Cseke Attila hozzátette: mielőbb meg kell oldani a differenciált román nyelv és irodalom képességvizsga és érettségi bevezetését, hiszen az elkövetkező években végzős osztályokba cseperednek azok a magyar diákok, akik speciális tanterv alapján tanulják a román nyelvet és irodalmat. Az elfogadhatatlan lenne, hogy ugyanazt a tételt kapják, mint román anyanyelvű társaik, hiszen más a tananyaguk, más tankönyvből készülnek.
Novák Csaba Zoltán, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke kifejtette: jogszabály írja elő, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő diákoknak speciális tanterv alapján kell tanítani a román nyelvet. Ezen tantervek kidolgozása az elemi szinttel kezdődött, a magyar kisiskolások már speciális tanterv alapján készült tankönyvekből tanulják a román nyelvet. A tantervreform a gimnáziumi és a középiskolai szintekkel folytatódik, így mire a folyamat lezárul, az oktatás minden szintjén, nulladik osztálytól tizenkettedikig minden magyar diák speciális tanterv alapján tanulja majd a román nyelvet és irodalmat. Az erről szóló jogszabály mostanáig csak a román nyelv oktatásáról rendelkezett, a cikluszáró vizsgákról nem, ami azt jelenti, hogy a magyar diákok ugyanazt a tételsort kapták, mint román társaik, holott tantervük eltér az övéktől. Az RMDSZ kezdeményezte a 2016/68-as sürgősségi kormányrendelet módosítását, hogy az garantálja: mire az első, speciális tanterv alapján oktatott évfolyamok végzős osztályokká válnak, lehetőségük legyen a számukra kidolgozott tantervnek megfelelő tételsorból vizsgázni.
A 2016/68-os sürgősségi rendelet módosításával az RMDSZ tisztázta a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításának jogi keretét is. A tanügyi rendszer a pedagógusok számára különböző továbbképzéseket ír elő, ezek elvégzését bizonyos pontszámmal honorálja. A magyar továbbképző központ lehetőséget teremt majd a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok a pedagógusok szakmai előmenetelét segítik, a vezető tisztségek betöltésére szervezett versenyvizsgákon elengedhetetlenek. A magyar továbbképző központ megszervezésére 2 éve biztosított az anyagi keret, de az intézmény beindításához szükség volt a jogi háttér tisztázásra – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A jogszabály esetében a szenátus volt a végső döntéshozó, a törvénymódosítás államfői kihirdetés előtt áll.
