére ettől függetlenül még nyolc évet kellett várni, elsősorban a szabványosítás miatt.
Az első „igazi”, mobilról mobilra küldött SMS 1993-ban kelt útra Riku Pihkonen, a finn Nokia mérnök-gyakornokának készülékéről. Az üzleti SMS-szolgáltatások is abban az évben indultak be a norvég Telenor, a svéd Telia, a brit BT Cellnet (ma O2) hálózatában, de ezek csak hálózati értesítéseket tartalmaztak, a legtöbbször az elmulasztott hívásokról. Az első kereskedelmi, személytől személynek küldhető SMS-szolgáltatást a finn Radiolinja tette lehetővé. Akkor még senki nem sejtette, hogy ez lesz a mobiltelefon-szolgáltatás egyik sikerágazata, főként hogy az akkori készülékek nem támogatták az SMS küldését. Az első szöveges üzenetek küldésére alkalmas telefon, a Nokia 2010 1994-ben jelent meg a piacon, s a Nokia volt az első, amely 1997-ben teljes billentyűzettel ellátott készüléket (Nokia 9000i Communicator) kínált a felhasználóknak.
A szolgáltatás nem vált azonnal népszerűvé, az előfizetők 1995-ben havi 0,4 SMS-t küldtek csak el. Ennek oka az volt, hogy ki kellett dolgozni a fizetési rendszert: kezdetben az SMS ingyenes volt, de csak az ugyanahhoz a hálózathoz tartozó felhasználók tudtak egymással üzenetet váltani. Amikor fizetőssé vált a szolgáltatás, az SMS-küldések száma 40 százalékkal visszaesett, de aztán újra nőni kezdett, 2000-re a korábbi havi ügyfelenkénti 35 üzenet 357-re nőtt. 2007 volt az első év, amikor az amerikaiak már több SMS-t küldtek, mint ahány telefonhívást indítottak, 2010-ben pedig világszerte 6,1 trillió üzenetet küldtek el, azaz másodpercenként 193 ezer SMS kelt útra. Idén júniusban megszűntek a roamingdíjak az Európai Unió területén, azaz az EU-n belül felárak nélkül, a belföldi díjszabás szerint lehet mobiltelefonról hívást kezdeményezni és fogadni, továbbá SMS-t küldeni és internetezni is.
A műszaki megoldások is egyre változtak: megjelentek a szövegbevitelt könnyítő módok (pl. T9-es rendszer), megszületett az MMS, melyben a szöveg mellett már képet és hangot is lehetett küldeni. Az SMS technológiai korlátai azonban mindvégig megmaradtak, így egy üzenetbe továbbra is legfeljebb 160 karakter küldhető, igaz a készülékek már többrészes SMS-eket is kezelnek. A jóval későbbi Twitter is ehhez alkalmazkodott, amikor 140 karakter + 20 karakterben határozta meg a bejegyzések maximális méretét.
Az SMS üzleti téren igazi sikertörténet. A szolgáltatók hamar felismerték a benne rejlő lehetőséget, s megjelentek az SMS-alapú szolgáltatások: hírek, játékok, csengőhangok vásárlása SMS-ben stb. Az SMS-eket ma már előszeretettel használják fizetési tranzakciókhoz (pl. parkolás, útdíj), illetve egyéb célból (reklám, felvételi eredményekről szóló tájékoztató, szolgáltatások elkészültéről szóló értesítés), emellett pénzintézetek is tömegével küldenek ki tájékoztató, vagy tranzakció-ellenőrző SMS-eket ügyfeleiknek. Az sms-forgalom különösen ünnepnapokon nagy, karácsony és újév napja között az átlagosnál akár tízszer többet is küldhetünk.
Az SMS reklám nélkül vált sikeressé, ebben nagy szerepe volt a tizenéveseknek, akik számára sokáig ez volt az elsőrendű kommunikációs csatorna. Az SMS-ezés annyira életük részévé vált, hogy kifejlődött egy saját nyelv, tele rövidítésekkel és az érzelmeket kifejező grafikus karakterekkel, különleges nyelvtannal, illetve annak hiányával. Így született egy csomóféle „smiley” és megjelentek a betűszós, a szimbólumos és a számokkal való rövidítések, valamint a nagybetűk nem rendeltetésszerű alkalmazása, a betűelhagyás, a szórövidülés és a becézés is. Az SMS-nyelv elterjedése ugyanakkor a klasszikus nyelvet féltő idősebb generációkban aggodalmat is ébresztett. A változásokat azonban kénytelenek tudomásul venni: 2011-ben az Oxford Szótárban is megjelent az első SMS-ben használatos rövidítés, a LOL (hangosan nevetek). Az SMS-ezés azonban nem veszélytelen, például vezetés közben az SMS-ezők 23-szor nagyobb eséllyel szenvednek balesetet, a mobiltelefon számlájára évi 1,4 millió karambol írható.
