Villámcsapás
Egy vendég kislánycica üldögél a tornácunkon. Luca megy, hogy etesse meg, a cica elszalad.
– Ciiiica, ciiiiica! – kiáltja.
Kis csend.
– Pisicuța, pisicuța! – folytatja románul ugyanazt.
Rám pillant.
– Mi van, hátha román?
Szerintem a szomszéd is keresztet vetett meglepetésében.
(2016, Szárazpatak)
Csillaghullás
– Megnézzük a csillagokat?
– De elég hideg van kint.
– Húzzunk zoknit, vigyünk takarót.
Így esett, hogy ott kuporogtunk a tornác lépcsőjén, hófehér paplanba burkolózva, persze zoknival a lábunkon.
Üldögélünk, beszélgetünk.
Meglátom az első hullócsillagot, örvendek nagyon, kívánok is halkan, magamban.
Tovább beszélgetünk. Majd egyszerre látjuk meg a következőt.
– Kívántál?
– Nem, én a hullócsillagot vártam.
– De úgy tartják, hogy teljesül a kívánságod ilyenkor.
– Én nem értem, miért kéne kívánni? Gyere, csak nézzük, jó?
Közelebb bújok hozzá. Vállára hajtom a fejemet. Közben hull még egy csillag. Összemosolygunk.
– Tudod, ez olyan fölösleges dolog szerintem, mint tollasozás közben számolni az ütéseket.
– Hát akkor ne számoljuk ezentúl.
– Rendben – mondja, s apróka, majd’ hatéves kezecskéjével megkeresi a kezemet a paplan alatt.
(2016. augusztus 13., Szárazpatak)
Apa ajándéka
– Nem tudtam, hogy te is ilyen játszós vagy még, azt hittem már kinőtted! – képed el a lánykánk, látván, hogy az édesapja fújókát vásárol saját magának az üzletben.
A kapun beszaladva nekem már így mesél az esetről:
– Először nem akartam elhinni, azt hittem viccelődik, de most már hiszem, hogy magának vette. Játszós... Hitted volna?
Délután megkapja a fújókát. Egykedvűen közli:
– Apa nekem adta, mégsem olyan játszós.
Mit van mit tenni?
(2016. április 2., Frumósza)
Lánykabeszéd, csigacsapat
– Anya, gyere egy kicsit ki...
– Egy kicsivel később, kincsem!
– Akkor elkérhetem a telefonodat, le kellene fényképezzek valamit, meglepetés!
Pár perc múlva robog be...
– Csak azt nem értem, miért lépnek egymásra...
– Kik?
– Nézd meg a képet! De közben tudom, mert ők ilyen barátkozós csigacsapat, ugye?
– Úgy!
S közben igyekeztem nagyon, nagyon csendben lenni, s nem szólni, hogy ne hozzon be egyet sem a házból ebből a csapatból...
(2016. április 28., Frumósza)
