Fehér megye nagy beruházásától a település fellendülését várják
Fehér megye egyik legnagyobb, a felszerelésekkel együttvéve mintegy 7,7 millió eurós befektetésének a terveit már 2015-ben elkészítették, a létesítmény megépítését pedig 2018-ban kezdték el. A tavaly már többször is felröppent a hír a helyi és a megyei tanács által közösen megálmodott új létesítmény megnyitásáról, de mindig akadt valami, ami késleltette a folyamatot.
A 46 500 négyzetméteres létesítmény két részből áll: a fedett fürdőből és a hozzácsatolt kültéri, medencéket és sportpályákat tartalmazó részlegből. Az új fürdőkomplexum teljesen másutt található, tehát nem a régi fürdőt újították fel, hiszen a klasszicista stílusú gyönyörű épületet már több mint tíz évvel ezelőtt lebontották. Sajnos, Erdély és Magyarország első sós vizű gyógyfürdőjének emlékét már csak hírneve őrzi, amire viszont sikerült is felépíteni napjaink marketingjét.
Az új sós fürdő, úgy tűnik, egyből felkapottá vált, még akkor is, ha csupán lubickolásra, kikapcsolódásra, sportolásra van lehetőség. Nemcsak három telt házas hétvégét könyvelhet már el az új fürdő, amikor naponta körülbelül hétszáz és ezer körül volt a belépők száma, hanem hétközben is sok látogató érkezik, a környező megyékből is, ami optimizmusra ad okot, hiszen ezen múlik a komplexum hosszú távú fenntarthatósága. Nemrég a magyarországi testvérváros, Kozármislény képviselete is meglátogatta a sós fürdőt, és a vendégek elégedetten nyilatkoztak az itt tapasztaltakról.
A fürdő sikerének egyik kulcsa a megközelíthetőségében rejlik, hiszen a Kolozsvár–Gyulafehérvár autópályán könnyen el lehet jutni Marosújvárra, igaz, van egy rövid, rosszabb összekötő útszakasz is. Állítólag tervezik, hogy állandó buszjáratot indítsanak be Nagyenyedről az újvári fürdőig.
Irányítótáblák igazítják el az érkezőket, és tágas parkoló helyiséget alakítottak ki a számukra. A bejutásnál csúcsidőben sem jeleztek hosszas várakozási időt, a látogatók egykettőre megkapják a karszalagot. A belépődíj nem a legolcsóbb, de nem is megközelíthetetlen, hétfőtől péntekig a felnőtteknek szóló jegy ára 60 lej, szombaton és vasárnap pedig 70 lej, gyerekeknek (7–14 év között) 35 lej, a kisebbek számára ingyenes. Vannak részidős belépők is: a felnőttek esetében a négyórás jegy ára 45, gyerekeknek 25 lej. Az időkorlát meghaladását a következőképp büntetik: az első 20 perc után 5 lejt, majd félóránként 10-10 lejt kell pluszba fizetni. Bérleteket is lehet váltani, legkevesebb hét napra, ez esetben a felnőtteknek napi 50, a gyerekeknek 25 lejt kell fizetniük. A marosújváriak kifogásolták, hogy számukra nincs semmiféle kedvezmény, amint az külföldön, például Magyarországon is szokás az ilyen létesíményeknél.
Elégedettek a szolgáltatással a vendégek
A fürdő nyitvatartási programja a következő: májustól szeptemberig 9 és 22 óra között, a téli szezonban pedig 9 és 21 óra között fogadja a vendégeket.
A hatalmas – egyesek szerint túlméretezett – épület korszerűen felszerelt, tiszta, kellemes benyomást kelt, és mivel kicsit távolabb esik a várostól, minden szempontból alkalmas a kikapcsolódásra. A recepción karszalagot adnak, amellyel például a csomagmegőrző fülke is nyílik, de tetszés szerint fel lehet tölteni, és az étkezdében vagy a bárban fizetni lehet vele, a megmaradt összeg pedig távozáskor visszaváltható.
A látogatók édes- és sós vizű medencéket, pezsgőfürdőt (jakuzzit), szaunát és sókamrát vehetnek igénybe, van konditerem és a kicsik számára kialakított játszóhely is. Csúcsidőben némi fennakadást okozhat szabad fülkét (összesen 450 van belőle) vagy nyugágyat találni, de ez elég ritkán fordul elő. Az alkalmazottak elmondták: nem tapasztaltak különösebb panaszokat, az első napokban néhányan azt kifogásolták, hogy időnként túl forró a víz a zuhanyzóban, de szerintük ez azóta megoldódott. A melegebb napokon a kinti medencét is kipróbálták a bátrabbak, itt is van gyerekmedence, valamint futball- és teniszpálya a közvetlen közelben. Az édesvizű medence hozzávetőlegesen 32–34 °C-os, a sós vizű pedig 24–36 °C-os.
Az új fürdő egyik erőssége, hogy nagyon finom, főtt ételeket lehet vásárolni, például 25-30 lejért már kiadós menüt választhat magának az ember, és az italok sem drágák. Az étkezde a fedett térben van.
Sajnos, a gyógykezelés egyelőre nem indult be, pedig ez lenne a fürdő igazi erőssége, bár a korszerű orvosi felszereléseket már kihelyezték és alkalmaztak személyzetet is. Állítólag két orvos felváltva látja majd el a betegeket, egyikük Kolozsvárról fog kijárni hetente egyszer-kétszer. Nagyjából ötvenféle kezelési lehetőség áll majd rendelkezésre, és az árlista is megvan, például az általános orvos állapotfelmérő vizsgálata 200, a szakorvosé pedig 150 lejbe fog kerülni. Többfajta EKG-vizsgálat végezhető, ezek ára egyenként 200 lej, vérnyomást 5 lejért mérnek. A különféle, 20-30 perces kinetoterápiák ára 50 lej, az elektroterápiák 10, a hidromasszázs 20, a paraffinos, illetve iszapos pakolás 30 lej. Többféle masszázs vehető igénybe 30, 50 és 70 lej értékben, a háromórás sportfitnes 15 lejbe kerül, de vannak úgynevezett happy hour kedvezmények is, és a konditerembe külön bejárat van, tehát fürdőzés nélkül is igénybe lehet venni.
Sajnos, ezek között nyoma sincs azoknak a gyógymódoknak és annak a fürdőkultúrának, amely Marosújvár sós gyógyfürdőjének hírnevét megalapozta. Gyakorlatilag már nincs meg a hosszú évtizedek alatt felhalmozott tudás, elvesztek a régi jó praktikák vagy az olyan ritkaságok, mint a tej- és szőlőkúra, a kezeléseket tehát kizárólag a sós gyógyvizzel végzik majd, ami egyébként kiváló minőségű.
A jelenlegi komplexum legnagyobb hiányossága az, hogy nincs egyetlen szálláshelye sem, sőt a városban sincs sok olyan vendégfogadó egység, ahol a turisták hosszabb időt eltölthetnének. Silviu Vinţeler, Marosújvár polgármestere, aki kitartóan dolgozott mindvégig a terv megvalósulásáért, nyilván tudatában van ennek, és a közelben levő néhány tömbház felújításával igyekszik pótolni a hiányt, sőt másik távlati célja akvapark létesítése a gyógyfürdő mellett, a város tulajdonát képező telken.
Újabban az emberek, akárcsak néhány évtizeddel ezelőtt, elkezdték kiadni kulcsrakész lakásaikat, a népszerűsítést a Facebookon végzik, csoportot is létrehoztak erre a célra. Továbbmenően, Felsőújváron van néhány felújított tömbház (a régi Gostat-blokkok, ahogyan a városban ismerik őket), ezeket is ki lehet bérelni, állítólag luxuskörülményeket nyújtanak, csak kicsit messze vannak. A fürdő tőszomszédságában található a régi, ám nagyon jó állapotban levő Bellavi strand, illetve néhány halastó, ott is több új házikó található. A város hotelje zárva van.
A régi gyógyfürdő hírnevére sikeresen alapoztak
A marosújváriak, akiknek mindössze 9-10 százaléka magyar, örvendenek a beruházásnak, viszont – a polgármestertől eltérően – nehezen hiszik, hogy a sós fürdő a város fejlődésének motorjává válhat. Sokak szerint nem lesz annyi új munkahely, nem fog annyi új szálloda és panzió megépülni, hogy azok meghozzák a várva várt fellendülést, bár nem zárják ki annak a lehetőségét sem. Az emberek inkább a régi szódagyárat siratják, amely az 1989-es fordulatot követően bezárta kapuit és amely annak idején stabil megélhetést biztosított a lakosságnak. Volt, aki felemlegette a párhuzamot a sós fürdő és a szódagyár között: a marosújvári születésű, magyarellenes kirohanásairól ismert Rareş Bogdan (liberális) európai parlamenti képviselő és televíziós műsorvezető édesapja volt a főkolompos a szódagyár ócskavasként való elpazarlásában, és jelenleg ő a tulajdonosa annak a – szintén a gyár tulajdonában levő – szondának, amelyik méregdrágán szolgáltatja az egykori bányából kiszivattyúzott sólét a fürdőnek. Mások tudni vélik, hogy a fürdő közvetlen tőszomszédságában levő két-három hektáros terület a városvezetéshez közeli befektető tulajdona, aki már el is kezdte egy új szálloda megépítését.
Az, hogy mennyiben járul majd hozzá az új fürdő a város fejlődéséhez, még a jövő titka, a lakosok mindenesetre azt remélik, hogy majd, közvetve, ők is részesesednek valamilyen módon a papíron kikalkulált jólétből.
