A tárcavezető mindazonáltal legutóbbi összegzésében kiemelte azt is, hogy a képességvizsgákon országos szinten a tanulók 95,5 százaléka ért el ötös feletti vizsgaátlagot, ami szerinte „abszolút maximumnak számít az elmúlt évtized viszonylatában.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy míg a román nyelvvizsga esetében a tanulók 85,9 százaléka szerzett átmenőt, matematikából ez az arány jóval alacsonyabb, 77,5 százalékos volt.
Mint mondta, „kellemes meglepetés” volt számára, hogy az idén képességvizsgázó148 ezer tanuló közül csaknem háromezren 10-est írtak matematikából, azaz sikerült a bonyolultabbnak szánt tételt is megoldaniuk. Nagyon aggasztónak tartotta ugyanakkor azt, hogy a tanulók 15 százalékának nem sikerült a matematikai műveletek sorrendjének ismeretét megkövetelő számításokat sem helyesen megoldaniuk, miközben ez alapkompetenciának számít. „Egyértelművé vált számomra, hogy a kerettanterven és az oktatási módszeren is változtatni kell; a matematika szintjén például a túlzott absztrakció eltávolítja a gyerekeket a tárgytól, és az is bizonyos, hogy sajnos vannak olyan tanárkollegák, akik nem tartották úgy be az oktatási programot, ahogy azt a tanulók érdeke megkívánta volna,” emelte ki a tanügyminiszter.
„2022-es generáció: drámai kudarc”
A DigiFM-nek nyilatkozó Cîmpeanu „drámai kudarcnak” minősítette, hogy a 2022-es generációból, vagyis annak a 204 ezer fiatalnak a sorából, akik 2010-ben kezdték el az I. osztályt, mindössze 84 880-an szereztek idén érettségi diplomát. Megjegyezte: tény, hogy számolni kell azokkal a gyerekekkel, akik a szakiskolai oktatást, nem a középiskolai tanulmányokat választották, mivel „ez az út jelenleg sajnos nem zárul érettségi vizsgával.” Mint hozzátette, tudatában van annak is, hogy az iskolaelhagyás összefügg az elvándorlás társadalmi problémájával.
Idén Romániában 126 ezer tanuló jelentkezett érettségire, 111 ezren a legutóbbi, 15 ezren pedig az előző évfolyamokból. Az óvások benyújtása előtt 89 ezren értek el legalább átmenő jegyet. Ugyanakkor, idén hétezerrel kevesebb érettségiző volt a tavalyhoz képest, és sajnos, a jelek szerint, a vizsgára jelentkező diákok száma egyre csökken, fejtette ki Cîmpeanu.
Szakszerűséget és motiváló fizetéseket
A tanügyminiszter a DigiFM-nek arról is beszélt, hogy a tanári pályának vonzónak kell lennie a felsőoktatás legjobb diplomásai számára, de ehhez reformra és motiváló fizetésre volna szükség. Javaslata szerint azoknak, akik pedagógusok szeretnének lenni, egyéves szakmai gyakorlatot kell majd teljesíteniük egyetemi éveik után, a végén pedig le kell majd tenniük egy tanári szakvizsgát.
„A pedagógusi szakvizsgára azért van szükség, hogy sokkal jobban felkészült tanáraink legyenek. A pedagógusi szakma reformra szorul – fejtette ki Cîmpeanu.
Meglátása szerint, az egyéves szakmai gyakorlat idején tapasztalt, hozzáértő tanárok irányítanák a fiatal tanárokat, és a mentorálás fejében csökkentenék heti tanóráik számát, hogy legyen idejük megfelelően foglalkozni a gyakornokokkal.
Hozzátette, az új oktatási törvény hatályba lépésével a kezdő tanárok fizetése is az országos átlagbér szintjére fog emelkedni, ezzel arányosan pedig nőni fog a többi tanügyi dolgozó fizetése is. Cîmpeanu nyomatékosította: oktatási miniszterként határozottan támogatja ezt.
