Az október 20-i elnökválasztás és népszavazás eredménye másképp néz ki, mint a választások előtt végzett közvélemény-kutatásoké. A legvalószínűbb magyarázat a bizonytalan szavazók mozgósítása lenne – mondta a Szabad Európa Rádió portál moldovai szerkesztőségének két vezető moldovai szociológus. Az elnökválasztáson mind Maia Sandu elnök, mind fő vetélytársa, Alexandr Stoianoglo volt főügyész, a hagyományosan oroszpárti szocialisták jelöltje több szavazatot kapott, mint amennyit a felmérések előre jeleztek. Sandu körülbelül 5 százalékkal kapott többet, míg Stoianoglo 10–15 százalékkal.
Meglesz a minimális részvételi arány?
A felmérések azt is sugallták, hogy a népszavazáson a fő problémát a referendum érvényességéhez szükséges minimális részvételi arány (33,3 százalék) biztosítása jelenti majd, mivel a választók többsége az uniós tagságot támogatta volna. A részvétel azonban a vártnál jóval magasabb volt (több mint 40 százalék), az igen és a nem szavazatok közötti különbség pedig mintegy 11 ezer fő, így alig kerekedtek felül az EU-tagságot támogató igen szavazatok.
Vasile Cantarji szociológus elmondta, a közvélemény-kutatások és a választási eredmények közötti különbség abból fakad, hogy közvetlenül a választások előtt megnőtt a rejtőzködők aránya. Egy hónappal a választások előtt 20–25 százalék volt a bizonytalanok aránya, ami normális, de egy héttel a választások előtt ez a szám megduplázódott 40 százalékra.
Szerinte ezt a változást a kampány idézte elő, például az, hogy kiderült Stoianoglonak is van román állampolgársága, holott őt olyan párt támogatja, amely ellenzi a kettős állampolgárság intézményét. Elmondta, amikor ilyen „felfordulások” történnek, a szavazók egy része bizonytalanná válik, és általában egyszerűen nem jelenik meg a választásokon. Ezúttal azonban szavaztak.
A szociológusok nem tudták megjósolni...
Arcadie Barbăroșie szociológus szerint is a közvélemény-kutatási adatok és a szavazás valósága közötti különbség elsősorban abban rejlik, hogy azok határoztak úgy, elmennek szavazni, akik a választás előtt azt mondták, még nem döntöttek. A szakember szerint a szociológusok nem tudták megjósolni, ezek a bizonytalanok hogyan fognak viselkedni. Bojkottálás és távolmaradás helyett elmentek, illetve másképp szavaztak, mint ahogy azt a szakértők gondolták – állapította meg Barbăroșie. Vasile Cantarji ezt azzal magyarázza, a közvélemény-kutatások képtelenek felmérni a választói korrupciót. A szociológus meg van győződve arról, hogy a szavazás eredménye megmutatta, mennyire sebezhető Moldova a választási korrupció miatt.
EU: Oroszország példátlan mértékben befolyásolta a voksolást
Mint ismert, az EU-barát kormány is azt a vádat fogalmazta meg Oroszországgal szemben, hogy példátlan mértékben befolyásolta a voksolást, és megpróbáltak 300 ezer szavazatot vásárolni. A szociológusok szerint az EU-tagságról szóló népszavazást még könnyebb volt befolyásolni, hiszen az oroszpárti média olyan szólamokkal kampányolt, miszerint Moldova az EU-csatlakozással elveszítheti szuverenitását, az embereknek el kell adniuk földjeiket külföldieknek, az EU-ba való belépés pedig háborút hoz Moldovára.
Miután kiderült, hogy az EU-tagság melletti igen szavazatok 11 ezerrel felülkerekedtek a nem szavazatok felett, az uniós intézmények és politikusok üdvözölték az eredményt, noha mindenkinek csalódottságot okozott az erőteljes megosztottság. Az igen szavaztok főleg a külföldön élő moldovaiaknak köszönhetően kerültek többségbe: 750 238-an (50,39 százalék) szavaztak Moldova EU-tagsága mellett és 738 636-an (49,61 százalék) ellene. Ez a voks mindenképpen azt mutatja, Moldova kettészakadt ebben a kérdésben, világosan látszik, hogy mély társadalmi szakadék húzódik az EU-hoz közeledni akaró választók és az oroszajkú vagy oroszbarát voksolók között.
Döntő összecsapás következik
November 3-án az elnökválasztás második fordulójában a döntő összecsapás következik Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo között. Elemzők szerint a választás eredménye azért nagyon fontos Moldova jövője szempontjából, mert az összecsapás kimenetele a jövő évi parlamenti választásokra is kihat.
Maia Sandu nehéz feladat előtt áll, hiszen a harmadik, negyedik, ötödik helyen végzett jelöltek mind oroszbarátok, ezért kérdés, hogy Sandu szavazóbázisa mennyire lesz képes bővülni, ugyanis csak akkor reménykedhet a győzelemben, ha meg tudja szólítani az első forduló után kiesett jelöltek szavazóinak egy részét, vagy meg tud győzni olyanokat, akik az első fordulóban nem éltek a szavazati jogukkal.
Nyugaton sokan Sandu esetleges győzelmét a népszavazás eredményének megerősítéseként látják, így a referendum ugyan véget ért, de a Moldova irányultságával kapcsolatos politikai és geopolitikai vita még messzemenően nem zárult le.