Feszült RMDSZ-rangsoroló ülés Kolozs megyében

„Amióta másfél éve az RMDSZ-t kitaszították a kormányból, káosz uralkodik az országban. A koalíciós pártok egymásra licitálva mondanak ellent. A helyi közigazgatást tönkre tették, az országos deficit miatt oda jutottunk, hogy Szerbia is jobb körülmények és előnyösebb kamatokat kínál, mint mi. A pénzügyminiszter próbálja a deficitet csökkenteni. Klaus Iohannis szenátori székbe szeretne ülni. Gyakorlatilag bolondok háza van Bukarestben” – kezdte beszámolóját Jakab Adorján ügyvezető alelnök az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülésén, amelynek fő napirendi pontja a szövetség parlamenti jelöltjeinek rangsorolása volt. 

Kiemelte, a parlamenti választások után az RMDSZ újra kormányra akar lépni. Ehhez azonban olyan eredményt kell elérnünk a parlamenti választáson, hogy megkerülhetetlenek legyünk, és a szövetség nélkül ne lehessen koalíciót létrehozni.  Amennyiben a közelgő parlamenti választáson az idei európai parlamenti választáson elért szavazatszámot érjük el, a szövetség és ezzel az erdélyi magyar kisebbség megkerülhetetlenné válik, s a parlamentben három-négy fővel növeljük az RMDSZ-frakció tagjainak számát – vélekedett. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország közigazgatási átszervezése előbb vagy utóbb meg fog történni, nem mindegy tehát, hogyan húzzák meg a határokat. „Ha nem leszünk bent a kormánykoalícióban, ezt a döntést nélkülünk hozzák majd meg” – szögezte le Jakab Adorján. 

Később döntenek a megyei tanácsi alelnök személyéről

„Nem biztos, hogy lesz PNL-RMDSZ koalíció. Hallottam olyan pletykát, bármit határozunk az MKT-n, úgyis a liberális párt fog dönteni arról, hogy ki lesz a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke” – szólalt fel Csoma Botond képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. 

Okos Károly, az MKT volt elnöke azt javasolta: a testület nevesítse azt a személyt, akit a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségére jelöl a szövetség. Csoma Botond viszont közölte, a megyei tanácsi alelnök személyének nevesítéséről most még nem fognak dönteni.

Lőrinczi Zoltán megyei tanácsos emlékeztetett arra, hogy más megyében a parlamenti jelöltekkel együtt megszavazták az alelnök-jelöltet is, tekintettel arra, hogy az MKT határozatképes, tehát lehet erről is dönteni. A plénum azonban elvetette a javaslatot, hogy a csütörtöki MKT-n nevesítsék a megyei tanács alelnökének jelölt személyt. 

Csoma Botond kifogásokat emelt László Attila tevékenységét illetően

„Amikor az RMDSZ a kormány tagja volt, mi voltunk a legfelkészültebbek a tárgyalásokon. Az első koalíció idején jobban tudtuk érvényesíteni az álláspontunkat, mert szükség volt ránk a többség szempontjából. A második talán valamivel hatékonyabb volt, de nem tudtuk érvényesíteni az elképzeléseinket, mivel megvolt nélkülünk a többség. Ez abból látszott, ahogyan kezeltek bennünket, s kihagytak bizonyos döntésekből. Miután kipenderítettek a kormányból, konstruktív ellenzékiséget képviseltünk. A sovén párt parlamentbe való bekerülése megnehezítette az életünket, ám a magyarellenesség nem csak az AUR-nál (Románok Egyesüléséért Szövetség) érhető tetten” – vont mérleget az eltelt időszakban kifejtett tevékenységről Csoma Botond beszámolójában. 

László Attila szenátor arról tájékoztatott, hogy mozgalmas négy évet zárnak a szenátusban, és amíg kormányon voltak, próbáltak érvényt szerezni a szövetség célkitűzéseinek. Arra törekedtek, hogy jelenlétünk legyen megkerülhetetlen. Kiemelte, hogy sikerült elfogadtatni a cukorbetegség megelőzését és korai diagnosztizálását célzó törvényt, azóta több ország is érdeklődött ez iránt. Továbbá eredményként könyvelte el a rákmegelőző országos terv elfogadását is. Módosították a rezidens orvosokra vonatkozó törvényt, amelynek nyomán csökkent az orvoshiány a magyarlakta településeken. 

Ezt követően Csoma Botond több minden felrótt László Attila tevékenységével kapcsolatban. „A szervezet és a közösség azt érzékelte, hogy az elmúlt nyolc évben te sehova nem jársz, kevés közösségi rendezvényen láttunk. El kell mondanom, a kollégáim azt mondták, hogy megengedhetetlen hangnemben beszéltél velük. Az volt az érzésünk, hogy magánszemélyként kerültél be a parlamentbe, és nem az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a listáján. Azt is mondogattad, hónapokkal június 9-e előtt, hogy nem fog összejönni a Kolozs megyei szenátori mandátum, és még a képviselői is esetleg visszaosztásból. Június 9-én nagyon jó eredményt értünk el. Téged egyetlen kampányrendezvényen láttalak. Nem tudom támogatni ezt a hozzáállást. Úgy érzem, hogy ezzel a viselkedéseddel nem szolgáltad a közösséget, sajnálom, hogy az MKT-n kellett ezt elmondanom” – sorolta Csoma Botond. 

László Attila válaszában kifejtette: „Kevés olyan hétvégi esemény volt, amelyből ne vettük volna ki a részünket, de nehéz olyan szervezetben részt venni, amelyben csak egyesek vannak meghívva a különböző tanácskozásokra. Nagyon ritkán voltam itthon hét végén, mert elég sokat tartózkodtam Bukarestben” – mondta.

Bemutatkoztak a képviselő- és szenátorjelöltek

Az újabb képviselői mandátumra pályázó, jogi végzettségű Csoma Botond jövőbeni céljairól kifejtette: szeretné folytatni a munkát, amit eddig végzett a képviselőházban, és tisztességgel képviselni a Kolozs megyei magyarokat. Sikerként könyvelte el az oktatási törvény, de úgy vélte, hogy a továbbiakban is figyelemmel kell követni. Csökkenteni kell a tananyagot, és a 21. század kihívásaira választ adó tananyagra van szükség. 

„El kell jönnie annak a politikai pillanatnak, amikor a kisebbségi törvényt napirendre kell tűzni. A másik nagy kihívás a közigazgatás átszervezése. Az elmúlt ötven évben nem volt olyan államigazgatási kérdés, ami ennyire érintette volna az erdélyi magyarokat” – hangoztatta a képviselőjelölt. 

„Harmincöt éves, fiatal házas vagyok. Kolozsváron születtem, katolikus zenész család ötödik gyermekeként. Abban nőttem fel, hogy a közösséget kell építeni. A magyar közösség iránti elkötelezettség belém ivódott. Voltam KIFOR-elnök és egyetemi hallgatóként a BBTE diákszenátora is” – kezdte beszédét Geréd Imre. A képviselőjelölt emlékeztetett, hogy 2012-ben 23 évesen városi tanácsos lett, két és fél évig az RMDSZ országos ügyvezető alelnökeként dolgozott, több civil szervezetet is vezetett. 

„Kolozsvár és Kolozs megye dinamikusan változik, néhány évtized alatt drámaian átalakult. Ismerem a fiatalok kihívásait, hiszen magam is fiatal vagyok. Közösségi ember vagyok, a közösség erősítését vállalom. Két képviselői mandátum megszerzése által erősebb súlyunk lesz a döntéshozatalban, Kolozs megyében most történelmi lehetőség van arra, hogy két képviselőt és egy szenátort jutassunk a parlamentbe” – mutatkozott be Geréd Imre. 

László Attila szenátorjelölt elmondta: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk jelen a parlamentben, hangsúlyozva, hogy vissza kell vinni a józan észt is a kormányzásba. Mint fogalmazott, ez a választás az elkövetkező tíz évünket fogja megpecsételni, illetve a közösség sorsát befolyásolni. 

„Valószínű, hogy ebben a mandátumban döntés fog születni arról, hogyan tudjuk biztosítani az egészségügyi és a szociális ellátórendszert. Ezek a kérdések napirendre fognak kerülni, ezek megoldására pedig tapasztalatra, szaktudásra van szükség. A kérdések kezelésében ott kell lenni tapasztalatainkkal, kapcsolati tőkénkkel. Kerüljünk vissza abba a helyzetbe, amikor Kolozs megyének volt egy szenátora és két képviselője, s ne abba, amikor jár a szenátori tisztség, de már nem jut” – mondta a tisztségre újból pályázó, orvos végzettségű László Attila. 

A szintén szenátori mandátumra pályázó Tasnádi István Szilárd bemutatkozásában elmondta: az utóbbi négy esztendőben prefektusként és alprefektusként dolgozott. Meggyőződése, a közösséget csak akkor lehet szolgálni, ha ott élsz közöttük, s napi szinten ismered a problémákat. 

„Kolozsvár csak akkor fejlődhet, ha az egész megye fejlődik. Kolozs megye a szívügyem, ismerem a megyét. Olyan törvénymódosításokon szeretnék dolgozni, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb iskolába is szívesen járjanak a diákok, a pedagógusok pedig pótlékban részesüljenek. Ugyanakkor kapjanak támogatást a kisvárosok és a vidéki befektetések. Megismertem az állami közigazgatás ügyes-bajos problémáit. Tudom, hogy mekkora kihívásokkal kell szembe nézni. Olyan szenátor akarok lenni, aki a Kolozs megyei magyarok érdekeit képviseli Bukarestben, a közösségben él és a megyét járja, s tud csapatban dolgozni” – hangzott el Tasnádi István Szilárd bemutatkozásában. 

Póka András György: erőltetett fiatalítás folyik, s ez nem jó 

„Aki végezte és végzi a dolgát, kell hagyni, hogy dolgozzon továbbra is. Ahol nincs eredmény, ott indokolt, hogy lépjünk. Úgy érzem, hogy a mostani lobbi túlfeszített volt. Nem biztos, hogy a szervezetnek ez jó. Azt is tudom, hogy egyesekre csúnyán néztek, mert merték jelöltetni magukat szenátornak vagy képviselőnek… A megyei tanács elnökének a személye adott. Tudjuk az opcióját is, hogy kit látnak, és kit nem szívesen. Egyetértek az elnök úrral is, hogy nem mások fogják megmondani, ki legyen az alelnök, de megint az energiánkat harcokban pocsékoljuk el. Ha Bukarestben úgy döntenek a nagyok, hogy „összeborulnak”, nem biztos, hogy szükségük lesz ránk” – mondta Póka András György, Kalotaszentkirály község polgármestere. 

Az elöljáró kifejtette továbbá: „Nem tudom, milyen harcok következnek, de nem tesznek jót.  Igaz, nem ma kellett volna eldönteni ki a megyei alelnökjelölt, hanem egy hónappal ezelőtt. Az a dolgunk, hogy dolgozzunk a szavazatszám növelésén, s ne folytassunk belső harcokat. Ahhoz, hogy jó vezető legyél, a fiatalságnak tehetséggel és munkával kell ötvöződnie. Úgy érzem, erőltetett fiatalítás folyik, s ez nem jó. Nem jó üzenet az idősebbek felé, mert ez azt jelenti: hiába végezted jól a munkád, mert akkor cserélnek le, amikor akarnak. Becsüljük meg az embereket, akik letettek valamit az asztalra” – hangsúlyozta Póka András György. 

Csoma Botond reakciójában kifejtette: „Kicsit sarkosan fogalmaztál. Nem tudom, mit értesz erőszakos fiatalítás alatt, de ha végignézel azokon, akik különböző tisztségekre pályáznak, nem csak a korukra alapoznak. Nem azt mondják, hogy azért kell betöltsünk a tisztséget, mert fiatalok vagyunk.  Nem a kor meghatározó ebben a kérdésben. Aki pályázik valamire, nem azért teszi, mert fiatal, és azt gondolja, hogy ez a döntő érv, hanem letett valamit az asztalra. Lehet verseny még akkor is, ha valaki jól dogozott. Amennyiben valaki jól dolgozott, akkor nem szállhat vele senki versenybe? Mit jelent, hogy jól dolgozott? Mit csinált jól? Egy munkának sok aspektusa van”. 

Az RMDSZ megyei elnöke leszögezte: létezik egyfajta belső verseny, és diktatórikus hozzáállás, hogy egy tisztséget, csak egy ember tölthet be. 

„Ők nem azért pályáznak, hogy az öregek tűnjenek el” 

„Ugyanakkor a megyei tanács elnöke nem jogosult arra, hogy ő döntse el: az RMDSZ kit delegál abba a pozícióba. De ha a szervezet azt mondja, hogy Tise (Alin Tise – szerk. megj.) mondja meg, ki legyen a megyei tanács alelnöke, nem fogom erőltetni az álláspontomat.  Nem értek egyet azzal, hogy más pártok döntsék el, az RMDSZ kit akart tisztségben látni. Létezik verseny a szervezetben. Vannak, akik fiatalabbak Csoma Botondnál, Vákár Istvánnál… Ők nem azért pályáznak, hogy az öregek tűnjenek el, hanem mert letettek valamit az asztalra” – válaszolta Csoma Botond. 

A felvetéssel kapcsolatban Póka András György leszögezte: nem véletlenül nem említett neveket. „Elveket említettem. Ha valaki magára értette… Köztudott, hogy az RMDSZ is, ha összeállt az EMSZ-szel (Erdélyi Magyar Szövetséggel – szerk. megj.), akkor megmondhattuk: mi vagyunk a nagyok, és mi döntjük el, kit fogadunk el az ő részükről. Zakariás (Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke – szerk. megj.) jöhet, mások nem. A „nagy” mindig el tudja dönteni, hogy kezelje a „kicsit”” – válaszolta Póka.  

Csorba Zsuzsa arról tájékoztatott, Kalotaszentkirály arra pályázik, hogy a község elnyerje az Európai Ifjúsági Falu címet, ez pedig azoknak a fiataloknak az érdeme, akik a közösségért dolgoznak. 

Jelenleg 10 189 magyar gyermeket tartanak nyilván 

Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatójában elmondta: a Kolozs megyei magyar bölcsődei csoportokban a helyek javarésze megtelt, de bizonyos bölcsődékben maradtak helyek a magyar csoportban. Felhívta a figyelmet, hogy veszélyeztetett, azaz kis létszámú óvodai csoportok működnek Egeres-Gyártelepen, Egeres, Jegenye községben, Detrehemtelepen, Magyarlétán. 

Beszámolójából kiderült, hogy a 2024/2025-ös tanévben a megyében 35, 84 magyar tannyelvű előkészítő osztály működik. Ebből harminc önálló és 5, 84 osztály pedig összevont, azaz szimultán oktatás zajlik. Kis létszámú, azaz veszélyeztetett elemi osztály van Magyarlétán, Bágyonban, Búzában és Detrehemtelepen. 

Azt is megtudhattuk, hogy jelenleg 10 189 magyar gyermeket tartanak nyilván a megyében. A kormány által biztosított meleg ebéd, amit jelenleg egészséges ebédnek neveznek, 13 tanintézetben van. 

Az Iskola Alapítvány által megvalósított délutáni oktatási program nyolc iskolában zajlott 2023/2024ben, ez időn is folytatódik. Elektromos kisbuszt kap Kolozs, Szék, Magyarkapus, Egeres, Körösfő, Tordaszentmihály és Várfalva. Céljaink között szerepel a magyar tannyelvű osztályok megőrzése, a két magyar szakiskola – Válaszúton és Kalotaszentkirályon – fenntartása – emelte ki.

Zajlik a támogató aláírások összegyűjtése

Azzola Katalin az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke a helyhatósági választásokat megelőző kampányról tájékoztatott. 

Antal Géza, a megyei szervezet ügyvezető elnöke hozzászólásában kifejtette: a parlamenti választásokon meg kell ismételni a júniusi eredményt, ám az első lépés, hogy összegyűljön a szükséges számú aláírás. 

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete önkéntesek és a tisztségviselők segítségével házról házra járva gyűjti a támogatói aláírásokat. Szeptember 27-ig Kolozsváron a Magyar (21. decembrie 1989) utca 47/7 szám, valamint a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 2. szám alatti irodákban hétköznaponként 9–17 óra között is aláírhatják az induláshoz szükséges támogatói íveket az érdeklődők.

A szavazatok összeszámlálása alapján megállapították: mind a képviselő-, mind a szenátorjelöltekre 99 szavazat érkezett, amelyből 96 volt érvényes. Csoma Botond 50 szavazattal a képviselőlista első helyén áll, Geréd Imre 46 szavazatot kapott, azaz Csomának alig négy szavazattal sikerült csak leköröznie Gerédet. A szenátorlistát Tasnádi István Szilárd vezeti 70 szavazattal, a második helyen pedig László Attila 26 szavazattal.