Kelemen Hunor rámutatott: a kormányprogram gyakorlatilag nem változott, így az RMDSZ-nek, amely már két alkalommal megszavazta azt, nincs oka felülbírálni korábbi döntését. Megjegyezte: a kormányt alkotó PSD-ALDE szociálliberális koalíciónak az RMDSZ nélkül is legalább tíz szavazatnyi többsége van, a jobbközép ellenzék pedig nem is tett javaslatot kormányfőjelöltre.
Kelemen: Nincsenek nagy projektek, jövőkép
Ma nincs tervezés, nincsenek nagy projektek, és jövőképe sincs Romániának. Csak idővesztegetés, az ország fejlődése szempontjából pedig mellékes minden olyan vita, amely a hatalom megszerzéséért folyik a kormánykoalíció és az ellenzék között – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a Dăncilă-kabinet beiktatásának vitáján.
Elmondta: az RMDSZ képviselői és szenátorai adnak még egy esélyt a kormánykoalíciónak – nemcsak azért, mert a PSD-ALDE nyerte a parlamenti választásokat, és az ő felelőssége a kormányzás, hanem azért is, mert a nehéz időkben is eltökélt szándéka volt őszinte párbeszédet folytatni a Szövetséggel. „A PSD vezetőjének volt bátorsága elhatárolódni annak a kollégájának a kijelentésétől, aki bevezette volna a halálbüntetést és fellógatta volna azokat, akik nem értenek vele egyet. A többi párt vezetőjének részéről mai napig mély a csend” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke beszédében rámutatott: a Szövetség parlamenti képviselői és szenátorai elkötelezett demokraták, elfogadják és tiszteletben tartják azoknak az állampolgároknak a szavazatait, akik a legutóbbi választáson részt vettek, és kifejtették véleményüket. Elmondta: bár sok mindennel nem érthetnek egyet, és sokszor kritikákat is megfogalmaznak, ezt sosem a választási eredmények és a társadalom akarata ellenében teszik.
A Szövetség mindig is párbeszédet folytatott azokkal, akikkel lehetett, akik meghallgatták – a kormánykoalíció tagjai részéről pedig volt szándék erre. Kelemen Hunor kifejtette: jobban szeretné, ha a fontos kérdésekben, a román és magyar közösség viszonyának tekintetében minden parlamenti párttal valós és korrekt lenne a párbeszéd a 2018-as esztendőben.
Nem mindennapi helyzetnek nevezte azt, hogy egy év leforgása alatt már a harmadik kormányát készül beiktatni egy stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíció. Szerinte a legnagyobb kérdés ma az, hogy hoz-e valós változást az új kormány, illetve ad-e megfelelő válaszokat a társadalom problémáira.
A kormányprogram egyes fejezeteit jónak, másokat sekélyesnek és felszínesnek tartja a szövetségi elnök, de a kormány tagjairól nem kívánt véleményt alkotni. Ehelyett olyan problémákat sorolt fel, amelyek rövid és hosszú távon is befolyásolják a társadalom jövőjét.
A Számvevőszék szegénységről szóló jelentésére utalva kifejtette: egyre nő a szegények és a gazdagok közötti szakadék. Amíg az Európai Unió fejlettebb országaiban, például Csehországban és Finnországban 3,5 és 3,6 a legkisebb és a legnagyobb fizetés közötti arány, addig Romániában ez 8,3. Bukarest az egyedüli olyan európai uniós főváros, amely nincs összekötve autópályával más európai fővárossal, de Románia történelmi régióit sem köti össze autópálya. 16 ezer hazai orvos dolgozik külföldön, a szakemberek által leggyakrabban említett okok pedig nem az alacsony jövedelemre vonatkoznak, hanem sokkal inkább a szakmai előmenetelhez szükséges lehetőségek és az infrastruktúra hiányára, valamint a bürokráciára. Ma legkevesebb két hétbe telik bejegyezni egy céget Romániában, míg egy olyan országban, amely szintén 1989-ben állt lábra, például Észtországban ez csupán 18 percet vesz igénybe. Nagy a munkaerőhiány, ennek pedig a masszív elvándorlás és a fejetlen oktatási rendszer az oka. Ha nem fordul meg az elmúlt 28 év trendje, a következő 28 esztendőben 17 millió fő alá csökken az ország lakossága, az aktív munkaerő pedig csupán 4 millióra tehető majd. Minden szociológiai felmérés riasztó növekedést mutat a társadalmi csoportok közötti bizalomhiányt illetően: a többség és magyar közösség közötti bizalom mértéke is hagy kívánnivalót maga után.
Kelemen Hunor meggyőződése, hogy sokkal fontosabb válaszokat adni az általa felsorolt kihívásokra, mint azokkal a látszólag aktuális témákkal foglalkozni, amelyek kizárólag a hatalmi küzdelmekről szólnak. „Minden nap a gyermekeim, az országunk közös jövőjére gondolok. Engem nem a hatalom elvesztésének és megszerzésének kérdése foglalkoztat, hanem az előttünk álló kihívások aggasztanak” – összegzett az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök napirend előtti felszólalásában emlékezett meg Verestóy Attiláról, az RMDSZ múlt héten elhunyt szenátoráról.
A hiányosságokra hívta fel a figyelmet az RMDSZ miniszterjelöltek meghallgatásán
Az erdélyi magyarok, de az egész ország érdeke is az, hogy olyan kormánya legyen Romániának, amely hatékonyan, eredményesen tud dolgozni egy megvalósítható kormányprogram mentén. Ma a miniszterjelöltek szakbizottsági munkálatai során ezt a szempontot tartottuk szem előtt. Több területen is elfogadható, jó megoldásokat tartalmaz a kormányprogram, de a miniszteri meghallgatások tétje az RMDSZ számára most főként az volt, hogy a hiányosságokra, vitatható pontokra felhívjuk a figyelmet, feltegyük kérdéseinket. Álláspontunk szerint a kormányprogram egyik fő hiányossága, hogy érintőlegesen tér ki a decentralizációra, nem jelöl ki határidőket, konkrét célokat. Emellett a kormányprogramnak az autópálya építések terén is pontosabb és tartható célokat kellene megfogalmaznia. Ami a kormányprogram pozitívumait illeti: jó megoldásnak tartjuk például az áfacsökkentést, illetve a többéves költségvetést, hiszen ez a kiszámíthatóságot, előre tervezhetőséget garantálná” – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásait követően.
Tánczos Barna a 600-as formanyomtatvány körüli országos problémák kapcsán elmondta: „nem támogatja az RMDSZ a 600-as formanyomtatvány kitöltését szabályzó sürgősségi kormányrendeletet, ugyanis a tavaly elfogadott új módosítások jelentős gondokat és pontatlanságokat eredményeznek, illetve tovább mélyítik az adóügyi kifizetésekre a már amúgyis jellemező túlzott bürokráciát.”
Az RMDSZ politikusa úgy értékelte, hogy elfogadhatatlan az, hogy egy alkalmazott, aki fizeti az egészségügyi biztosítást, de fizetése mellett egyéb jövedelemre is szert tesz, minden bevétele után köteles legyen egészségügyi és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni. Ezért az RMDSZ a szakbizottsági munkálatok alatt az új módosítások értelmében történő járulékok többrendbeli befizetésének az eltörlését szorgalmazta. (RMDSZ tájékoztató)
