Erdéllyel ismerkedtek 11 ország kisebbségi újságírói

kürtőskalács
Meglepetésként mindenki saját magának süthette meg az erdélyi specialitást (Fotó: Balázs Bence)
Idén Erdélyben, pontosabban Csíkszeredában tartotta meg éves közgyűlését az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesülete (European Association of Daily Newspapers in Minority and Regional Languages – MIDAS), amelynek 27 tagja 12 ország (közte Románia) 11 kisebbségét/nyelvét képviseli. A 2001-ben alakult szervezet a múlt heti eseményen újabb taggal bővült, így a hozzá tartozó, a tájékoztatás mellett az identitás megőrzését szolgáló sajtókiadványok immár 12 nyelven jelennek meg.

Az egyesület tagjai között vannak olaszországi szlovén és német, németországi dán és szorb, spanyolországi katalán és baszk, finnországi svéd, litvániai lengyel stb. napilapok, de hat magyar újság is: a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, továbbá Erdélyből a Nyugati Jelen, a Bihari Napló, a Hargita Népe és a Szabadság. Romániából egy ötödik lap is tag, a Bukarestben megjelenő Allgemeine Deutsche Zeitung.

A közgyűlést immár második alkalommal tartották Romániában: miután 2007-ben a Szabadság volt a házigazda, ezúttal a Hargita Népe látta vendégül az Európa szinte minden szegletéből összesereglett újságírókat.

A résztvevők előbb – május 10-én, pénteken – a csíkszeredai megyeháza tanácstermében a Kisebbségiként Európában – Helyzetkép, kihívások, megoldások című konferencián vettek részt. 

A jelenlévőket elsőként Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnöke, a már említett felvidéki – országos terjesztésű – napilap igazgatója köszöntötte, aki úgy fogalmazott: „Ez a konferencia sokat segíthet abban, hogy mi, akik kisebbségi lapot írunk, jól eligazodjunk az élet dolgaiban. Ez rendkívül fontos, mert a kisebbségek elsősorban a saját nyelvükön írott lapokból, weboldalakról tájékozódnak. Felelősségünk hatalmas, és ahhoz, hogy ezt a felelősségvállalást teljesíteni tudjuk, nagyban hozzájárul a Hargita Népe azzal, hogy ezt a konferenciát megszervezte” – mondta Slezákné Kovács Edit.

A folytatásban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke tartott rövid előadást az európai kisebbségek helyzetéről, átfogó képet nyújtva az EU-s szinten, az EU-s intézményekben a kérdéskört érintő, minduntalan megtapasztalható problémákról, nehézségekről. Ezek sorát Hajdu Gábor parlamenti képviselő folytatta, aki a kisebbségi jogokról és azok hazai alkalmazásáról értekezett szociális, történelmi és politikai kontextusban, rávilágítva azokra a romániai esetekre (például újraállamosítás, területi átszerveződés stb.), amelyek mutatják, hogy a magyar kisebbség helyzete korántsem annyira mintaértékű, amint azt a többségi politikusok elhitetni próbálják.

Európa minden szegletéből érkeztek a résztvevők (BALÁZS BENCE felvételei)

Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a 34 éves egyesület tevékenységét ismertette dióhéjban a külföldi újságíró kollégákkal, majd a Szabadság volt munkatársa, Sarány Orsolya, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója tartott érdekes előadást Párhuzamos társadalmak és a média – A valóságkonstrukció diszkurzív stratégiái a székelyföldi magyar és román nyelvű nyomtatott sajtóban címmel, arra reflektálva, hogyan, milyen eszközöket használva ismertette ugyanazt az eseményt – jelen esetben az úzvölgyi katonai temetőben történteket – a hazai magyar illetve a román sajtó. A délelőtti program zárásaként Rácz Éva, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója a romániai magyar kisebbségi médiáról és a romániai magyar fiatal médiafogyasztók – az újságírás szempontjából optimistának nem nevezhető – szokásairól beszélt minden részletre kiterjedően, illetve összehasonlítva a jelenlegi és a mintegy tíz évvel korábban általa tapasztalt helyzetképet.

Délután a közgyűlés immár a nyilvánosság kizárásával folytatódott, de a szervezet belső ügyei mellett további két érdekfeszítő előadás is terítékre került. Előbb a dél-tiroli, pontosabban bolzanói Eurac Research intézet kutatója, Sergiu Constantin értekezett az európai kisebbségvédelmi normákról és mechanizmusokról, azt firtatva, vajon még mindig relevánsak-e azok a jelenlegi geopolitikai környezetben. Ezután pedig Sara Badilini, a hír- és információs weboldalak minősítési rendszerét kidolgozó NewsGuard munkatársa mutatta be, Újságírás és médiaműveltség című előadásában, hogy hogyan védhetjük meg a kisebbségeket a félretájékoztatástól, fogódzót nyújtva ahhoz, hogyan ismerhetjük fel az álhíreket vagy a mesterséges intelligencia segítségével generált, pénzszerzés céljából létrehozott weboldalakat. Ami pedig a MIDAS belső ügyeit illeti, mindenképpen nyilvánosságra kívánkozik, hogy az érintettek online bekapcsolódása, illetve bemutatkozása után a közgyűlés új napilapot fogadott tagjává: a spanyolországi Galícia tartományban galíciai nyelven megjelenő Nós Diario kiadványt. A galíciai (más néven galegó) nyelven megjelenő újságot 2020-ban alapították Santiago de Compostelában; a portugál nyelvvel szoros rokonságban álló galíciait mintegy hárommillió ember beszéli.

Péter Ágnes, Balázs Bence, Slezák Edit, Marius Cosmeanu és Burus János Botond a díjátadón (fotó: HATTO SCHMIDT)

A rendezvény első napja a szervezet rangos szakmai díjainak kiosztásával zárult, a gálaesten előbb a MIDAS-, majd a Habsburg Ottó-díjat osztották ki. Előbbit Péter Ágnes, a Hargita Népe fiatal újságírója kapta, a neves, Kossuth-díjas fotóművésszel, Kornis Péterrel készített, Ez életem legszebb könyve címmel megjelent mélyinterjújáért. A már négy éve a Hargita Népénél dolgozó újságírót Burus János Botond, a Hargita Népe főszerkesztője méltatta, aki azt hangsúlyozta, e szakmai elismerés az interjún túl a díjazott kiváló kisebbségi újságírói munkájáért is jár.

A Habsburg Ottó-díjat a többségi médiából származó, kisebbségi témákkal foglalkozó újságíróknak ítélik oda évről évre; idén az elismerés Marius Cosmeanut illette meg. A korábban a Cotidianul és a România Liberă napilapokban is több éven át közlő, jelenleg a Szabad Európa Rádiónál dolgozó és saját blogot vezető, marosvásárhelyi születésű újságíró az évek során számos cikket írt kisebbségi témákban, illetve magyar személyiségekről, akiknek „még az ékezetet is kiteszi a nevére, ami mifelénk ritka. Mi több, adott esetben még csak nem is azt mondja, hogy „magyar”, hanem azt, hogy „székely”, miközben tudjuk, hogy a román politika és a románság jó része kategorikusan elutasítja a Székelyföld létezését” – emelte ki laudációjában Cosmeanu érdemeit Balázs Bence, a Szabadság főszerkesztő-helyettese, úgy fogalmazva: a díjazott mindig a magyarok barátja volt, attól függetlenül, hogy éppen merről fújt a szél.

Erdély emblematikus épületeivel is megismerkedtek a vendégek – kicsiben
Találkozás a határőrökkel
Tamási Áron sírjánál

Másnap a több országból érkezett vendégek Erdély nevezetességeivel ismerkedhettek – már amennyire egyetlen nap alatt erre lehetőség van. A szervezők így a Székelyudvarhely közelében lévő Mini Erdély Parkba kalauzolták el őket, onnan pedig Farkaslakára, Tamási Áron – ma emlékházként működő – szülőházába, végül pedig a csíkszépvízi, igen látványos Székely Határőr Emlékközpontba. (-bb)