A News.ro hírportál által megrendelt, június 19–27. között telefonos módszerrel végzett felmérés szerint a megkérdezettek 54,4 százaléka akar pártfüggetlen elnököt, míg 38,7 százalékuk szerint az államfő valamelyik politikai párt képviselője kell legyen. A többiek nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.
Ami a függetleneket előnyben részesítő szavazók profilját illeti, az INSCOP kimutatta, hogy ők főleg az ellenzéki pártok – elsősorban a magát jobbközép erőként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), kisebb mértékben a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – szavazói, a 30– 59 közötti korosztály, illetve inkább városi, mint falusi környezetben lakók közül kerülnek ki.
Romániának a rendszerváltás óta eltelt csaknem 35 évben négy elnöke volt – Ion Iliescu (1990–1996, 2000–2004), Emil Constantinescu (1996–2000), Traian Basescu (2004–2014) és Klaus Iohannis (2014–2024) személyében, de mindegyikük mögött jelentős politikai erők sorakoztak fel, és második fordulóba jutott ellenfeleik sem voltak pártfüggetlenek.
Idén azt követően kezdtek a politikai elemzők egy pártfüggetlen államfőjelölt valós esélyeivel foglalkozni, hogy a közvélemény-kutatások tavaly ősz óta rendre a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét mutatják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.
A román lapok felhívták a figyelmet arra, hogy a júniusi helyhatósági és európai parlamenti (EP- választáson is több független jelölt meglepően jól szerepelt: az államfő után a legnagyobb politikai legitimitással rendelkező (legtöbb közvetlen szavazattal megválasztott) bukaresti főpolgármesteri tisztségbe Nicusor Dan korábbi városvezetőt csaknem 50 százalékos szavazataránnyal függetlenként választották újra, a mintegy 200 ezer lakosú Ploiesti városában a függetlenként induló Mihai Politenanunak sikerült leváltania az eddigi szociáldemokrata polgármestert, Románia 33 EP-mandátuma közül egyet pedig szintén független jelölt, Nicolae Stefanuta korábbi EP-képviselő szerzett meg.
Az alkotmány szerint egyébként Románia elnöke – mandátumának időtartama alatt – nem lehet valamely pártnak a tagja, ebben az értelemben a hivatalban lévő román elnök mindig pártfüggetlen.
