A miniszter által kezdeményezett eljárás „gyakorlatilag megkerüli az igazságszolgáltatás függetlenségét vigyázó Legfelsőbb Bírói Tanácsot (CSM)” – olvasható a bírák fórumának közleményében. Megállapítják, a főügyész elmozdításáért tett lépéseket élesen bírálta a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, valamint a korrupcióellenes államcsoport (GRECO) is; ez az eljárás a bírák szerint veszélybe sodorja az ország európai uniós státusát, magát a jogállamot, „nem is szólva az ügyészi és bírói kar jelentős része felé küldött elbizonytalanító és negatív üzenetről.”
Johannis lépjen sztrájkba!
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Cristian Ghinea az RFI rádiónak adott nyilatkozatában megállapította: Klaus Johannis államfőnek elnöki sztrájkba kellene lépnie, s vissza kellene utasítana a főügyész visszahívását. Ghinea elismerte, az államfőnek az ügyben meglehetősen kevés lehetősége van lépni. Emlékeztetett: Johannisnak a Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész menesztését sem sikerült megakadályoznia, az alkotmánybíróság szerint ugyanis az elnök alkotmányos konfliktust idézett elő, amikor megtagadta a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt DNA-főügyész elmozdítását. Az USR-s honatya elmondta: ő már akkor is az elnöki sztrájkot javasolta, hasonlóan a II. világháború utáni királyi sztrájkhoz, amely abban nyilvánult meg, hogy
az állam feje visszautasította törvényi kötelességeinek teljesítését, mivel úgy ítélte meg, hogy az ország érdekei feljebbvalóak azoknál. „Most arra buzdítom Klaus Johannist, hogy hasonlóan járjon el, a helyzet súlyos, a főügyész az utolsó akadály lévén az igazság fölött úthengerként átvonuló PSD–ALDE előtt” – vélte Ghinea. Hozzátette: vállalni kellene akár adott esetben az elnöki tisztségből való felfüggesztést, és az annak kapcsán kiírt népszavazást, hogy az emberek is jelezzék választásukat az igazságszolgáltatás függetlensége mellett kiálló államfő, s az azt tönkretenni igyekvő PSD–ALDE kormánykoalíció között.
A Mediafax hírügynökség által idézett Financial Times egy európai diplomata nyilatkozatára hivatkozva azt írta, Augustin Lazăr főügyész menesztési eljárása „újabb negatív előjelű esemény”, az Európai Unió figyelmeztetéseinek a jelek szerint, „nem érték el Romániában a kívánt hatást.”
„A romániai igazságügyi rendszer módosításait illető kritikus hangok felerősödtek Brüsszelben, miután a kormány elindította a főügyész felmentését célzó eljárást” – olvasható a Financial Times vonatkozó publicisztikájában. A szerzők szerint, az unió szintjén eleve feszültségek vannak, „a tekintélyelvűség és a korrupció felé hajlás feltételezett tendenciái miatt egyes tagállamokban.” Mint írják, az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként, Romániának majd a felelősségi körébe tartozik az is, hogy szervezze a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben jelenleg zajló fegyelmi eljárásokat, „az alapvető közösségi értékek feltételezett megszegése miatt.”
Az Európai Bizottság egyik szóvivője, Christian Wigand a Financial Times szerint úgy nyilatkozott, az uniós tagállamok és a nemzetközi partnerek „ismételten hangsúlyozták azt, hogy elsődleges fontosságú a romániai igazságszolgáltatás függetlensége és a rendszernek az arra való képessége, hogy hatékonyan felléphessen a korrupció ellen. „Ajánlásainkban folyamatosan kulcselem volt, hogy a magas rangú ügyészek kinevezését és visszahívását megalapozottság, független eljárások révén kell lefolytatni” – hangsúlyozta az uniós tisztségviselő.
Amint arról beszámoltunk, Tudorel Toader húszpontos jelentésben összegezte a legfőbb ügyész tevékenységét illető kifogásait, s felmentését kezdeményezte. A Legfelsőbb Bírói Tanács november 13-án hallgatja meg Lazărt, majd az azt követő héten teszi közzé a véleményezés indoklását.
