KEL-es egyenpolót ajándékoztak az érseknek
Az ebből az alkalomból megtelt piarista (egyetemi) templomban – amelynek melléképülete a KEL otthona – dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen koncelebráltak a volt egyetemi lelkészek (Nóda Mózes és Holló László, a BBTE Római Katolikus Teológia Kar tanárai; Balla Árpád szászrégeni plébános és Takó István), a kerületi főesperes, a kincses városban szolgáló, illetve más helységekből érkezett papok.
A szentmise előtt Kerekes-Salamon Csilla Reményik Sándor Kolozsváron, 1941. május 16-án költött Béke című versével és virágcsokorral köszöntötte az érseket.
Bevezetőjében a főpásztor nyomatékosította, hogy a 25. évforduló jó alkalom áttekinteni a fiataloknak azt, hogyan élik meg hitüket és tevékenykednek, imádkoznak-e eleget a KEL keretében.
Szentbeszédében Jakubinyi György többek között rámutatott arra, hogy az emberiség, főként a fiatalság vágya, hogy az Olümposz hegycsúcsra, az istenek magaslatára kerüljön, ők pedig az emberek közé ereszkedjenek le. Ez megvalósult Jézus Krisztus által, hiszen egy személyben az Igaz Isten és az Igaz Ember eljött közénk. Nem kell sajnálnunk, hogy nem éltünk Jézus idejében, mert ő ma is itt van köztünk látható alakban, az embertársainkban. Árpádházi Szent Erzsébet és szentként tisztelt férje, Lajos felismerték, hogy ha akarunk „enyhíteni” Jézus szenvedésein, akkor ezt az embertársainkkal kell megtennünk, segítve rajtuk nehézségeikben. Soha ne feledjük, hogy a hozott áldozat, ráfigyelés adja meg a szeretet mértékét. Ezért is fontos a KEL keretében megélni a katolikus hitet – mondta a főpásztor.
Jakubinyi György: A hozott áldozat adja meg a szeretet mértékét"
Takó István, Kolozsvár-szentpéteri plébános, a KEL jelenlegi (az embertestvéréért életét adó Orbán László 2008-ban történt halála óta) egyetemi lelkésze és főszervezője a szentmise végén hangsúlyozta: ez az ünnep elsősorban hálaadás és áldás, de tükröt is tart az ünneplőknek, mert szembesít küzdelmeinkkel, sikereinkkel, kudarcainkkal, sokszor a veszteségeinkkel is. Negyedszázad hosszú idő, de semmi az örökkévalósághoz képest, mégis hisszük, hogy része az örökkévalóságnak. Tudjuk, hogy a lelkészség céljaival kicsit úgy vagyunk, mint a Jóistennel: mikor azt hisszük, hogy megtaláltuk, megértettük Őt, máris újabb kihívások, újabb megtérés elé állít a Mindenható. Huszonöt esztendeje itt ebben a nagyvárosban, ahol sokan, különösen a fiatalok közül már Isten hiányát sem képesek hiányként érzékelni, feladatunk nem a Martin Heidegger egzisztencialista filozófus által megfogalmazott „elmenekült istenekre”, hanem a jelenvaló Istenre, a feltámadottra figyelni és mások figyelmét is felkelteni. Ezért a munkásságért, hivatásért vagyunk ma hálásak, hogy valahogy mindig kerültek, akik ezt elvégezzék – összegezte.
A hála és szeretet jeleként a fiatalok ajándékcsomagot adtak át az érseknek, többek között egy KEL-es egyenpolóval. Ezzel kapcsolatban Takó István kifejtette: Ferenc pápának gyakran ajándékoznak polót különböző csoportok és csapatok, jelezvén, hogy közülük valónak érzik őt. „Ennek szellemében a KEL-es egyenpolóra ráírtuk: Főpásztor, mert mi is hisszük, hogy egy hajóban evezünk és egy csapatban játszunk” – tette hozzá.
Az ünnepi szentmisén a lelkészség zenecsoportja (borítóképünkön) végezte a minőségi zenei szolgálatot.
Az elmúlt negyedszázad folyamán a KEL lelkipásztori munkatárs (pasztorálasszisztens) feladatkörét Hegedűs Enikő szociális testvér, majd Nap Katalin pszichológus látta el. Őt követte Györgypál Enikő, Lőrincz Krisztina és Simon Melinda. Jelenleg Ferencz Emese dolgozik ebben a munkakörben.
