Kevés a szakember, évekig tarthatnak a református munkálatok
(A borítóképen a marosszentimrei templom látható, fotó: KISS GÁBOR)
A cikk szerzője: KISS GÁBOR
Élő gyülekezetek templomai, és ma már gyülekezet nélküli, de szimbolikus jellegű templomok is megújulnak a következő évek folyamán. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke szerint az anyaországi támogatást részben arra fordítják, hogy a számtalan műemlék templomot meg tudják őrizni az utókornak. A legjelentősebb templomok, amelyek szórvánnyal kapcsolatos, sokszor figyelmeztető jellegű cikkekben, fényképeken gyakran megjelennek, így további évszázadokon keresztül hirdethetik a református és magyar múltat. A reformációi emlékév alatt 2017-ben több helyen is kopjafákat állítottak a gyülekezetek, szinte minden gyülekezet igyekezett emléket állítani az évfordulónak, de a templom sokkal erősebb szimbólum. Ezt állítja Kató Béla püspök is, aki szerint „sok kopjafát állítottunk az elmúlt esztendőkben emlékhelyeinken, de egy középkori templom önmagában nagyobb üzenetet hordoz, mint egy kopjafa.”
Dél-Erdély és Mezőség szórványtemplomairól sem feledkeznek meg (a képen a Hunyad megyei Krisztyor temploma, fotó: KISS GÁBOR)
A magyar kormány támogatása ugyanakkor reménykeltő sok gyülekezet számára, hiszen sokan próbálkoztak pályázatok írásával, különböző hazai intézményektől, az Európai Unió által biztosított alapokból is próbáltak már lehívni nagyobb összegeket, hogy saját erőforrásaikat kiegészítve neki tudjanak fogni a nem kicsi munkálatoknak, de kevés pályázat járt sikerrel. A kolozsvári Farkas utcai, a széki református templom után a következő időszakban európai uniós forrásból újulhat meg az ótordai, a bánffyhunyadi és a dési református templom is, azonban ezek a források csak töredékét képezik annak az összegnek, amelyre az erdélyi reformátusoknak szükségük lenne, hogy legalább a karbantartási, állagmegőrzési munkálatokat el tudják végezni, főleg annak ismeretében, hogy sok helyen meghaladja a gyülekezet lehetőségeit egy ilyen mértékű beavatkozás. A magyar kormány által nyújtott támogatás tehát ott segít, ahol ténylegesen szükség van erre, ahol még élő gyülekezet van, de a javításokkal járó költségek meghaladják a gyülekezet erejét. Kató Béla püspök szerint nem szokatlan, hogy egy gyülekezet segítséget kap: „Sok templom az építés idején is külső segítséget kapott az akkori társadalmi és gazdasági élet szereplőitől. Ma sem megy ez másképp: vagy innen, vagy onnan támogatni kell az épületek felújítását.”
A magyar kormány nagylelkű támogatása sok gyülekezetet meglepett, sokan nem voltak rá felkészülve, nincsenek felújítási tervek. A püspök szerint azonban csak ott lehet segítséget nyújtani, ahol a gyülekezet az önerőt is hozzáteszi, ennek hiányában kétséges, hogy szabad-e segíteni az adott közösséget. A nagymértékű munkálatok elvégzése azonban nem csak a gyülekezeteknek jelent kihívást, kevés a hozzáértő tervező és még kevesebb a kivitelező, akik ezeket a munkálatokat fel tudnák vállalni, emellett a hatósági engedélyek beszerzése is egy nagyon lassú és nehézkes folyamat, éppen ezért a püspök szerint akár 3-4 évbe is beletelhet, amíg a felújítások mindenütt befejeződnek.
Feldoboly, Kovászna megye (Fotó: KISS GÁBOR)
Hasonlóképpen látja a helyzetet Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának gazdasági tanácsosa is. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora feladatot vállalt magára az egyházkerület, mekkora felelősséget kell viselnie, azt a választ kaptuk, hogy komplex és felelősségteljes feladat az Erdélyi Református Egyházkerület ingatlanfejlesztési és beruházási programja.
– Az EREK mint kedvezményezett hordozza a kitűzött célok megvalósításával járó felelősséget. Ezzel együtt jár nemcsak a támogató által megelőlegezett bizalom, hanem a törvényesség, gazdaságosság és méltányosság határait megkövetelő szigorú önmérséklet is. A lebonyolítás tehát mindezeket implikálja. Az egyházkerület teljes részt vállal a lebonyolításban: jogszerűséget, indokoltságot, szükségességet ellenőriz és vizsgál, ugyanakkor ellenőrzi a beérkezett árajánlatokat, szerződéseket, elszámolásokat a kivitelezések, illetve beruházások esetében. Az előkészítő munkában nagy segítségünkre voltak és vannak az egyházmegyék (esperes, számvevő, műszaki előadó stb.), az egyházkerület gazdasági ügyosztályának munkatársai, valamint a Fidelitas Kft. pályázati lebonyolításban érintett munkatársai – mondta Ballai Zoltán.
A Kató Béla püspök által emlegetett gondokra is ráerősít a gazdasági tanácsos: a munkálatok kivitelezése lassan halad, a sok műemlék épülethez be kell szerezni a szakhatósági engedélyeket, de sok helyen gondot okoz az alkalmas kivitelező megtalálása is, hiszen Erdélyben nagyon kevés építő cég rendelkezik az alkalmas szakmunkás mennyiséggel. Van azonban néhány olyan hely, ahol már létezett előzőleg engedélyezett kiviteli terv, vagy egyáltalán nincs szükség szakhatósági engedélyre, ezeken a településeken már javában folynak a munkálatok.
A tanácsos által említett felelősséghordozás része az is, hogy bár nem az EREK a támogatott fél, hanem konkrétan a gyülekezetek, a támogatás összegét az egyházkerület folyósítja részletekben, a részleges elszámolások és teljesítések alapján. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire reálisan mérték fel a lelkipásztorok az elvégzendő munkák mértékét, azt a választ kaptuk a tanácsostól, hogy általánosságban a javítások szükségességét és mértékét helyesen állapították meg, több helyen külsős szakember véleményét is kikérték.
Az Erdélyi Református Egyházkerület a Kárpát-medence legnagyobb kiterjedésű egyházkerülete: a Fekete-tengertől a Királyhágóig terjed, több mint ezer prédikáló helyen végzik a szolgálatot vasárnapról vasárnapra a lelkipásztorok. Ekkora területen sok olyan templom is van, ahol már nincs gyülekezet. Ezeket a templomokat központilag próbálja meg az EREK felújítani vagy konzerválni.
– Vannak teljesen romos épületek is, amelyek egyedüliként jelzik a porladó temetői fejfák mellett, hogy egy bizonyos településen valamikor magyarok és reformátusok is éltek. Jellemzően az ilyen helyzetben lévő ingatlanok Dél-Erdélyben és a Mezőségen vannak. Aztán vannak a nagyon fontos, és az összmagyarság szempontjából is fontos, gyülekezet nélküli templomok, amelyek vagy olyan településeken vannak, amelyek történelmileg fontosak, vagy olyan értéket képviselnek, amelyek ha eltűnnének, nagy veszteséget jelentenének mindannyiunknak – mondja Ballai Zoltán, aki néhány példát is megemlít, ilyenek például Alvinc, Marosszentimre, Szászváros, Algyógy, Boroskrakkó, Szászlekence, Apanagyfalu, Pusztakamarás, Bádok, Néma és Páncélcseh.
A cikk a Szabadság napilap Református Híradó című mellékletében jelent meg, amely itt olvasható.
Páncélcseh, Kolozs megye (archív, fotó: KEREKES EDIT)
