A pályázatból beszerzett hőpréssel díszített bögréken az egyesület mottója
A járványügyi intézkedések, amelyek tavaly már az év elejétől korlátozták egyrészt a kijárást, majd a különböző tevékenységek gyakorlását, rendezvények megtartását, felborították mindannyiunk életét, a megszokott ritmust, programjainkat. Igazodni kellett új szabályokhoz, és ezt mindenki másképp élte meg. Azonban a bezártság, a tevékenységkorlátozás volt és ma is az az intézkedés, amely mindannyiunkat legjobban megvisel.
Az otthonról végzett munka, az online oktatás csupán részmegoldás, amelyet sokan nem tudnak kihasználni, és amely nem is tudja pótolni a személyes együttlétek és közös programok számtalan előnyét, hiszen elsősorban ezek révén tudunk szellemileg, lelkileg is gazdagodni. Különösen fontos a közösség, az elfoglaltság, a napi rendszeresség kialakítása, az odafigyelés a fogyatékosságban szenvedőknek, az értelmileg akadályozott felnőtteknek, akikről az állam egyszerűen megfeledkezik, hiszen intézményes lehetőség nemigen létezik arra, hogy bekapcsolódjanak a társadalmi életbe, hogy hasznossá tegyék és annak is érezzék magukat. Ezt az űrt szokták pótolni az egyesületek, ez a feladata a kolozsvári Providenţa – Gondviselés – Fürsorge Egyesületnek is, amely fogyatékkal élő felnőttek számára működik már sok éve, nappali foglalkoztató központként a Fellegváron, a Vár utcában. Az egyesület tevékenységéről már számtalanszor írtunk, hiszen rendkívül fontos munkát végeznek a szociális munkások, önkéntesek segítségével annak érdekében, hogy legyen egy hely, ahol a szellemi sérült felnőttek is hasznosan tölthessék el a napjaikat, foglalkozzanak valamivel és legyen, aki foglalkozik velük. Olyan közösséget próbálnak kialakítani számukra, ahol érezzék az elfogadást, a szeretetet, a megértést, a segítséget. És ahol ezek a fiatalok, felnőttek hasznosnak és fontosnak érezhessék magukat is.
Az RMDSZ hidelvi választmányának ajándéka a karácsonyfa alá került
A járványügyi intézkedések mindenkinek az életét felforgatták – mesélte Gergely Kató, az egyesület elnöke, akit arról kérdeztünk, milyen volt számukra az elmúlt év, hogyan sikerült ismét folytatni a tevékenységet az egyesületnél, milyennek látja az új évet, mit terveznek idénre. Tavaly az évet jól kezdték, számos programmal és még több tervvel, aztán március közepétől kénytelenek voltak ők is felfüggeszteni a tevékenységüket több mint három hónapra. Az augusztusi vakáció után, szeptember közepétől kezdték el ismét a foglalkozásokat, de azóta sem sikerült visszatalálni a korábbi, megszokott ritmusba. Kevesen járnak be az egyesülethez, a szülők is féltik a fiatalokat a közösségbe engedni. Pedig a bezártságot mindenki nehezen viseli, még az egészségesebbek is és főleg azok, akik szeretnek szocializálódni – mondta az egyesület elnöke, aki szerint most már nincs meg a korábbi motiváció. Akik el tudták foglalni magukat és önállóbbak voltak, azokat kevésbé viselte meg ez az időszak.
A napi torna elmaradhatatlan
Megpróbálták folyamatosan tartani a kapcsolatot, és online találkozókat szerveztek azokkal, akik ebbe be tudtak kapcsolódni. Vannak azonban családok, ahol idősek a szülők, még számítógépük sincsen, velük telefonon tartották a kapcsolatot. Jelenleg két kolléga segít a munkában az egyesületnél – magyarázta Gergely Kató, és így reméli, a tevékenységek is, a kapcsolattartás is rendszeresebb lesz, erre próbálja a szülőket is rávenni, motiválni. Korábban volt egy rendszeresség az életükben, ahhoz szoktak, és sokat segített: naponta beiktatták a tornát, a mozgást, volt zeneóra, kézimunkázás, filmnézés, rendszerint oktató jellegű filmeket választottak, interaktív játékokat szerveztek, és gyakran mentek sétálni a szabadba, késő őszig, ameddig az időjárás kedvező volt. Mindez a rendszeresség most egyelőre kiesett, pedig ezeknek a fiataloknak jót tesz, hogy lefoglalják magukat: látja a fián is, mennyire várja a találkozásokat, hogy menjenek a Gondviselés Egyesülethez – mesélte Gergely Kató.
A nappali foglalkoztató központban a tevékenységek a járványügyi szabályok betartásával zajlanak
Kezdetben nehezebben viselték az új szabályokat, de mostanra már mindenki betartja a kötelező maszkviselést is, megszokták, alkalmazkodtak: az egyesület székházának bejáratához fertőtlenítős lábtörlőt tettek, ki ahogy érkezik, előbb megy kezet mosni, fertőtleníteni, és csak utána be a terembe. De minden szobában van kézfertőtlenítő és törlő, igyekeznek betartani a távolságot is – ami sikerül, hiszen kevesen járnak be – jegyezte meg az egyesületi elnök. Gergely Kató nagyon fontosnak tartja, hogy ezek a fiatalok foglalkozzanak valamivel, ezért szerveznek folyamatosan kézműves foglalkozásokat is. Büszke rá, hogy részpályázatot nyertek a Bethlen Gábor Alapnál eszközbeszerzésre, amiből sikerült egy hőprést venniük és ezzel különböző mintákat nyomtatnak csészére, pólóra. Természetesen be kellett szerezniük a szükséges anyagokat is ehhez, megfelelő nyomtatót, papírt, festéket stb. Terveik között szerepel, hogy termékeiket majd támogatásért cserébe felkínálják: ez a tevékenység a fiatalokat is motiválná, mert hasznosnak és fontosnak érezhetnék magukat. Volt korábban is hasonló tevékenységük, amikor vásárokon sikerült értékesíteniük a fiatalok által készített tárgyakat, szintén nagy örömet szerzett nekik. Egyébként támogatóik nélkül – a Tenrom Cleaning Solutions, Dennver Comimpex, Mozaik Consulting, Simacek Facility Services, Power Belt, Wilo Trans, Bendkopp Electro, Fazakas Zsuzsanna, az RMDSZ hidelvei választmánya Makkai László révén, továbbá mindazok, akik adóikat az egyesületnek irányították, valamint az önkénteseik, akik önzetlenül áldozták fel szabadidejüket és munkájukat azért, hogy jobb legyen ezeknek a fiataloknak – az egyesület nem tudná végezni a tevékenységét, hangsúlyozta Gergely Kató, aki rendkívül hálás a segítségért. És a segítőkészség révén mernek tervezni idénre is: egyelőre azt a házi feladatot osztotta ki a fiataloknak, hogy írják össze, mit szeretnének csinálni ebben az évben. – Hiszen minden róluk szól, igyekszem igazodni utánuk, hogy mit szeretnek, mit csinálnának szívesen – mondta. Tavalyi terveik között szerepelt a nyíregyházi állatkert meglátogatása, kirándulás a tordai sóbányába, de elvinné a fiatalokat szülőfalujába, Kidébe is. A programjukban még szerepelt a lovas terápia, múzeumlátogatás, színházi előadáson való részvétel, valamilyen kézműves műhely meglátogatása, valamint olyan gyakorlati dolgokra való nevelés, amely segítse őket a mindennapi életben való eligazodásban, tájékozódásban. Mindez elmaradt, de nem mondtak le róla, és remélik, sikerül idén megvalósítani.
Fotók: Facebook