Az egyetemisták és a nyugdíjasok tiltakoznak a tervezett előírások ellen
A már ismert takarékossági intézkedések mellett bátor kiadáscsökkentési tervet vetít előre 2024-ig a kormány, a szakértők szerint azonban nem egyértelmű, hogy az államháztartási hiány fokozatos és viszonylag nagy léptékű mérséklését hogyan valósítják meg, hiszen a közszférában tervezett kiadáscsökkentések, a szociális kiadások lefaragásának módozata nincs részletezve. Kérdés, hogy kitart-e a politikai akarat a ciklus végéig. Egyértelmű, hogy ezt most meg kellett ígérni az Európai Bizottságnak és a nemzetközi pénzpiacoknak is fel kellett mutatni, hogy elkezdődött a költségvetési konszolidáció, miután 2016 óta megbomlott a makrogazdasági egyensúly a szociáldemokrata kormányzás folyamatos és gyors kiadásnövelő politikája miatt. Nem kérdés tehát, hogy a kormánynak be kellett vállalnia a kiadáscsökkentéseket, hiszen szinte 10 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányról kell visszakúszni az év végéig 7,16 százalékra, majd 2022-ben 5,84 százalékra, 2023-ban 4,37 százalékra, 2024-ben 2,89 százalékra a kabinet vállalása szerint.
Jó hír, hogy a kormány a beruházások tekintetében ambiciózus terveket dédelget, az idén 61,4 milliárd lejt terveznek közberuházásokra fordítani, ami a GDP 5,5 százalékának felel meg és 8,3 milliárd lejjel haladja meg a tavalyi rekordösszeget. Ennek a 61,4 milliárdnak több mint fele európai uniós pénzekből kellene bejöjjön, ezért nagyon fontos, hogy a kormány végre kigyógyítsa az országot az uniós pénzek lehívása terén tapasztalt gyerekbetegségből, és növelje a lehívási arányt, hogy az év végén a közberuházásokra fordított tényleges pénz megközelítse az előirányzott összeget. Elemzők nagy lehetőséget látnak az EU helyreállítási alapjában is, hiszen csak az uniós pénzeknek köszönhetően 2024-ig rendelkezésére áll a GDP 5,5 százaléka, ami történelmi lehetőséget jelent, ám kérdés, hogy a kormány tud-e ezzel élni.
A büdzsében az idénre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, majd 2022-ben 4,7 százalékos, 2023-ban 5 százalékos, 2024-ben 4,9 százalékos további GDP-bővülést remélnek. Az idén 2,5 százalékos inflációt vetítenek előre, 2022-ben 2,4 százalékos, 2023-ban 2,3 százalékos, 2024-ben pedig 2,2 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizálnak. A munkanélküliségi ráta tekintetében a tavaly év végi 3,5 százalék után arra számítanak, hogy az állástalanok aránya fokozatosan csökkenni fog 2024-ig, amikor eléri a 2,6 százalékot.
A minisztériumok közül a pénzügyi, az igazságügyi, a külügyi, a fejlesztési és az egészségügyi minisztériumok költségvetése lesz alacsonyabb 2021-ben tavalyhoz képest. Az egészségügy büdzséje 11 százalékkal csökken. A több pénzt kapó minisztériumok között van a mezőgazdasági tárca, amelynek költségvetése 10 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, a kutatási szaktárca 24 százalékkal kap több pénzt, a művelődési minisztériumnál 12 százalékos plusz figyelhető meg, a közlekedési minisztériumnál, ahol a forrásbővülés 9,4 százalékos. Az oktatási minisztérium költségvetése halvány 2,8 százalékkal gyarapodik. Az idei osztozkodásból nyertesként kikerülő intézmények között van a képviselőház 16,5 százalékkal nagyobb költségvetéssel, de a szenátus rendelkezésére álló éves összeg is 25 százalékkal bővül. A hírszerzési intézményeknek az év eleji osztozkodás szerint valamivel kevesebb pénzből kell az idén gazdálkodniuk, így a speciális távközlési hatóság (STS) 9,8 százalékkal, a Román Hírszerző Szolgálat 0,56 százalékkal, a külföldi hírszerzés 0,03 százalékkal kevesebb pénzt kap.
Üdülési jegyek nélkül elássák a turizmust
Elégedetlenek a turisztikai ügynökségek is a kormány azon szándéka miatt, hogy idén ne bocsássanak ki üdülési jegyeket a közalkalmazottaknak. Az intézkedés indoklásában többek között az áll, hogy a járványügyi korlátozó intézkedések következtében a jegyek egy részét amúgy sem tudták elhasználni, ezért idén nem adnak ki újakat. A turizmusban dolgozók szerint a 2019-ben és 2020-ban kibocsátott jegyek többségét elhasználták már, amennyiben idén egyáltalán nem lesz hasonló utazási kedvezmény, azzal a hazai turizmust még inkább elássák.
Az ügynökségek adatai alapján a 2019-ben és tavaly az első tíz hónapban kiadott üdülési jegyek értéke 2,77 milliárd lej. Az említett időszakban elszámolt jegyek értéke pedig (azt követően, hogy az arra jogosultak felhasználták ezeket az üdülési kedvezményeket és a turisztikai ügynökségek azok értékét elszámolhatták a kibocsátó intézmények felé) 2,15 milliárd lej, ami tehát azt jelenti, hogy a jegyek 77,5%-át felhasználták. Annak ellenére, hogy előfordultak korábbi, 2018-ban kiadott jegyek is, az adatok mégis azt mutatják, hogy az emberek éltek a lehetőséggel, alaptalan a kormány indoklása, miszerint bőven vannak elhasználatlan értékjegyek, és ezért nem adnak ki újakat – állítják az ügynökségek.
Decemberben a kormány még arról biztosította az érintetteket, hogy fenntartja ezt a kedvezményt, mivel egyúttal segíti is a hazai turizmust. Ennek alapján a cégek már kezdtek tervezni is idénre, hiszen számukra minden lej számít – állítják. Az egyik legnagyobb vesztese a megszorításnak a Duna-delta lenne, mivel tavaly az oda érkező turistáknak több mint fele üdülési jeggyel fizetett. A turisztikai cégek ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az intézkedéssel elsősorban a lakosságot (pontosabban a közalkalmazottakat) rövidítették meg, hiszen ők a fő kedvezményezettjei az üdülési jegyeknek. Arra is felhívják ismételten a figyelmet, hogy a korlátozó intézkedések legfőbb vesztese a turizmus volt.
Sztrájkőrséggel tiltakoztak az egyetemisták
Sztrájkőrséggel tiltakozott félszáznyi egyetemista pénteken, a –10 Celsius-fokos fagyban a kolozsvári prefektúra székháza előtt, az ingyenes vasúti utazási engedményeknek a kormány által kilátásba helyezett felülvizsgálata ellen. A Romániai Diákszövetség nevében tiltakozók elmondták, hogy évekkel ezelőtt megszerzett joguk megcsorbításáról van szó, és az állami költségvetési terv újragondolása gyakorlatilag nem szenvedhet kárt miattuk, mivel jelenleg ez az utazási kedvezmény alig 0,01 százalékát képezi a bruttó hazai összterméknek. Viszont sok egyetemista fiatal származik olyan vidéki családból, ahol az életszínvonal nagyon alacsony, anyagi okokból nehézkes a kapcsolattartás a családjukkal, számukra sokat számít minden kiadás – éppen ezért segítséget jelent az ingyenes utazási lehetőség.
A vasúti utazási kedvezményről a kormányon belül is megoszlanak a vélemények. A kormányfő az ötvenszázalékos csökkentés híve: az eddigi általános utazási kedvezményt korlátozná a tanulmányoknak helyet adó település és a szülői otthon közötti vonatozásra. A diákok viszont neheztelik, hogy párbeszéd hiányában, a hátuk mögött hoznak döntéseket az ország vezetői. A kolozsvári megmozduláson ilyen tiltakozó feliratokat lehetett látni: „Lekéssük az oktatás felé vivő vonatot”; „Féljetek, mert a diákok felkelnek!”; „Ti a vonattal előre haladtok, mi a vonattal hátrafelé”. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem diákszövetsége részéről pedig a következő, román, magyar és német nyelven megírt üzenetet lobogtatták: „A másodosztály a tiétek, és mi megyünk veletek”.
Nem hagyják magukat a nyugdíjasok sem
A nyugdíjasokat képviselő szövetségek a tiltakozás minden jogi formáját be fogják vetni, hogy rávegyék a kormányt, törölje a nyugdíjak 2020-as szinten való befagyasztására vonatkozó döntését – tájékoztatott pénteken kiadott közleményében a szövetség, rámutatva, hogy több más nyugdíjas szervezettel közösen folytatni fogja a tiltakozások sorát, hogy a kormányt erre a lépésre rábírja.
A szövetség képviselői rámutatnak, hogy a nyugdíjasokat érinti a legsúlyosabb formában a szegénység, több mint 30%-uk a szegénységi küszöb alatti jövedelemből él. „A nyugdíjak befagyasztásáról szóló döntés azt jelenti, a nyugdíjasokat még nagyobb szegénységbe süllyesztik, figyelembe véve, hogy 2021-ben a megélhetési költségek emelkedtek” – állítják a nyugdíjasok képviselői.
Nyomatékosítják ugyanakkor, hogy nem fogadják el azt az érvelést, miszerint nincs pénz a törvény által megszabott nyugdíjemelésre: szerintük nem az anyagi források, hanem a politikai akarat hiánya az ok.
