Az EU-ban Románia a második helyen áll a kerékpárok gyártásában
Sokak számára meglepő statisztikai adatokat közölt néhány nappal ezelőtt az Európai Unió (EU) hivatalos statisztikai intézete, az Eurostat, a nemzetközi szervezet tagországaiban zajló bicikligyártásról. A statisztika szerint 2022-ben a legtöbb bringát Portugáliában gyártották, a második helyezett pedig nem más, mint Románia. Az adatok azt mutatják, hogy az Ibéria-félszigeten elhelyezkedő országban tavaly 2,7 millió kerékpárt gyártottak, hazánkban pedig alig 100 ezerrel kevesebbet, azaz 2,6 milliót.
A kerékpárgyártás vonatkozásában Olaszország a harmadik helyen áll 2,5 millió darabbal, a negyediken Németország (1,7 millió), az ötödiken pedig Lengyelország (1 millió legyártott kerékpárral). Ugyanakkor Magyarország a nyolcadik helyen található, s szintén meglepő módon, a hosszú évtizedek óta hatalmas bringabarát Hollandia csupán a kilencedik a listán.
Érdekes megjegyezni azt is, hogy az árufuvarozásra vagy a futárok által használt triciklik gyártásának vonatkozásában Dánia az utolsó helyen található alig 4748 darabbal, míg Belgiumra, Lettországra és Szlovéniára vonatkozóan egyáltalán nincs adata az Eurostatnak.
Alapvető fontosságú az egyensúly gyakorlása (Fotó: Kolozsvár Teker/Clujul Pedalează)
Mégis, hol találhatók a romániai bicikligyárak? A Ziarul Financiar pénzügyi szaklap szerint Romániában négy nagy gyártóról beszélhetünk: az egyik a Madirom Prod (Decathlon által birtokolt vállalat), az Eurosport DHS, a Velocity, valamint a Mechrom Industry. Ezek mellett működik a hagyományos romániai gyártó, a Pegas, amelyet néhány évvel ezelőtt vállalkozó szellemű befektetők élesztettek újra.
A Madirom cég Temesváron állítja elő a bicikliket, az Eurosport DHS telephelye Déván, a Velocity gyáré Resicabányán van, a Mechrom Industry pedig Argeş megyei faluban, Argeşeluban található.
Csupán a bringák egy tizedével közlekedünk
A Román Statisztikai Hivatal (INS) által nemrég közzétett adatok szerint Romániában a háztartások felében van bringa, ám csak azok tizedét használják.
Január végén az Átlátszó Erdély által készített, a kerékpározási habitusokra, a bicikliutak elterjedésére és az ilyen irányú kormányzati erőfeszítésekre vonatkozó kutatási projekt kimutatta: lassan mindenki elfogadja azt, hogy a kerékpározás széles körű elterjedése a fenntartható közlekedés szempontjából kulcsfontosságú. Ugyanakkor megállapították, hogy a biciklis infrastruktúra kiépítése ritkán igényel drága, bonyolult beavatkozásokat, a nyugati tapasztalatok, jó gyakorlatok pedig korlátlanul rendelkezésre állnak, ezeket a hazai hatóságok képesek lennének asszimilálni. Arra a következtetésre jutottak, hogy mára már a kerékpáros infrastruktúra számára komoly pénzösszegek állnak rendelkezésre.
Bicikliutak építése – papíron
A kerékpáros infrastruktúra számára már komoly pénzösszegek állnak az illetékes hatóságok rendelkezésre – ezt támasztja alá többek között az is, hogy nemrég például a Kolozs Megyei Tanács bejelentette: a megye nyugati részén, a hegyvidéken 92,4 kilométer hosszúságú bicikliút-hálózatot alakít ki a Kolozs megyei önkormányzat, amelyre közösen Bihar és Fehér megyével a helyreállítási alapból nyert finanszírozást. A pályázati kiírás értelmében a bicikliút-hálózatnak legalább három megyét kell átszelnie és legkevesebb 150 kilométer hosszúnak kell lennie. A projekt Kolozs megyei szakaszának összértéke 37,7 millió lej, vagyis hozzávetőleg 7,6 millió euró. A mostani beruházás annak a stratégiának a része, amelyet 2021 nyarán kötöttek Fehér, Bihar és Kolozs Megye Tanácsai, 10 évre szólóan, az Erdélyi-szigethegység infrastruktúrájának és turizmusának fejlesztése érdekében.Ezen kívül ami az országos szintű fejlesztést illeti, tavaly ősszel a kormány bejelentette: a fejlesztési minisztérium 247,5 millió eurós támogatást biztosít 3 ezer kilométer turisztikai bicikliút-hálózat megépítésére. A turisztikai látványosságokat, településeket összekötő bicikliutakat töltésekre és csökkentett forgalmú autós utakkal párhuzamosan tervezik építeni, az önkormányzatok és központi hatóságok olyan útszakaszok megépítésére pályázhatnak, amelyek legalább 150 kilométer hosszúak, legalább három megyét átszelnek, és kisebb bicikliutakat is becsatlakoztatnak. A gátakon, töltéseken épülő bicikliutak legalább két települést összekötnek, és legalább 10 kilométer hosszúak lesznek – írták.A bicikliút-hálózat csatlakozik az EuroVelo európai bicikliúthoz, és a kerékpáros, egészségesebb és környezetbarát kirándulásra bátorít – mutatott rá akkor Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Gyakoriak a bicikliseket érő balesetek
Az Átlátszó Erdély kutatása többek között megállapította azt is, hogy Romániában a kerékpározás társadalmi elfogadottsága alacsony, a közlekedési balesetek más EU-tagállamokhoz képest gyakoriak, a kormányzat, illetve a romániai önkormányzatok továbbra is amolyan kötelezően kipipálandó elemként, Facebookon és a különféle kimutatásokban jól mutató, de amúgy fölösleges extraként tekintenek a kerékpárutakra. Kolozsváron például sok olyan helyen alakítottak ki bicikliutat, amelyet kevés bringás használ, mert azok nem a főbb közlekedési útvonalak. Ugyanakkor a Sétatérre csupán egy bizonyos szakaszon lehet biciklivel közlekedni, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által birtokolt Iuliu Haţieganu Sportparkba pedig tilos behajtani bringával… Az országos biciklis stratégia és az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból kiderül, hogy az országban, más európai országokhoz képest a kerékpárhasználat alacsony, 6 százalék körül mozog. A délkeleti régióban 2018–19-ben készült felmérés hasonló számokat mutatott: a megkérdezettek 5 százaléka jelezte, hogy a bicikli a kedvenc közlekedési eszköze – igaz, vidéken ez a szám magasabb, közel 9%.
A versenyeken előszeretettel vesznek részt a fiatal bringázók (Fotó: Kolozsvár Teker/Clujul Pedalează)
A válaszadók 13-14 százaléka használja naponta közlekedésre a kerékpárt (ez az arány vidéken 20 százalék). Ugyanakkor a válaszadók 41 százaléka használja a biciklit szabadidős eszközként. 2012 és 2021 között megnőtt azoknak a háztartásoknak a száma, ahol van bicikli: míg 2012-ben a háztartások 30 százaléka rendelkezett ilyen eszközzel, 2021-re ez a szám 47 százalékra emelkedett.Megállapították: a bicikliseknek való út szélességét Romániában sávonként minimum 1,2 m-ben határozzák meg, holott a nemzetközi jó gyakorlatok szerint 1,8 m az ideális. A statisztikák szerint az Európai Unióban szintén Romániában történik a legtöbb kerékpáros halálos baleset. Országunkat egyedül Hollandia előzi meg, vélhetően azért, mert ott az EU-átlaghoz képest is sokkal több a biciklis.
Biciklis: Romániában még nem létezik a biciklizés kultúrája
Egyik Kolozs megyei biciklis klub vezetője, aki évtizedeken át a kerékpáros mozgalomnak szentelte életét, a Szabadságnak elmondta: Romániában sajnos még mindig nem terjedt el a biciklivel történő napi közlekedés.
– Nyugat-Európában már évtizedek óta nagyon sokan járnak biciklivel munkába, és hétvégén kikapcsolódni. Ezek már valósággal a mindennapi ember rutinszerű cselekedeteinek szerves részévé váltak. Sajnos az elmúlt években az országos, regionális és helyi szintű döntéshozók sem tettek eleget annak érdekében, hogy visszaszorítsák az autós forgalmat és serkentsék a környezetbarát mobilitási megoldásokat. Csak egy példát mondok: az E60-as főúton megszüntették azt a keskeny biztonsági sávot is, amelyen eddig közlekedtünk. Az sem volt ideális, a teherautók és a fegyelmezetlen személygépkocsi-vezetők ugyanis még így is nagyon közel jöttek hozzánk. Most viszont már az a sáv sem létezik. Életveszélyes ezen a szakaszon bringázni, csak akkor tekerünk itt, ha semmilyen más megoldás nem áll rendelkezésre – mondta lapuknak a biciklis.
A szakember hozzátette: az utóbbi időben történtek ugyan próbálkozások a biciklizés serkentésére, a bringás utak kiépítésére, ám ezek nem elegendőek. Sérelmezte ugyanakkor, hogy bizonyos bürokratikus akadályok miatt továbbra sem megvalósítható a Kis-Szamos medre melletti bringázás.– Milyen jó lenne, ha Gyalutól – mondjuk – Apahidáig, de még annál is tovább lehetne biciklizni. Biztos, többen ingáznának bringával Kolozsvárra, nem várakoznának a végtelenségig a mindennapos forgalmi dugókban. Ráadásul a mozgás egészséges, a szervezetüknek is jót tenne a biciklizés. Ugyanakkor hétvégén tökéletes lenne a folyó medre mellett biciklizniük a családoknak: friss levegő, szép környezet – tette hozzá a nő.
