Megjelent a Szabadság és az EKE – Kolozsvár 1891 turistamelléklete, az Erdély novemberi számában.
A Körösfőn eredő Sebes-Körös a Bihar-hegység, a Királyerdő- és a Réz-hegység között tör utat magának. Szorosán a Sebesvár (Bologa) és Körösrév (Vadu Crișului) közötti kb. 48 km hosszú szűk völgyet értjük, amely átvágja az Erdélyi-szigethegység északi részét, és határt képez északon a Meszes- és Réz-hegység, délen a Vlegyásza- és a Királyerdő-hegységek között. Bánffyhunyad után a Sebes-Körösnek kemény kristályos kőzeteket kell átvágnia, így Sebesvár és Kissebes (Poieni) között 3 km-en létrehozta az első szorost, majd több rövidet Kissebestől Csucsáig, Feketetótól (Negreni) Királyhágóig (Bucea). Ezután a folyó mészkőrétegekbe hatol, innen a völgy szurdokvölgy jellegűvé lesz, felbukkannak a karsztjelenségek is. Festői vidékek a mellékfolyók – Jád, Ökrök, Barátka, Misid patakok – völgyei is. Bánlakától (Bălnaca) Vársonkolyosig (Şuncuiuş) vad szurdokban kanyarog a folyó hatalmas kanyarral, ez a Vársonkolyosi-szoros vagy Körös-kanyar, bal oldalán a híres Nagy Magyar-barlang és a Szelek-barlangja, 50 km hosszú járataival Közép-Európa egyik leghosszabb, zárt barlangja, a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub gondnokságához tartozik. Látogatása csak előzetes egyeztetés nyomán, idegenvezetővel lehetséges. A Nagy Magyar-barlangnál (hossza 250 méter) találjuk a bihari karsztvidék egyik legnagyobb bejárati nyílását (magassága 27, szélessége 42 méter). A hely már az őskorban is lakott volt, ezt bizonyítják az itt talált kőedények, szerszámok, varrótűk és az egykori tűzrakások maradványai. A barlangból előkerültek barlangi medve, róka, farkas, denevér csontjai is. A barlang bejárása – amely körülbelül fél órát vesz igénybe – csak vezetővel lehetséges.
 |
| Megérkezünk a Révi-szorosba FOTÓK: PÁL GYÖNGYI |
Következik a szorosok sorában a Révi-szoros, Sonkolyos és Körösrév között. A Sebes-Körös szorosaként emlegetett csodálatos szurdokvölgy a kolozsvári EKE-sek egyik kedvenc kirándulóhelye. November első szombatján ide kirándulunk Kovács D. Zsuzsa túraszervezővel. Előző éjszaka esett, s bár reggelre elcsendesedett, a levegő ködös, párás maradt. A vonatállomáson találkozunk, személyvonattal utazunk a Révi-szorosban levő állomásig. Szucság után derülni kezd az ég, előbb csak kis kék folt látszik, aztán eltűnnek a felhők és Bánffyhunyadnál már ragyogó napsütésben köszöntjük a vonat ablakából az öreg Vlegyászát. Innen a Sebes-Körös partján halad a vasútvonal, szebbnél szebb tájakat hagyunk magunk mögött, Vársonkolyos után a vonat bedöcög a Révi-szorosba, áthalad egy alagúton és 10 órára megérkezünk a Zichy-barlang melletti állomásra.
A Révi-szorosban a Sebes-Körös útja öt kilométeren keresztül mészkőszirtek között halad. A folyó mellett csak egy keskeny út fért el, ennek helyén kanyarog 1870-től a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal, mely néhol annyira szűk, hogy a síneken kell gyalogolni, két alagúton is áthaladva. A Révi-szoros magas sziklaszirtjeit csak a jelzett turistaösvényeken, a barlangokat gyalogosan lehet bejárni.
A vonatállomás régi épülete mellett híd vezet át a Sebes-Körös felett, jobbra fordulunk az ösvényen a sziklafalak alatt a barlanghoz. A peremen fából készült kis kilátó, innen csodaszép látvány nyílik a mészkőcsúcsokra, erdőkre, a folyómederre és a lezúduló vízesésre. A barlang bejárata előtt faházikó, oldalán a szoros turistaútjainak jelzéseivel, az útvonalak hosszával és a megtételükhöz szükséges idővel, ami ki-ki képességei és fizikai erőnléte szerint változhat. Jegyet válthatunk, és itt találjuk a túravezetőt, aki elkísér a barlangon. Bejáratánál márványtábla őrzi dr. Veress István, Karl Handl és Czárán Gyula nevét, az Erdélyi Kárpát Egyesület állította 1993-ban a barlang felfedezésének 90. évfordulójára. A környék híres természetbarát birtokosáról, Zichy Ödönről elnevezett barlangot 1905-ben avatták fel. Ő építtette a Sebes-Körös feletti hidat, a barlang közelében lévő menedékházat, egy hotelt és a vasúti megállót, hogy a cseppkőbarlang a látogatók számára könnyebben megközelíthető legyen. A feltárás során szinte valamennyi cseppkőformáció külön nevet kapott: Kőkoporsó, Kálvária, Fehér sas, Lótuszvirág, Földgömb. Külön érdekesség a 2 méter mély, kristálytiszta vizű tó, az ún. Szerelem tava és a Nagy csarnok. A barlangot részletesen először Czárán Gyula írta le kalauz-szerűen az Erdély című folyóirat 1905. évfolyamának 1–2. számában.
 |
| Kilenc méteren zúdul alá a festői vízesés |
A járatok 2,7 kilométer hosszúak, ám ebből csak 680 méter látogatható. A látogatókat villanyvilágítás segíti, amit a barlangba vezető turistaúttal együtt 2006-ban, egy európai uniós projekt segítségével újítottak fel. A jól kiépített barlangon korláttal ellátott fémjárdák és lépcsők vezetnek végig, de vannak meredekebb, csúszósabb szakaszok is. Helyenként csak guggolva lehet továbbjutni a sziklák között, széles, magas termek egészen szűk kis résekkel váltakoznak. A látogatás kb. egy órát tart, de felejthetetlen élményt nyújt. Néhol hallani a járatokban csörgedező Styx-patak hangos zubogását, amelynek vize a barlangból kilencméteres magasságból zúdul a Sebes-Körösbe, ez a csodálatos Révi-vízesés. A barlang összeköttetésben áll a révtízfalui Handl-barlanggal (Öreg-barlang), ezt 1912-ben vízfestéses módszerrel igazolták is, de még senkinek sem sikerült átjutni egyikből a másikba. Cseppkőalakzatait tekintve a Zichy-barlang a környék legszebbje, ionokkal telített, teljesen pormentes, párás levegője a légúti betegségekre gyógyító hatású.
Barlanglátogatás után a hídon áthaladva szemből, a Sebes-Körös jobb partjáról is megcsodáljuk a vízesést. Áthaladunk figyelmesen egy rövidebb alagúton, majd elindulunk a sínek mellett a Tündérvár felé. A szorosban végzett ásatások során ősemberek nyomaira bukkantak, eszközöket, temetkezési maradványokat találtak a bal oldali Két Püspök sziklagerincében, a Kecske- és Devence-barlangokban, a jobb oldalon a Tündérvár barlangjában végeztek ásatásokat.
A Révi-szoros nemcsak látnivalói miatt híres, történelmi szerepe is jelentős. A középkorban, amikor a Királyhágót még nem használták, ez volt Erdély kapuja. Az erdélyi sót, fát a Sebes-Körösön úsztatva szállították az alföldre, Körösrév település a szorosban lévő vámhelyről kapta nevét. Még a 13. században épült a sóvám, egy őrtorony, az ún. Tündérvár. A sziklafalba épült erős toronyhoz sziklába vájt lépcsőkön lehet feljutni, ablakaiból jól látható a szoros. A vámként elszedett árut a közeli barlang száraz, széles szájánál tárolták. A 19. században főleg a kalotaszegiek szállítottak tutajon deszkát és zsindelyt Nagyváradra.
Tovább haladunk a szorosban Körösrév irányába, a szoros kijáratánál levő hídon túl kellemes tisztás fogad, a jelzőtábla félórás utat jelez a Sebes-Körös bal partján a barlangig. Lombhullató erdőben haladunk, sok a borostyán, magasra kúszik a fatörzseken, az aljnövényzet jelentős részét is ez teszi ki a moha és szederbokor mellett. Állatvilága gazdag, hiúz is él itt, gyakori a foltos szalamandra. Az ösvényen szépen lehet haladni, nincs meredek emelkedő, csupán pár szakaszon kell jobban figyelni, főleg nedves időben, de ott sziklába rögzített láncok segítenek kapaszkodni. Eljutunk az egykori menedékház megrongálódott, romos állapotú épületéig, dolgoznak a felújításán. Ismét a barlangnál vagyunk, a jobb oldalon folytatjuk utunkat Vársonkolyos irányába, a vasúti sínek melletti ösvényen. Elhaladunk egy hatalmas sziklatömb mellett, tetején a Kereszt-kilátó. Az ösvény kikerüli az alagutat és a Sebes-Körös partján halad, túloldalt a Szürke Falak nevű sziklás oldalt csodálhatjuk meg. Az ösvény az alagút kijáratához vezet, egy darabig még a sínek mellett, majd eltávolodik a vasúttól, és egy füves úton, a folyóparton a vársonkolyosi hídhoz jutunk, innen már látni a vonatállomást. Kicsit megpihenünk egy teraszon, tíz perc alatt az állomáson vagyunk, nemsokára érkezik a vonatunk és hazautazunk Kolozsvárra.
Az 1955-ben természetvédelmi területnek nyilvánított sziklaszoros a természetjárók, sziklamászók és barlangászok kedvenc kirándulóhelye lett. Körösrévről és Vársonkolyosról számos túraútvonal vezet a gerincekre, a kilátókhoz és a környező barlangokhoz, a vadvízi evezés szerelmeseinek kajak- és raftingtúra, a merészebb mászóknak vasalt út, via ferrata áll a rendelkezésére.
A Révi-szoros kijárata
