Három héttel a 2021-2022-es egyetemi tanév kezdete előtt, a kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) hatfős, magyar tagozatos kutatócsoportja előrejelzést készített a koronavírussal való fertőzöttségi ráta alakulására Kolozsvár szintjén. Az előrejelzés a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor elnevezésű kutatási projekt része, és a vírus reprodukciós rátájának alakulására vonatkozó forgatókönyvekre épít. A reprodukciós ráta azt mutatja, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány további személynek adja tovább a vírust. A mutató 1-nél nagyobb értéke azt jelenti, hogy a járvány felfutóban van, míg 1-nél kisebb ráta esetén a járvány visszahúzódására lehet számítani.
Az előrejelzés alapforgatókönyve szerint, amely a reprodukciós ráta konstans alakulását feltételezi szeptember folyamán (azaz a vírus terjedési sebessége nem változik az augusztus hónap végi értékhez képest), a fertőzöttségi ráta Kolozsváron meghaladhatja a 6 ezreléket az új tanév első napján (6,1 ezrelék szeptember 27-én), október 1-ig pedig a 8 ezreléket is megközelítheti.
A vírus delta variánsának gyorsabb terjedésére vonatkozó hírekből kiindulva, a BBTE kutatói által felépített pesszimista forgatókönyv a fertőzőképességi mutató növekedéséből indul ki és a szeptember 27-i tanévkezdésig 7,7 ezrelékes fertőzöttségi rátát jelez előre, majd ezt követően október 1-re már a 10 ezrelék fölötti érték is elképzelhető.
Az optimistább forgatókönyvek abból a hipotézisből indulnak ki, hogy szeptember folyamán a vírus reprodukciós rátája az eddigi növekedés után csökkenő tendenciát vesz fel. A három optimista forgatókönyv a csökkenés mértékében különbözik. A Visszahúzódás (magas) forgatókönyv azt feltételezi, hogy a reprodukciós ráta a vírus korábbi (egyébként lassabban terjedő) változatainak magas fertőzési időszakának átlagához közelít a csökkenés során. A Visszahúzódás (alacsony) forgatókönyv arra a kevésbé valószínű hipotézisre épül, hogy a szeptemberi hónap végére a vírus újra visszahúzódóban lesz, mint más korábbi időszakokban. Végül pedig a Visszahúzódás (közepes) forgatókönyv egyszerűen a másik két szélsőséges visszahúzódási szcenárió átlagát képviseli. A három optimista forgatókönyv szerint Kolozsváron a fertőzöttségi ráta szeptember 27-re a 3,1 ezrelékes (visszahúzódás – magas), 2,2 ezrelékes (visszahúzódás – közepes), illetve az 1,5 ezrelékes (visszahúzódás – alacsony) értéket éri el.
A fenti 5 forgatókönyv ugyan Kolozsvárra vonatkozik, de a kutatócsoport tervei szerint hamarosan ehhez hasonló előrejelzéseket fognak kiadni az ország más jelentős egyetemi központjai – Bukarest, Temesvár, Jászvásár – számára is.
Az egyetemek számára készített előrejelzéseken túl a BBTE magyar tagozatos közgazdászai frissítették azt az interaktív térképet is, amely az iskolakezdés és oktatás módját mutatja minden romániai településen. Az oktatási és egészségügyi miniszterek legutóbbi közös határozata szerint azon településeken, ahol a fertőzöttségi ráta meghaladja a 6 ezrelékes határértéket, az iskolák online üzemmódra állnak át. Az interaktív térkép a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor projekt hivatalos weboldalán böngészhető.
„Projektünk legújabb fejlesztéseinek továbbra is az a célja, hogy erősítsék a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem társadalmi szerepvállalását. Ennek megvalósítása érdekében olyan információkat és kutatási eredményeket teszünk közzé folyamatosan, amelyek segítik a döntéshozókat és hatóságokat abban, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg a járvány által uralt bizonytalan helyzetekben. Az egyetemünkön belül dolgozó kutatócsoport jelentős tapasztalatokat halmozott fel a járvány és a gazdasági helyzet megfigyelésében és az előrejelzésekben, így most ezekre alapozva merészebb előrejelzést, elemzést végeztünk, amely nagyban segítheti az egyetemi döntéshozókat az évkezdésre vonatkozó dilemmák kezelésében” – tette hozzá a kutatócsoport nevében Szász Levente, a kutatási projekt vezetője, a BBTE KGTK dékán-helyettese.
„Az előrejelzések eredményei egyértelműen mutatják, hogy ismét gyors és hatékony intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a járvány negyedik hullámának felfutását megakadályozzuk, és itt elsősorban az oltások további szorgalmazására gondolok. Egyetemi oldalról pedig érdemes lenne átgondolni, hogy a romániai hatóságok – amerikai mintára – lehetővé tegyék az egyetemek számára, hogy olyan opciót is választhassanak, ahol, természetesen az aktuális járványhelyzettől függően, de bizonyos egyetemi tevékenységeket, mint mondjuk az egyetemi kampuszok látogatását, az oltási igazolvány felmutatásához kössenek. Tágabb megközelítésben, szintén nemzetközi példákból kiindulva érdemes lehet bizonyos nem létfontosságú szolgáltatások igénybevételét (mint például a bevásárlóközpontok látogatását) szintén a beoltottság feltételéhez kötni, amely ténylegesen hozzájárulhat a pesszimista járvány-forgatókönyvek elkerüléséhez” –fogalmazta meg javaslatait a dékán-helyettes.
Szász Levente dékán-helyettes a Szabadság kérdésére válaszolva elmondta: a járványügyi szakemberek szerint a koronavírus delta variánsa fertőzőbb, ezért fokozottabb elővigyázatosságra van szükség. „A hat százalékos fertőzöttségi rátára vonatkozó megszorító intézkedések az iskolákra vonatkoznak, az egyetemi autonómia alapján a felsőfokú oktatási intézmények autonómiát élveznek. Egy egyetemnek jóval nagyobb embertömeget kell menedzselnie, több az oktató is, ezért jóval nehezebb lesz meghozni a döntéseket. Az elemzést azért készítettük, hogy hozzávetőleges képet adjunk arról, három hét múlva mire számíthatunk”– beszélt arról a dékán-helyettes, miért érezték az elemzés elkészítésének szükségességét. Szász Leventét arról is faggattuk, mit tenne, ha a BBTE-rektorának a helyében lenne. „Az adott kar és szak sajátossága alapján megadnám a lehetőséget a differenciált döntés meghozatalára. Nem jó 40 ezer emberre vonatkozóan ugyanazt a döntést hozni. Ugyanakkor figyelembe venném az akadémiai év előtti napokban közzétett számokat, s csak akkor határoznék – tette hozzá.
A kutatási projekt további részletei, valamint a járvány és gazdasági helyzet alakulására vonatkozó egyéb információk elérhetők a COVID-19 RoEIM kutatási projekt online platformján (econ.ubbcluj.ro/coronavirus), az aktuális elemzések pedig a projekt Facebook-oldalán olvashatók.
