– Stuart Mária-bemutatóra készül a KÁMSZ társulata
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Visky András, a színház művészeti aligazgatója elmondta, hogy furcsa aktualitása van a Schiller szövegének, amiben két nő a férfiak világában azzal a kérdéssel szembesül, hogy megőrizheti-e önmagát. – Ez mindannyiunknak fontos kérdés, hiszen túlpolitizált társadalmakban élünk, önmagunk elvesztésének a napi tapasztalata, hogy lehetetlen nem bemocskolódnunk – fogalmazott.
Diego de Brea, az előadás rendezője a darabválasztás kapcsán elmondta, hogy azért érdekelte nagyon a dráma, mert a nőket állítja középpontba. – Nagyon sokat foglalkozunk a politikai környezettel, de minden politikai történet mögött nagyon intim dráma áll, a politika valójában plakát, amit eladnak nekünk, de a valós történet mindig a színfalak mögött történik. Az, amit mi látunk és politikaként érzékelünk, az már valaminek a következménye. A mű valójában koholt politikai per, amit nagyon jól ismerünk a mai időkből is, és ez a szöveg arról beszél, hogy az autokratikus rendszerek, ha nem találnak külső ellenséget, akkor létrehozzák azt. Elképzelésünk szerint ez rendkívül személyes dráma, hiszen valójában saját családtagot ítélnek el. Mekkora fenyegetettség lehet az, hogy képes vagy a saját véred kivégzésére. A szöveg rendkívül klasszikus, abban az értelemben, hogy életünk leglényegesebb témáival foglalkozik: a hittel, a háborúval és a szerelemmel – fogalmazott a rendező.
– Az, ami csodálattal tölt el, mindig hordoz magában egyfajta félelmet is. Ez az, amit érzünk. A Mona Lisának is mindig két pólusa van, és ennek a csodálatnak mindig vannak tragikus vonásai. Imádjuk, csodáljuk, de egyúttal félünk tőle. Ezt az érzést szeretném elérni a színpadon, amikor kis emberekké válunk, engedünk a negatív ambícióinkból, átgondoljuk a saját a törékenységünket és minden mást. Engem csak az ember érdekel. Nagy E-vel. Stuart Mária egyike az ilyen típusú alakoknak. Ilyen embereket keresünk az életben. Hol vannak? Kérdezem én. Ezek az eladhatatlan, megvesztegethetetlen lelkek? Talán a mi színpadunkon – magyarázta a rendező, mennyire fókuszál az előadás a politikára.
Diego de Brea arról is vallott, hogy Schiller drámája nem csupán klasszikus mű, amely olyan civilizációs problémákat nyit meg, amelyek ugyanolyan aktuálisak ma is, mint akkor, de egyben romantikus szöveg is. – A szív nagyon sok mindent képes megalkotni és semmi nem tudja megállítani, különösen akkor, ha képesek vagyunk kikapcsolni az agyunkat. Ma már nem számít, hogy szeretünk-e, hogy van-e szívünk, hogy törékenyek vagyunk, hogy tehetetlenek vagyunk, hogy sírunk, hogy megnyílunk, hogy beismerjük, hogy összetörtünk, hogy hibáztunk. Az ilyen érzelmek már nem minőségi tényezők a mai társadalomban. Az az én kérdésem, hogy milyen világban élünk, és szeretném, ha lehullanának ezek a maszkok. Az életben az álarcok viselése lehetséges, de a színpadon nem” – tette hozzá.
– Számomra nagyon megható, hogy létezik olyan ember, aki az utolsó leheletéig küzd. A sport kiváló példája ennek, ahol a sportoló, annak ellenére, hogy számtalan fizikai és lelki megpróbáltatáson megy keresztül, újra és újra felveszi a bokszkesztyűt. Engem különösen az foglalkoztat, hogy mit jelent ez a hit, mert hitnek kell lennie benne – mondta Imre Éva, az előadás címszereplője. Tőtszegi Zsuzsa színművész számára Erzsébet szerepe „személyes találkozás volt önmagával”.
Bocskai Gyopár jelmeztervező kifejtette: ez az első munkája Diego de Brea rendezővel, és a rendező stílusát megismerve letisztult, egyszerű jelmezeket tervezett.
– Díszlettervezőként nem érdekel a színházi illúzió. Engem a valóság érdekel, a színész, mint élőlény, aki képes arra, hogy a valós élet keretein kívül úgy fogadja a játékot, mint privilégiumot. A díszlet szép, de inkább úgy néz ki, mint egy munkatér. A célom az volt, hogy a színészt segítsem ezzel, hogy sokkal többet foglalkozzon magával, és az a folyamat, ami a próbán volt, meg tudjon ismétlődni az előadások alatt is – mondta de Brea, aki a darab díszleteit is megtervezte.
Gyarmati Kata dramaturg elmondta: csak annyit változtattak a szövegen, amely a jelenetekhez szükséges volt. Schiller drámájának legutóbbi, 1971-es, Kálnoky László által átültetett fordítását használták, és a rendező színpadi elképzeléseihez illik a veretes, költői szöveg.
A Stuart Mária bemutatójára, valamint a további előadásokra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában (hétköznap 10 és 14 óra között), valamint online a huntheater.biletmaster.ro weboldalon.