Utakat és megfelelő közműhálózatot szeretnének a szászfenesiek
Két évvel ezelőtt Emil Boc próbálkozott már az építkezések leállításával a Borháncs-telepen és a Jó napot (Bună Ziua) lakónegyedben, akkor viszont csak nyilatkozatok szintjén merült fel az intézkedés. Most kijelentette: városi határozattervezet készül, amely jelentősen korlátozza majd az építkezéseket. – Jelenleg olyan tanulmány elkészítése van folyamatban, amely elemzi az új épületek és az oda beköltözők milyen hatással lesznek majd a közúti közlekedésre. A dokumentum elkészítéséig csupán a húszlakásosnál kisebb ingatlanok felépítését engedélyezzük – szögezte le a polgármester.
Hozzátette: a Borháncs-telepen képtelenség tovább építkezni mindaddig, amíg nem szélesítik az utcát. – A kormányhoz fordultunk annak érdekében, hogy a bővítés megvalósításához szükséges földterületet a rendelkezésünkre bocsássák. Enélkül gyakorlatilag képtelenség megvalósítani a lakónegyedet – nyilatkozta egy helyi rádiónak az elöljáró.
Ingatlanfejlesztők: illegális a tervezett intézkedés
A Szopori úttal kapcsolatban megjegyezte: az Romániai Építészek Rendje szakvéleményt készít róla. – Év végéig remélhetőleg építkezni lehet majd ezen a részen, a rendelkezésre álló földterület 238 hektár. Mindenképpen azt kértük a szakemberektől, tervezzenek széles utcákat, bölcsődét, óvodát, iskolát, közösségi központot, parkokat – mondta.
Boc bejelentése kapcsán sokan felkapták a fejüket. Sergiu Pop jogász Facebook-bejegyzésében például azt írta, hogy a tanácsi határozattervezet illegális, ugyanis nem helyezkedhet az 1991-ben elfogadott 50-es számú törvény fölé. – A közúti forgalomra vonatkozó hatástanulmányokat az általános városrendezési terv, nem pedig az övezetek beépítési feltételeire vonatkozó tanulmány elkészítésekor kellett elvégezni. Csak Kolozsváron várnak a befektetők 6 hónap és 3 év közötti időszakot az építkezési engedélyek kibocsátására – fogalmazott a jogász. Szerinte a polgármester csupán azoknak a befektetőknek bocsát ki építkezési engedélyeket, akik támogatták őt a választási kampányban.
Szászfenesen siralmas a helyzet
A Kolozsvár vonzáskörzetéhez tartozó Szászfenesen az elmúlt években felépített tömbházak helyzete bejárta a helyi, regionális és országos sajtót. Egyes ingatlanfejlesztők a szabályok betartásának teljes mellőzésével építettek tömbházakat, ezért arra is volt példa, hogy két ingatlan között lévő „utcán” még a mentőautó sem tudott megfordulni.
A minap Daniel Meze, a Rendet és Tisztaságot Szászfenesen elnevezésű polgári kezdeményezés részéről nyílt levelet intézett az ingatlanfejlesztőkhöz elsősorban arra kérve őket, hogy megfelelő méretű közutakat építsenek a tömbházakhoz. Ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy a befektetők belássák: feltétlenül szükség van műszakilag jól méretezett csatorna-, víz- és villanyhálózatra, sokszor ugyanis a település egyes részein nincs biztosítva az ivóvíz vagy villanyáram. Továbbá szükség lenne játszóterek és parkok, illetve kutyasétáltatók létrehozására. – Földalatti parkolók létesítése jelenthetne megoldást a helyzetre, hogy a lakók legalább egy parkolóhellyel rendelkezzenek. Megoldatlan a háztartási hulladékok helyzete, hiszen sokszor előfordul most is, hogy a kukák nem bizonyulnak elégségesnek a szemét tárolására – írja levelében a szászfenesi lakos. Azt is megjegyzi, hogy minden új épület esetében be kellene tartani az építkezési szabályokat, azaz egy háromemeletes tömbház mellé például nem épülhetne tizenkét emeletes…
Macalik Arnold építész: nagyon sok „láthatatlan” urbanisztikai zacc bűze érzik Kolozsváron
A témával kapcsolatban Macalik Arnold építész a Szabadságnak adott nyilatkozatában elmondta: helyesli Emil Boc polgármester állásfoglalását. Teljesen természetesnek véli, hogy amennyiben egy városi övezet alakulásában, annak rendeltetésszerű működésében az egészséges életkörnyezeti feltételek veszélybe sodródnak, akkor a rendezést illető szabályzati feltételek igazításáig intézkedni kell. Ha tehát a korábbi elvek és rendszabályok mentén elindított fejlesztések kontextusában egyensúlyi zavarok mutatkoznak akárcsak előjelek szintjén (bár ettől a kolozsvári forgalom, és lakótelepi életviszonyok gondjai és hiányosságai már alább süllyedtek az elmúlt évtizedek során), akkor cselekedni kell. És ezért természetes a hatóság fellépése ez ügyben – mondta a szakember.
Hozzátette: a települések egykori „évgyűrűs” alakulása mára az emberi elszigetelődés és kapzsiság okán olyan ellenőrizhetetlen állapotokat szült, aminek következtében fogunk mi még az elkövetkező évek során fajsúlyos településfejlesztési kérdésekről hallani. – Inkább remélem ezt, mint tapasztalom. Ez a kolozsvári közlekedési állapotok, a lakótelepi szegregáció, a rozsdaövezetek átalakulása, de legfőképpen a szociológiai és ezen belül az értékalapú munkahelyteremtés kérdésköre mentén égető – fogalmazott.
– Lehet remélni és támogatni azt, hogy mi legyünk a legnagyobb város, a legnagyobb reptéri forgalommal, de persze ennek a gyorshajtásnak attól még súlyos ára van. Vajon látjuk azt, hogy az általános városrendezési tervet és a különböző szabályzatokat már régen felülírja az építkezések és a településalakulás dinamikája? Ez amolyan „látjuk-e a fától az erdőt” kérdés. Mert telkekre viszonyítva csodás a helyi urbanisztikai törvényesség, csakhogy energetikai, környezetvédelmi, közlekedési, örökségvédelmi vagy az életminőséget közvetlenül meghatározó kérdések tekintetében nagyon sok „láthatatlan” urbanisztikai zacc bűze érzik Kolozsváron. És mindezen gondok gyökere súlyos, egyértelműen hatósági és település-politikai mulasztást jelez – tette hozzá.
Az alakuló lakótelepi övezetekben, peremvárosokban hol van jelen a köz? Közterek, kertek-parkok, játszóterek, óvodák, iskolák, szakrális épületek, piacok kérdését mely „fejlesztő” fedezi és biztosítja a jövőnek? – tette fel a retorikus kérdést.
