Elégedett életével azoknak a kolozsváriaknak a 78 százaléka, akik részt vettek a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatói és kutatói által idén elvégzett közvéleménykutatásban. A megkérdezettek 65,2 százaléka úgy ítéli meg, hogy elegendő ideje van a kikapcsolódásra, 65% a pihenéssel eltöltött idővel (is) elégedett, 65,6% pedig azt nyilatkozta, hogy egészségesen étkezik. Ugyanakkor a megkérdezettek csak 45,2% mondta azt, hogy úgy érzi, elegendő kulturális eseményen vesz részt.
Az interjúalanyok 79,6 százaléka elvárja, hogy megbetegedése esetén a családtagok segítsenek a házimunkában; 69,1% pedig szívesen elfogadja a családtól érkezett tanácsot a személyes gondokra. Egyes esetekben (27,9%) a családtól várják el azt, hogy segítséget nyújtson új munkahely megszerzésében, illetve a válaszadók 67,6% a családtagokhoz fordul segítségért, ha éppen anyagi problémája adódik.
Ami a barátok által nyújtott segítséget illeti, a kolozsváriak 38%-a fordul segítségért a barátokhoz új munkahely keresésekor, 37%-uk személyes vagy családi problémák megoldásáért, 33,6%-uk sürgős kölcsönökért is a barátoknál kopogtat.
Az interjúalanyok több mint kétharmada jó véleménnyel van a szabadidő eltöltésére alkalmas helyekről és az infrastruktúráról (közutak, csatornázás, közszállítás, közvilágítás és hulladékszállítás). Gondot okoz viszont a parkolóhelyek és a szociális lakások hiánya, a tanulmányban részt vevőknek például mindössze 29,8%-a gondolja azt, hogy a parkolás kérdése meg van oldva Kolozsváron. Ennél nagyobb arányban (közel 50%) nyilatkozták azt, hogy a szociális lakások kérdéskörét illetően még sok a teendő.
Ami a kulturális eseményeknek a városra kifejtett hatását illeti, 89,3% jónak találta a TIFF-et, a kolozsvári városnapokat (86,7%), a Jazz in the Parkot (84,4%), az Untoldot (80,9%) és a Kolozsvári Magyar Napokat (57,2%).
Gabriel Bădescu egyetemi oktatótól, a tanulmány egyik szerzőjétől megtudhattuk: a tanulmány a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar keretén belül elvégzett nagyobb projekt része, mely során kielemzik a város 2014–2020 közötti Fejlesztési Stratégiáját is. Az elkövetkező hónapokban a projekt egy részletes, több mint 20 fejezetet tartalmazó jelentéssel zárul, melyet szakemberek dolgoznak ki. Mivel az életminőség növelése a fentebbi stratégia egyik fő célkitűzése, a közvélemény-kutatásban ezért mérték fel az életminőségre vonatkozó mutatókat.
Bădescut nem lepte meg, hogy a megkérdezettek 78 százaléka elégedett az életminőséggel, hiszen, mint magyarázta, az elmúlt években a városban érezhető volt az életminőség javulása, a fejlődés. – A munkanélküliségi ráta szinte nulla. Kolozsvár egyike azon kevés városnak, ahol az átlagjövedelem a legnagyobb. Ugyanakkor több kutatás is rávilágított arra, hogy egyre több romániai szeretne ide költözni, letelepedni. Ezen tényezők fényében az eredmény nem meglepő, ráadásul nem csak a városra vonatkozó általános kép kedvező, hanem a biztonságérzet, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, a kultúrához való hozzáférés is – nyilatkozta lapunknak Bădescu.
A közvélemény-kutatást reprezentatív mintán végezték el, 524 személyt kérdeztek meg, a válaszokat kérdőíves felmérés során szerezték, a felmérő és az interjúalany személyes találkozása során.
