Szőcs Csaba szászfenesi plébános, a kötetet a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség megbízásából kiadó Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója, a rendezvény moderátora kezdetben a kiadást megelőző időszak munkájáról és körülményeiről beszélt. Majd Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzónak a könyvben megjelent ajánló sorait idézte: „Szent László nyomában járni nem csak emlékezést jelent. Napjaink szellemi zűrzavarában, a kínálkozó utak és lehetőségek között példa és világosság lehet számunkra alakja, az országát és népét védő, az egyházat támogató, az alattvalóit a törvényes útra nevelő, a történelmi kiengesztelődést kereső, határozott és bátor László király”.
A jelen levő szerzők – Hegedűs Enikő művészettörténész, az érsekség egyházművészeti referense, egyben a kötet összeállítója és szerkesztője; Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa; Barabás Kisanna levéltáros, muzeológus, a főegyházmegyei levéltár marosvásárhelyi gyűjtőlevéltára és a marosvásárhelyi egyházművészeti gyűjtemény vezetője, valamint Jánó Mihály művészettörténész, nyugalmazott muzeológus – sorra vallottak a könyv megszületéséről.
Lapozva a kiadványt, az olvasó a legszakképzettebb és lelkes szerzőknek köszönhetően betekintést nyerhet Szent László ábrázolásába a plébániai pecséteken, a Szent László-templomokba és egyházközségi pecsétekbe, a hivatali pecséthasználatba. Aki még nem látta, a rövid kutatástörténet és a Szent László-ciklusok leírása nyomán kedvet kaphat felkeresni és megnézni a Szent László-legenda falképeit a székelyföldi templomokban. Valóságos csemege mindenki számára az eddig ismeretlen Szent László-ábrázolások (a Küküllő menti szász templomokban) leírása, valamint a magyar szent királyok ábrázolása a középkori Erdély templomaiban, illetve Szent László ikonikus képei a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén.
Mindmáig érdekes a vizet fakasztó Szent László barokk ábrázolásai, és azok fogadtatása Erdélyben, témájának a feldolgozása. Úgyszintén figyelemre méltóak a lovagkirály ábrázolásai a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén, kiemelve, hogy Szent László király a középkori Erdélyi Püspökség védőszentje.
Külön tárgyalja a kiadvány a szakirodalomban megjelenő, de a falképek állapota miatt nem biztos azonosítású magyar Szent László-képeket és a már elpusztult, feltételezett ábrázolásokat.
A kötetben részt kapott a templomi üvegablakokon látható magyar királyszentek és a köztéri Szent László-szobrok, akárcsak a jelenkori falképek és egyéb ábrázolások ismertetése is.
Időszerű kiadvánnyal örvendeztették meg az olvasókat, hiszen Szent László az idén 935 éve vitte véghez egyik nagy fontosságú megvalósítását: 1083-ban hatalmas tömeg jelenlétében ő irányította István király, Imre herceg és Gellért vértanú püspök szentté avatását Fehérváron (napjainkban a magyarországi Székesfehérvár), ami relikviáik elevációjával, azaz oltárra felemeltetésével történt.
A kiadvány értékét növelik a 120 helyszín végiglátogatása alkalmával készült fényképek, a kísérő tanulmányok, térképek az ismertetett művészettörténeti kincsek lelőhelyéről, a gazdag bibliográfia.
