Sürgeti a hulladéktelep felszámolását a megyei tanács
A két ülepítő medencébe gyűjtött vizet motoros szivattyúk segítségével átszivattyúznák a csővezetékeken. Az ülepítést követően kerül a víz a második medencébe, ahol a Román Vizek Országos Hivatala szakértői kémiai kezelésnek vetik alá a fertőtlenítés érdkében.
– Amennyiben a hatóságok a továbbiakban is szabotálják a szeméttelep helyzetének rendezését, a megyei tanács bírósághoz fordul. De ettől függetlenül eltökélt szándéka behajtani a vétkeseken azokat a plusz költségeket, amelyekre kényszerült – mutatott rá a megyei tanácselnök.
A szakértői tanulmány értelmében talajcsuszamlásos környezetszennyezés helyzete áll fenn, amit azonnali sürgősségi intézkedésekkel kell kezelni. A felgyülemlett csurgalék tisztítására és kiiktatására ülepítő központot szereztek be.
Jelenleg a munkálatokhoz szükséges területek tulajdonosainak beazonosítása zajlik, hogy megkezdhessék a telek-kisajátításokat. – Bár a környékbeli területeket senki sem használja, mi felajánljuk a tulajdonosoknak a kárpótlást. Ha az nem felel meg az érintetteknek, akkor a bíróságra bízzuk a döntést – mondta Tişe.
Minél sietősebben felszámolnák a pataréti fertőt (Rohonyi D. Iván felvételei)
A szemétrámpa teljes bezárásának feladata a megyei tanácsra hárul, jóllehet a megye minden hulladéka azon a 18 hektáron gyűlt össze. A szakértői tanulmány ehhez képest 20-21 hektáros terület bezárását szorgalmazza. A hulladéktároló felszámolása esetében a legolcsóbb megoldásra törekednek.
Szakács István környezetvédő aktivista szerint az 1974-ben létesített szeméttelep számára nem választottak megfelelő területet egykor, mert tizenöt fokos dőlésszögű lejtőre helyezték el, aminek következtében ingataggá vált. Jelenleg a hulladéktelep alapját a város vízülepítő telepéről származó közel 83 ezer tonna iszap képezi, ami – a nagy földtömeg nyomásával együtt – feltételezhetően a szeméthegy megcsúszását eredményezte. Az idei áprilisi-májusi kiadós esőzések nyomán a beszivárgott víz és az emberi beavatkozás az eredetileg 22 hektárnyi felszínt 18 hektárra csökkentette. Az előző hónapokban mért 38 köbméter/nap csurgalék mennyisége mostanra 400 köbméter/napra növekedett. Szakács szerint a talajcsuszamlást egy 3 méter magas és kb. fél kilométer hosszú támfallal lehetne megállítani, amelyet 4-500, egyenként öttonnás tartóoszlop tartana. Ez megvédheti a terelőutat.
Október elején, egy a Kis-Szamos állapotát vizsgáló tanulmány keretében a Sapientia EMTE egyetem kutató diákjai tíz mintát vettek a csurgalékvízből, az elemzés részleges eredményei magas klorid-szulfát, nitrát- és ammóniumion mennyiséget mutattak ki az összetételben. Zsigmond Andrea kémikus a Sapientia EMTE oktatója szerint a csurgalékvíz szennyezettségére vonatkozó eredmények egyáltalán nem meglepőek, hiszen a víz által könnyebben kioldható szervetlen szennyezőkről van szó. Elmondta: a szeméttelep reduktív közeg, ezért várható volt a nagy mennyiségben előforduló ammóniumion a vizsgált mintákban. Az októberi rutinelemzés a csurgalékvíz Kis-Szamosra gyakorolt hatását hivatott vizsgálni, az összetett kutatás során a nehézfémek mennyiségét is készülnek kimutatni a hulladéklerakó szennyezett levéből.
