Ma már sokan nem tudják, hogy a kommunista diktatúra alatt, 1943-tól 1976-ig nem lehetett tartományi káptalant tartani. Azt követően háromévente, 1991-től pedig négyévente szerveztek káptalant a piaristák.
A mostani káptalan első napján a jelenlévők Majnek Antal nyugalmazott munkácsi megyés püspök elmélkedésével hangolódtak lélekben az eseményre, amelynek megnyitó szentmiséjét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása, piarista konfráter, budapesti öregdiák mutatta be; koncelebráltak a káptalanon részt vevő piarista szerzetes papok, együtt imádkozva a munkálatok sikeréért, az egész magyar rendtartományért.
Beszámolójában a leköszönő provinciális, Szakál Ádám Márton többek között rámutatott: „A közösségi élet témájában a 48. egyetemes káptalan irányvonalait követve nagy súlyt kapott Krisztus központi szerepe közösségi életünkben. Kiemelt fontosságú az imaélet közösségi és egyéni segítése, a közösségi döntések imádságos megkülönböztetési módszere, de többek között megjelent az idős rendtársakról való gondoskodás kérdése, a különböző életszakaszokban élő rendtagok erősebb segítése és a piarista szerzetesi identitás mélyítése is. A korábbi határozatokat folytatva hangsúlyos a házfőnökök szerepének kiemelése a helyi közösségek és jelenlétek életében.”
A káptalan az elmúlt négy évre való visszatekintéssel és valóságelemzéssel kereste a választ arra, hogy korunkban „milyen piaristára van szükség”, milyen kihívások érik a rendet és intézményeit, és a piarista identitás milyen elemeit kell elmélyíteni, megerősíteni, hogy ezekre válaszolni tudjon. A piarista identitás keresésében és felfedezésében fontos tartományi és helyi szinten is beszélgetni, valamint közösen és egyéni szinten is keresni a válaszokat. Az identitás fontos eleme Kalazanci Szent József személye, de a saját provinciai múltunkra való visszatekintés, valamint a világiakkal való együttműködés és karizmamegosztás is a küldetésben – hangúlyozta Szakál Ádám.
A következő négy év ismét megerősített irányvonala a gyermekvédelem és a biztonságos iskola szemléletének elmélyítése. Ugyanakkor a káptalan résztvevői ismételten elköteleződést vállaltak, tartományi és helyi szintű programokat kezdeményeztek a szegény gyerekek szolgálatának területén.
Molnár Lehel, az erdélyi piarista misszió vezetője tájékoztatott a tavaly augusztusban indult kolozsvári újratelepedés óta elért eredményekről. Rámutatott arra, hogy mind a katolikus egyetemi lelkészségen, mind a Báthory István-líceumban, illetve a piarista templomban fáradságot nem kímélve dolgoznak. Sok együttműködésre nyitott fiatalt és felnőttet találtak, és az egyházi szereplők is támogatják munkájukat. Ennek köszönhetően szépen bontakoznak a lelkipásztori kezdeményezések, erősödnek az ifjúsági csoportok, és többféle nevelési helyzetbe tudnak bekapcsolódni. A kezdés ígéretes, és a folytatáshoz fontos a munka megerősítése, valamint együttműködő személyek bevonása a küldetésbe. Háláját fejezte ki Ruppert József, korábbi romániai megbízott tevékenységéért, és emlékeztetett arra, hogy a kolozsvári jelenléten kívül számítanak támogató jelenlétünkre Nagykárolyban, Csíkszeredában és Temesváron is – hangsúlyozta Molnár Lehel, aki egyben a romániai provincia ügyeinek megbízott felelőse.
Sárközi Sándor igen találóan fogalmazott a „három pluszról”: 15, mert annyi évet működött a csíkszeredai piarista misszió, plusz Kolozsváron folytatódik; 247 éve a kincses városban telepedett le a rend, plusz szolgálata folytatódik; valamint csaknem egy éve történt a kolozsvári újratelepedés; Isten áldásával következik a plusz.
Ezután a káptalan megválasztotta a rendtartomány főnökét és asszisztenseit a következő négy évre. Az új tartományfőnök 1981. június 13-án született Szegeden. 2007-ben szentelték pappá, akkor lépett be a piarista rendbe. 2014-ben tett örökfogadalmat, szerzetesi neve: Boldog Navarrai Károlyról elnevezett Zsódi Viktor. Hittant tanított a budapesti, majd a szegedi piarista gimnáziumban, ahol kollégiumvezető is volt. 2011-től a tartományi küldetés bizottság és a tartományi gazdasági bizottság tagja. 2016-tól a hittan tantárgy gondozásának és tananyagfejlesztésének tartományi felelőse, a tartományi gazdasági bizottság tagja, a Piarista Vitorlázó Egyesület ügyvezetője. 2019-től a tartományi Pedagógiai Szolgálat Bizottság tagja, a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója, az iskolakápolna igazgatója. 2020-tól a gazdasági bizottság vezetője és a gazdálkodásért felelős tartományi asszisztens. 2021-től a Katolikus Hittan Érettségi Vizsgatárgy Tételkészítő Bizottságának elnöke. 2022-től tartományfőnöki vikárius, valamint a Tartományfőnökség Piarista Stratégiai Központjának vezetője.
A provinciális munkáját asszisztensei, Wettstein József, Nagy Attila, Szabó László és a Gyergyószentmiklóson született Galaczi Tibor piarista szerzetes papok, tanárok segítik.
A káptalant lezáró beszédében Zsódi Viktor kiemelte, hogy a teljes időt átfogó piarista iskola ma is a minőségi nevelés elérésének egyik legjobb eszköze, amely „a jóra vezet és serkent… és amelynek eszközei a képzettség és lelkiség, az erkölcsök és a jómodor, az Isten és a világ nyújtotta világosság” – idézte a rendalapító Kalazanci Szent Józsefet.
A jövő tennivalóinak és irányainak részletesebb lebontását és ismertetését az új tartományi vezetés dolgozza ki a következő hónapokban, ugyanakkor segíti végrehajtásukat a rendtartomány közösségeiben és intézményeiben a következő négy évben.
