Mînzatu, akit az emberekért, a készségfejlesztésért, az oktatásért és a kultúráért, a minőségi munkahelyek megteremtéséért, és a szociális jogokért felelős biztosi posztra jelöltek, a meghallgatás után azt mondta: bonyolult feladat volt a munkahelyekről, a szociális jogokról, az oktatásról és a válságra való felkészülésről egyszerre tárgyalni.
„Éreztem a teremben, hogy ezekről a kérdésekről külön-külön vitákat szerettek volna, de a válaszaimat a reakcióikból ítélve végül kedvezően fogadták” – vélte. Többek között kifejtette: az EU versenyképességének növelése kéz a kézben kell, hogy járjon a munkavállalók jogaival és védelmével.
A munkahelyeknek tisztességes béreket és munkakörülményeket, és ugyanazokat a jogokat kell biztosítaniuk minden uniós állampolgárnak, de a harmadik országbeli munkavállalóknak is, függetlenül a szerződés típusától – jelentette ki Roxana Mînzatu biztosjelölt az európai parlamenti (EP) szakbizottsági meghallgatásán.
A román politikus, aki megerősítése esetén az Európai Bizottság (EB) egyik alelnökének tisztségét is betöltheti, hangsúlyozta: az unió polgárai az elmúlt öt évben számos súlyos kihívással néztek szembe, és ezek a válságok olyan komplex versenyre kényszerítik Európát, amely a közbiztonság és az európai szociális modell védelmét is szükségessé teszi. Mint mondta, Európa számára nemcsak a biztonság megteremtése, hanem a közösségi értékek és jogok védelme, valamint a társadalmi jólét fenntartása is elengedhetetlen.
Mînzatu – amennyiben az EP jóváhagyja mandátumát –, arra kíván törekedni, hogy megerősítse és megvédje a szociális jogok európai pillérét; ennek érdekében szociálpolitikai párbeszédet szándékszik indítani, amely az EU egészére kiterjedne, és amelyben a hangsúly a munkavállalók jogainak és a jóléti rendszereknek a fenntartásán, a képzés és a munkahelyek minőségének javításán lenne. A biztosjelölt közös európai megoldásokat kíván kidolgozni a munkakörülmények javítása, a képzési lehetőségek bővítése és a társadalmi egyenlőség biztosítása terén.
Hangsúlyozta, hogy a készségek javítása, különösen a digitális területen, kulcsfontosságú a munkaerőpiacon való sikeres részvételhez. Célja továbbá az is, hogy az Erasmus+ programot tovább bővítsék, és a szakképzést is ugyanúgy elismerjék, mint a felsőoktatást. Kiemelte, a képzési és fejlődési lehetőségek mindenki számára elérhetők kell, hogy legyenek, és az EU-nak támogatnia kell a munkakörülményeket és a munkahelyek minőségét javító kezdeményezéseket. A minimálbérről szóló irányelv végrehajtása és a szociális biztonsági rendszerek korszerűsítése kulcsfontosságú elemei ennek a célnak. Felidézte, hogy annak idején jómaga is egyike volt azoknak a diákoknak, akik Erasmus-ösztöndíjat nyertek, de nem engedhették meg maguknak a szállás kifizetését. „Az Erasmus-program erősebb lesz a következő többéves pénzügyi keretben, ezt megígérem” – jelentette ki Mînzatu.
Ígéretet tett arra is, hogy biztosként többet fog tenni a szakmai diplomák és képesítések európai szintű elismeréséért. Ezt szavai szerint a tagállamokkal egyenként kötött együttműködési megállapodások révén képzeli el.
Roxana Minzatu szerint az EU számára kiemelten fontos a szociális védelmi rendszerek megerősítése és a társadalmi egyenlőség előmozdítása – szerinte a szegénység felszámolása, a gyermekek jóléte, a hajléktalanság felszámolása és a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása is prioritást élvez. Biztosként arra kíván majd törekedni, hogy minden állampolgár méltó életkörülmények között éljen, és tágabb lehetőségeik legyenek a lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Hozzátette: a szegénység elleni küzdelem érdekében a kiváltó okokat is figyelembe kell venni, például az energiaszegénységet, a közlekedés hiányosságait és a lakhatási nehézségeket.
A biztosjelölt úgy véli továbbá, hogy gyermekek jóléte és a családok támogatása kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Mint kifejtette, meg kell könnyíteni a hozzáférést a megfizethető gyermekgondozáshoz, és lehetővé kell tenni, hogy a szülők számára biztosított legyen a munka és a családi élet közötti egyensúly. Az oktatásba való befektetés, különösen a gyermekek mentális egészségének támogatása alapvető a társadalom jövője szempontjából – emelte ki a meghallgatáson.
Arra a kérdésre, miszerint miként venné rá az érdekelt feleket, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a szociális jogok európai pillérére vonatkozó új cselekvési terv kidolgozásához, Mînzatu azt válaszolta: nem gondolja, hogy nehéz lenne meggyőznie őket erről.
A biztosjelöltet a brassói lakásának bővítését illetően felmerült kritikákról is kérdezték. Mînzatu azt mondta, hajlandó a sajtó rendelkezésére bocsátani azt a kulturális minisztérium által kiállított dokumentumot, amelyik igazolja, hogy a 2009-ben Brassóban vásárolt lakása nem műemlék épület. Azt azonban elismerte, hogy csak minisztériumi engedéllyel lett volna jogosult az ingatlan bővítésére, mert a ház Brassó történelmi központjában található. Kérdésre válaszolva a Mînzatu kijelentette, hogy „sajnos” a lakásbővítéssel kapcsolatos mulasztása „sebezhetővé tette” őt a meghallgatáson, írta az Agerpres.
Roxana Mînzatu a meghallgatás után a sajtónak elmondta azt is, hogy három órán keresztül mintegy ötven kérdést tettek fel neki a képviselők. „A végén többen megöleltek és megtapsolta, de azt hiszem, meg kell várnunk a szavazást, hogy megtudjuk, mennyire jártam sikerrel” – jelentette ki.