„Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy merre tart Európa. Az öreg kontinens törékeny, és kevés a konszenzusra, a közösségi gondolkodásra való hajlam. Ezért nehéz arra válaszolni, hogy mi lesz Európa jövője? A kihívásoknak csak úgy lehet megfelelni, ha a 28 tagállam képes civilizált európai módon gondolkodni, felelős és konszenzusos döntésekre törekedni úgy, hogy nem feledkezik meg olyan európai értékről, mint a kereszténység öröksége” – indította a beszélgetést Sógor Csaba.
„Nagyon nehéz megmenteni azt, aki nem akarja, hogy megmentsék. Európa azért van bajban, mert az európai polgárok bajba sodorták. A túlzott individualizmus komoly demográfiai problémákat vetett fel, s mivel Európa az egyik legélhetőbb kontinens, ne legyenek illúzióink, hogy üres marad. Az anyagi jólét testileg-lelkileg kiüresítette Európa nyugati felét. Európában már évtizedek óta több milliós nagyságrendben élnek más kultúrájú emberek, lényegében minden országban. Ez nem önmagában baj, hanem azért, mert a kultúrák közti együttélés nemigen működik. Ne feledkezzünk meg a többi problémáról, úgy mint: az európai polgárok csökkenő biztonsága, a pénzügyi problémák, az oroszokhoz, az ukrán témához és az Amerikához való viszony” – sorolta a problémákat Csáky Pál.
A felvidéki politikus elmondta: nincs vita az unióban arról, hogy a Genfi egyezmény által háborús menekültnek nyilvánítható embereken segíteni kell, de ez a kategória nem haladja meg a menekültek 3-5 százalékát. Németország lakossága azért fogy, mert az emberek elkényelmesedtek, eltunyultak: egy német családban átlag 1,1-1,2 gyermek születik. A muzulmánoknál a család fontos érték, míg a németeknél nem. A legveszélyesebb viszont az, amit a Korán ír: a muzulmánok a más vallásúakat térítsék muzulmán hitre, és tegyenek meg mindent azért, hogy ez megerősödjön. A három nagy európai társadalom, a német, a francia és az angol tele van muzulmánokkal. Csáky Pál szerint ezt a folyamatot, ami ide vezetett, visszafordítani nem lehet, s a muzulmánok száma továbbra is növekedni fog, ami potenciális veszélyforrás számunkra.
„Európának a háború befejezésén kell munkálkodnia, különben át fog alakulni szekuláris muzulmán világgá. Ennek megakadályozása a mi feladatunk. Nem tudunk befogadni kétmilliárd embert. Nehéz egyensúlyban tartani a polgári felelősséget, és humánusnak maradni az érkező tömegekkel. Az ENSZ menekültügyi törvénye elavult. Lehet szidni az uniót, de az, hogy itt nincs háború, az uniónak köszönhető. Az amerikaiaknak és az oroszoknak is érdeke, hogy Európa gyenge legyen. Legyünk büszkék európaiságunkra, és tartsuk meg a 19-20. századi nemzetkoncepcióból, a nemzetállami struktúrákból azt, ami jó. A szolidaritást azért is nehéz megteremteni, mert szakadást érzek Európa északi és déli, továbbá keleti és nyugati része között. Nyugat-Európában, így Angliában is demográfiai válság van, ezért volt szükség a kelet-európai munkaerőre. Brüsszel lakosságának több mint fele nem odavalósi. Most ennek isszuk meg a levét” – tette hozzá Sógor Csaba.
Csáky Pál szerint a kelet-európai országoknak a migránsokkal szembeni viszonyulása hasonló, ez pedig közeledést eredményezett például a szlovákok és a magyarok között, ami nem annyira a baráti érzelmeknek, hanem a közös érdekeknek tudható be: ugyanattól fél a szlovák, mint a magyar polgár.
Ki dönt Európa sorsáról? - kérdezték a két politikust a jelenlevők, amire ők eltérő választ adtak.
„Ahogy mondani szokás, a foci olyan játék, amelyet kétszer tizenegy ember játszik, de a végén mindig a németek nyernek. Eszerint Európa sorsáról a németek döntenek, főleg azért, mivel a német gazdaság működik” – vélekedett Csáky Pál.
Sógor Csaba úgy vélte, Európa sorsáról mi, európaiak döntünk, és nem kell megijednünk, ugyanis a németek is legyűrhetők, hiszen 96 német és 96 kelet-európai képviselő van az Európai Parlamentben. Véleménye szerint szolidaritásra lenne szükség a „kis kelet-európai csapatok” között, amelyek sajnos, történelmi sérelmeik miatt nem tartanak össze.
Csáky Pál szerint a Brexit meggyengíti ugyan az eurót, de az európai pénznem „túl fogja élni” a Brexitet, mert a német gazdaság bírja finanszírozni az eurót. A felvidéki politikus szerint az euró bevezetése főleg Európa centrumának volt jó, a perifériának kevésbé, mert nem tudott felzárkózni. Az euró Szlovákia számára azonban több előnyt hozott, mint hátrányt, jót tett a gazdaságnak, bankrendszernek.
A Brexittel kapcsolatban Sógor Csaba kifejtette: válásként kell felfogni, és ha a válásban a felek képesek megegyezni, akkor mindkét fél nyerhet.
„Az angol nacionalista lufi kipukkant, ez politikailag már nyereség, a németek pedig majd mindent megtesznek azért, hogy fájjon a briteknek ez a válás” – hangoztatta az EP-képviselő.
