Nagy öröm számunkra, hogy a Budapesti Nemzeti Színház főigazgatója és rendezője vállalta el a Bánk bán-opera a megrendezését, amelyet a kolozsvári helyszínre és a kolozsvári zenei változatra adaptált – fogalmazott Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, stílusosan, Katona József szobra előtt ülve a Bánk bán-bemutatót megelőző sajtótájékoztatón. – 2019-ben vetődött fel, hogy Vidnyánszky Attila rendezze meg Kolozsváron ezt az operát, amelynek bemutatóját 2020-ban a csíksomlyói nyeregben tartották volna, ezt követően pedig az előadást a budapesti Margit-szigeten mutatták volna be. A járvány miatt elmaradt a csíksomlyói bemutató, a Margit-szigetit viszont megtartották – mesélt az előadás előzményeiről az igazgató. Hozzátette: hatalmas élményben lesz része annak a 850 embernek, aki eljön a csütörtöki telt házas előadásra. – Ahogy a középiskolákban kötelező olvasmány Katona színműve, úgy a Kolozsvári Magyar Opera számára is kötelező előadás ez az opera. Kár, hogy a magyar nemzeti operajátszás legismertebb és legnépszerűbb előadása nem tudott kitörni a Kárpát-medencéből, bár bármelyik nagy operacímmel vetekedhet – mutatott rá az operaigazgató.
– A Bánk bán a legfontosabb operánk és a legjobban megírt magyar színdarab is. Más nemzeteknek megadatik, hogy sok nagy színdarabjuk van, nekünk három csodaművünk van. Gondolok itt Madách Imre Az ember tragédiájára, Katona József Bánk bánjára és Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjére. Színházi szempontból az első a Bánk bán – fogalmazott Vidnyánszky Attila, aki szerint a Bánk bánnak ugyanolyan a logikája, mint a shakespeare-i műveknek, mert személyes és nemzeti kérdésekkel egyaránt foglalkozik. A rendező úgy véli, átélhető, a nézők által követhető mű, amelyben a cselekedeteket shakespeare-i módon a féltékenység, a gyűlölet, az intrika mozgatja, miközben a legfontosabb nemzeti kérdéseinkről is szól. – Az opera a közép-európai népek örök problémáját fogalmazta meg, amely ugyanúgy érvényes a román népre is. Kelet és nyugat között, egyfajta konfliktuszónában örök kérdés: hova tartozunk, hova mozdulunk, mi lesz a sorsunk. Mindig meg akarják mondani, hogyan éljünk, amivel általában nem értünk egyet, és ez van az operában is. Bánk igazi vívódó hős, aki egyszerre államférfi és megsértett férj, aki arra keresi a választ, félreteheti-e politikai helyzetéből adódó kötelezettséghalmazát, hogy magánemberként cselekedjen – mondta Vidnyánszky, aki szerint az előadás alakjai gyönyörű, korszerű mai figurák. – A kedvencem Biberach, aki azt mondja, a haza ott van, ahol a haszon. Szintén Biberach mondja, hogy az egyik fél csak győzni fog, és majd odaállok. Tele van a világunk Biberachokkal. Erkel gyönyörű zenéje pedig mélyen az ember szívébe tud hatolni – jegyezte meg a rendező.
– Mindig büszkék voltunk arra, hogy a Kolozsvári Magyar Opera bemutatta és játszotta az összes Erkel-operát – közölte Kulcsár Szabolcs, az opera karmestere, aki a régi változatokat is vezényelte. Hozzátette: az intézmény történelme során két nagy címet játszanak rendszeresen: a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt. – Néhány évre a budapesti bemutatója után Erkel „elhozta” 1865-ben a Bánk bánt Kolozsvárra is. Tudomásom szerint a mai napig ezt a változatot játsszuk. Ami változott, hogy szinte minden főszerepben új, fiatal kollégák mutatkoznak be. A címszerepet Pataki Adorján, Melinda szerepét Covacinschi Yolanda fogja énekelni. Melinda szerepe a magyar Traviata. Hatalmas feladat minden szopránnak. A debütálók között van még Kincses Márk (II. Endre) és Gergely Arnold (Petúr bán). Megemlítem azokat a művészeket is, akik már régóta szerepelnek ebben az operában: Veress Orsolyát (Gertrudis királyné) és Szilágyi Jánost (Biberach) – fogalmazott a karmester.
– Az operákat nemcsak az új díszletért és jelmezért, a debütáló szereplőkért kell felújítani, hanem azért is, mert változnak az idők, és a Bánk bán is folyamatosan aktuális tud lenni – mutatott rá Szép Gyula.
– Az ember mindig a mából indul ki, a mai világ dolgaira reflektál. Ez a nyolcadik Bánk-rendezésem: ötször rendeztem meg az operát, háromszor a prózai művet, és mindegyik más. Nem újrarendezem, hanem folyamatosan rendezem a Bánk bánt. Vannak megoldások, amelyek „átlépnek” egyik előadásból a másikba, és vannak olyanok, amelyeket elhagyok vagy újakat találok helyettük – fogalmazott Vidnányszky. Hozzátette: a mű valós történelmi eseményre épül, amelyet a szerző kiindulópontként kezel. – A műben található királyi kegyelem fajsúlyossága mostanra erősödött fel. A 13. század elején olyan tettért, mint a királynő meggyilkolása, nemcsak a tettest és egész rokonságát, hanem falvainak, városainak népét is kiirtották volna. Ehhez képest a király, a történelemben szintént példátlan módon, kegyelmet gyakorol – mutatott rá a rendező.
Az előadást a budapesti Co-Opera segítségével valósítják meg, amely a kolozsvári társulat rendelkezésére bocsátotta az opera monumentális díszleteit és a jelmezeket is, amelyek az évad végéig Kolozsváron maradnak. Az október 31-i bemutató után a következő előadást 2025-ben játsszák.
