Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, a zarándoklat egyházi fővédnöke arról beszélt: minden emberben, akár vallásos, akár nem, ott él a vágy, hogy találkozzon a szenttel. E találkozáshoz nyitottnak kell lenni és áldozatot is kell hozni érte, erről szól a zarándoklat - fűzte hozzá.
Az MKPK elnöke kitért arra: minden zarándok azzal a vággyal indul el, hogy találkozzon a szenttel, és amikor hazaér, szeretne a szeretteinek továbbadni valamit a találkozás élményéből. Elsősorban tehát "nem önmagunkért zarándokolunk, mert tudjuk, ha megosztjuk a szenttel való találkozás élményét másokkal, akkor válik nekünk is igazán javunkra" - fogalmazott Veres András.
Soltész Miklós, a magyar miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: a zarándokvonatok lehetőséget adnak a közös imára és a találkozásra. Idén, a háború árnyékában pedig az egymásnak feszülő indulatok oldását is szolgálják ezek a zarándoklatok - tette hozzá.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke jelezte, a Rákóczi Szövetség ifjúsági programjainak 2018 óta része a csíksomlyói zarándoklat, az elmúlt években és idén is 300 diákot hívhattak meg a vonatos zarándoklatra. A diákok többsége határon túli katolikus iskolából érkezik, illetve idén is jelentkezhetnek majd a diaszpórában élő középiskolások.
Budai László, a szervező Misszió Tours ügyvezetője elmondta, vonatos és buszos zarándoklataikra is minden korábbinál nagyobb az érdeklődés. Úgy tűnik, "szétcsúszó világunkban" óriási az igény a kapaszkodókra - jegyezte meg.
A Boldogasszony zarándokvonat május 25-én, csütörtökön indul és 28-án ér vissza Budapestre. A Misszió, fekvő- és ülőhelyes kocsikkal közlekedő különvonat 26-án, pénteken délután indul, majd a szombati fogadalmi búcsú után este visszaindul és pünkösdvasárnap reggel érkezik Budapestre. pénteken, 26-án indul Csíksomlyóba és szintén 28-án ér vissza Budapestre.
Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újból Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
(Fotó: Kiss Olivér)