A nehézfegyverek nemzetközi forgalma globális szinten ugyan 4,6 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, de regionális szinten nagyon nagyok az eltérések. Európában, Kelet-Ázsiában, Óceániában és a Közel-Keleten továbbra is nagy a fegyverimport mértéke. Európában például 19 százalékkal nőtt a fegyverkereskedelem 2017–2021 között az előző négyéves időszakhoz képest.
A szakértők szerint az európai fegyverimport növekedésében fontos szerepet játszik, hogy súlyosan megromlott a legtöbb európai állam kapcsolata Oroszországgal. Főleg azok az országok importálnak fegyvert, amelyek nem tudják szükségleteiket saját védelmi iparuk segítségével kielégíteniAz Amerikai Egyesült Államok fegyverexportja a 2012–2016-os időszakhoz képest a 2017–2021-es időszakban 14 százalékkal nőtt; a jelentés szerint, a tengeren túli ország teljes részesedése ebben az ágazatban 32 százalékról 39 százalékra emelkedett.Oroszországnak a 2017–2021-es időszakban 19 százalékos részesedése volt a globális fegyverexportból. A 2012–2016-os időszakhoz viszonyítva azonban 2017–2021 között 26 százalékkal csökkent a fegyverkivitele, miután visszaesett az Indiába és Vietnámba irányuló fegyverszállítás.Németország továbbra is az öt legnagyobb fegyverexportőr között van, dacára annak, hogy a vizsgált időszakban 19 százalékkal csökkent az exportja.Több európai ország, köztük Németország hatalmas katonai beruházásokat jelentett be. Az Oroszország ukrajnai inváziója miatt aggódó államok vadászrepülőgépekkel, rakétákkal, tüzérségi eszközökkel és más nehézfegyverekkel fogják megerősíteni a hadseregüket az elkövetkező években. Mindez időigényes, mert a beszerzésről dönteni kell, a fegyvereket meg kell rendelni, legyártani, elszállítani, de a folyamat már a Krím 2014-es annektálásakor elkezdődött. Európa részesedése a globális fegyverkereskedelemben csak az elmúlt öt évben 10 százalékról 13 százalékra nőtt, és továbbra is jelentősen növekedni fog.Számokban kifejezve – bár a szerződések és a fegyveradományok átláthatatlansága miatt nincs pontos adat – a globális fegyverkereskedelem a szakértők szerint megközelíti az évi 100 milliárd dollárt.Az éves jelentés szerint az import elsősorban Ázsiára és Óceániára irányul, ahová a fegyverszállítmányok 43 százaléka kerül, és a tíz legnagyobb fegyverimportáló ország közül hat is itt található: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Japán. A fegyvervásárlás fő mozgatórugója a térségben a Kína, illetve több más ázsiai és óceániai ország közötti feszültség.A második legnagyobb piacot a Közel-Kelet képezi, a globális import 32 százalékával. Itt 3 százalékkal nőtt a fegyverimport, elsősorban Katar beszerzései miatt, amelynek feszült a kapcsolata öbölbeli szomszédaival. Ráadásul a jelenlegi olajárak jelentős bevételeket fognak előidézni, és ez általában fegyverrendelésekhez vezet.Az országok közül India és Szaúd-Arábia a legnagyobb fegyverimportőrök, mindkét országnak 11-11 százalékos a részesedése a globális forgalomban. A sorrendben Egyiptom (5,7 százalék), majd Ausztrália (4,8) és Kína (4,8) következik. Kína, a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre (4,6 százalék), megőrizte ezt a pozícióját, bár részesedése a fegyverkereskedelemben kissé csökkent.
