A felmérésből ugyanakkor kiderül: a romániaiakat mindenekelőtt az infláció, az árak (19 százalék), az alacsony jövedelem, az életszínvonal (17 százalék), a korrupció, a lopás (16 százalék), a munkahelyek (8 százalék), a gazdasági válság (7 százalék), az egészségügy (7 százalék), a külföldi adósság (4 százalék), az oktatás (3 százalék), a különnyugdíjak (3 százalék), a migráció (3 százalék), az ukrajnai háború (3 százalék), a politikusok (3 százalék), az infrastruktúra (3 százalék), az adók, az illetékek alakulása (2 százalék) aggasztja.Mindemellett a megkérdezettek 41 százaléka azon a véleményen volt, hogy egy év múlva még rosszabb lesz a helyzetük, 38 százalékuk szerint ez nem fog változni, 18 százalékuk meggyőződése alapján pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
Kitérnek arra is, hogy az állam intézményei közül a lakosság a legnagyobb mértékben (a válaszadók 73 százaléka) a tűzoltóságban bízik. A hadseregben a megkérdezettek 68 százaléka hisz nagymértékben, a polgármesteri hivatalban 46 százalékuk. A NATO-ban a válaszadók 42 százaléka, az Európai Unióban pedig 35 százaléka bízik jelentős mértékben. A médiában a felmérés résztvevőinek 23 százaléka hisz számottevő mértékben, a kormányban 17, az államelnökben és a parlamentben mindössze 13 százalék.
Ki a hibás?Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg. A csatlakozás kudarcáért a megkérdezettek 41 százaléka szerint Ausztria tehető felelőssé, 21 százalékuk szerint a román kormány, 12 százalék az Európai Unió Tanácsát, hét százalék a politikai pártokat okolja, 14 százalék pedig mást hibáztat.A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntési jogot kellene biztosítani”, míg 26 százalékuk inkább azzal az állítással: „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége.”Ki nyerné a választásokat?A közvélemény-kutatás rámutat arra is, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalékuk a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százalékuk a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalékuk a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalékuk az RMDSZ-re, 4 százalékuk a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalékuk a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalékuk a Pro Románia alakulatra, 2 százalékuk más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/-3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
