A Sociopol szeptemberi adatai szerint a toplistát Marcel Ciolacu (PSD) vezeti 27 százalékkal, őt George Simion követi (AUR) 18 százalékkal, a harmadik Nicolae Ciucă 14 százalékkal. A további sorrend a következő: Elena Lasconi (USR) 12 százalék, Mircea Geoană 11 (százalék), az akkor még jelöltnek számító Diana Şoşoacă 8 százalék. A hétvégén közzétett „poszt-Şoşoacă-helyzet” lényegében ugyanaz: Ciolacu 26 százalék, Simion 19 százalék, Ciucă 17 százalék, Lasconi 12 százalék, Geoană 10 százalék.
De akkor hol keresendő Şoşoacă 8 százaléka? Egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy a Şoşoacă-követők inkább távollétükkel bojkottálják majd az elnökválasztást, semhogy lecsatlakozzanak valamelyik másik tábor mellé. Ez már csak azért sem mehetne egykönnyen, hiszen a rendszerellenes, unióellenes, ruszofil, xenofób Şoşoacă retorikája mindenféle más párttal inkompatibilis. Mondjuk, az AUR nem feltétlenül tartozik ide, de Simionék ellen maga Şoşoacă hergelte fel követőit, nem nagyon van visszaút a felégetett hídon – bár, mint tudjuk, a politika nem ismeri az „örihari” fogalmát.
Ilyen összefüggésben elképzelhető, hogy mégsem válnak be a Szociáldemokrata Párt (PSD) reményei, miszerint a felmérésekben favoritnak számító Marcel Ciolacu az AUR-os Simionnal kerül a második fordulóba, ahonnan majd a szélsőségesen nacionalista pártvezér elleni össznépi lendület dalolva repíti a Cotroceni-be a szociáldemokrata jelöltet. Ehhez ugyanis a Şoşoacă-szavazatok masszív átvándorlása szükséges az AUR irányába, aminek egyelőre, látjuk, semmi jele.
De ha nem Simionhoz, akkor hova? Egyes elemzők, köztük Vladimir Ionaş szociológus szerint furcsa módon Elena Lasconi húzhatja a legnagyobb hasznot Diana Şoşoacă kiléptetéséből. Tekintettel Mircea Geoană olykor mesterségesen felfújt, mostanra pedig épp visszaesőben levő támogatottságára, illetve Nicolae Ciucă nyögvenyelősen lendülő népszerűségi mutatóira, talán nem is kellene nagyon meglepődnünk a Ciolacu–Lasconi közötti második fordulón. Szeptemberi mérések szerint, ha a szociáldemokrata, illetve az USR-s jelölt kerül a második fordulóba, Ciolacu a szavazatok 43,5 százalékát szerezné meg, míg Lasconi azok 36,8 százalékát. A különbség alig 6,7 százalék. Épp egy “sosoakányi”…
Az USR jelöltje különben már jóval az alkotmánybíróság döntése előtt megkörnyékezte az SOS táborát. Fel is dühödött Şoşoacă: „Nem bírom ezt a nőt!” – mondta Lasconiról. „A legjobban az idegesít, hogy utánoz. Ugyanazt kezdi mondani, mint én. Elkezdett járni a templomba, népviseletbe bújt, drámai jeleneteket rendez, de ezek mögött nincs semmi meggyőződés, csak színjáték, és ő rossz színész” – mérgelődött. És nem is igazi szőke! – derült ki méltatlankodásából. Majd a hajszínt illetően hirtelen észbe kapva hozzátette: „különben mi, szőkék sokkal okosabbak vagyunk mindenkinél”.
Şoşoacă dühöngése azonban nemhogy gyengítette volna, hanem ellenkezőleg, erősítette Lasconi nyomulását az SOS-tábor irányába. Hiszen maga az amazon igazolta vissza: őt utánozza, őt követi! Na most, hogy nem lesz Şoşoacă a listán, ott van „tartalékba” Lasconi – gondolják majd sokan.
Lasconi sem hagyta ki az alkalmat a ráerősítésre. Az alkotmánybírósági döntés után elsőnek nyilatkozott: jóllehet semmiben nem ért egyet Şoşoacával, de „egy nőt nem lehet holmi jogi csűréscsavarással kirekeszteni a politikai küzdőtérről!” Ja, hát a fairplay. Az elegáns női szolidaritás… mint ártatlan eszköze a népszerűség-hajhászásnak, szavazatszerzésnek.
Mennyi fondorlatosság! És még mondja valaki, hogy a politika nem a nők világa…