Sugárzóna
Váltott buszok
Két busszal utazom, mert „Feri”, aki feltett egy Marosvásárhely–Nagybánya utazást a Blablacarra, két megkeresésemre-foglalásomra sem válaszol. Az első busz elvisz Kolozsvárig, a másikra negyedórát várok a kolozsvári buszállomáson, mely korántsem a világ legvirágosabb helye. Aztán mégis utazom, Szamosújvárig alszom, utána nézem a gyönyörű tájat.Elemtől elemigNagybányán Karsay Magdolna magyartanárnő vár, az OMV-től hazavisz, megebédelek, aztán rohanunk a Tersánszky-emléktábla felavatására. Itt megismerem Pintér Zsoltot, aki meghívott, meg Kovács Richárdot, aki szintén szervező, találkozom Dávid Lajosékkal, és meghallgatom Tersánszky szövegét a mediterrán városról. Nagy igazsága van, Nagybánya főtere tényleg mediterrán zamatot áraszt.Elmegyünk a csomagomért – a kocsiban hagytam –, két lelkes diák elviszi a vendéglőbe, ahol az est lesz, aztán elsétálunk a szállásra, végül Korponay Dórával és Dudás Péterrel találkozom, akiket eddig csak Facebookról ismertem, de Dóra már a buszon írt, hogy ha segítségre lenne szükségem, keressem nyugodtan. A fényképei alapján egészen másként képzeltem a hangját: egy Dalida-hangulat lopódzik a fülembe.Segítségre nincs szükségem, Magdi mindennel ellát, találkozni viszont bármikor hajlandó vagyok. Megiszunk némely fröccsöket, a zakómat a teraszon felejtem, Dóra rohan el érte – lám, mégiscsak elkelt a segítsége.Aztán az est. Jó hangulatú, pörgős rendezvény, telt ház. Magdi mintha jobban ismerne magamnál, de hát ez már csak ilyen. Dedikálok, fröccsözöm, a zakómat többé nem felejtem el, bár itthon kiderül, fel kellett volna vennem, és nyakkendő is lapult a válltáskámban. Hát mindenre nem gondolhatok én sem, annál is inkább, mert azt reméltem, Noémi is velem jön, az iskolakezdés azonban átírta terveinket.A vacsorát Váradi Izával és a barátjával költöm el. Iza néhány évvel alattam járt az egyetemen. Újabb fröccsök, emlékek, élmények, Nagybánya-portré. Aztán a szállásra, mert most már az utolsó elemem is lemerült.
Revelálom a relatívot
Hazafelé egy olyan emberrel jövök, aki hetente háromszor Nagybányába utazik Bukarestből. „Ferivel” szemben pontos, megbízható úr, lazán cseveg velem, amikor nem koppan le a fejem. Egyszer majdnem elalszom, aztán mégsem. És végül megérkezem, alig négy órát kocsikáztam. A távolság relatív és revelatív.
