Idén szerényebb a kínálat a Múzeumok éjszakáján

művészeti múzeum kolozsvár
A művészeti múzeum jellemzően rengeteg látogatót vonz a Múzeumok éjszakán – idén ez elmarad (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Idén nem csatlakozik a május 18-i, európai múzeumok éjszakája eseményhez sem a kolozsvári Művészeti Múzeum, sem a néprajzi múzeum, sem az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, sem a Patikamúzeum. A neves értéktárak – az ország több nagy múzeumával egyetemben – ezúttal kimaradnak a közkedvelt, Kolozsváron nagy népszerűségnek örvendő rendezvénysorozatból, mivel szolidárisak a múzeumi és könyvtári dolgozók, kulturális és örökségvédelmi szakemberek szakszervezeti képviselete által meghirdetett nagyszabású tiltakozóakcióval. A CulturMedia Szövetség ugyanis néhány napja tudatta: tagjai nem partnerek az európai múzeumok éjszakájának megtartásában, és május 18-án délutánra nagyszabású tüntetést hirdettek Bukarestbe, a kormány épülete elé. Iakob Attila, a Művészeti Múzeum munkatársa, kutatója a Szabadságnak elmondta, mi áll a múzeumi és könyvtári dolgozók tüntetésének hátterében, milyen céljai vannak a tiltakozásnak.

A kultúrában, örökségvédelemben dolgozók szakszervezeti képviselete, az Alfa Cartel szövetség ernyője alá tartozó  CulturMedia Szövetség május 18-ra, az európai múzeumok éjszakájára tiltakozást hirdetett a kormány épülete elé az ágazat alulfinanszírozottsága és az alacsony bérek miatt. A szakszervezet közleményében a művelődésügyi minisztériumot a felelősség és a szakmaiság hiányával vádolta. 

A múlt hónapban Raluca Turcan kulturális miniszter azt nyilatkozta, hogy a múzeumokban és könyvtárakban dolgozók fizetése emelkedni fog, és hogy az emelések hasonlóak lesznek, mint amilyeneket az év elején a tanügyben is megadtak, ez azonban elmaradt.

„A most látható tüntetési formának két oka van: az egyik az, hogy a kultúra ágazata immár egy évtizede alulfinanszírozott, a másik pedig a kulturális intézmények fizetési rendszere: a múzeumok esetében ugyanis olyan abszurd helyzetek vannak, hogy a régebbi, szakosodott alkalmazottak kevesebbet keresnek, mint a nem szakosodott, újabb munkatársak” – magyarázta lapunknak Iakob Attila, a Művészeti Múzeum tudományos kutatója. A problémát tetőzte, hogy a kormány rendeletet adott ki, amellyel megemelte az oktatásügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó múzeumok dolgozóinak bérét. Márpedig az országban működő múzeumok nagy része nem a tanügyi tárca, hanem a kulturális minisztérium, a megyei vagy a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik – tudhattuk meg a szakembertől.

„Természetesen a tanügyi tárcához tartozó múzeumoknak is megvan a létjogosultságuk, hozzájárulnak a nem formális oktatáshoz, ezt senki sem vitatja el. Ugyanakkor a kulturális tárca, az önkormányzatok fennhatósága alá tartozó múzeumok kezelik a nemzeti kulturális örökségnek több mint kilencven százalékát” – emelte ki Iakob Attila. Az említett új kormányrendelet azonban úgy kibillentette a mérleget, hogy jelenleg a legmagasabb fokozatú múzeumi alkalmazott fizetése kisebb, vagy körülbelül egyezik az oktatási minisztérium fennhatósága alá tartozó múzeumok újonnan alkalmazott munkatársainak bérszintjével.

Hozzátette: az év elején a CulturMedia Szövetség tárgyalásokat folytatott a kulturális minisztériummal, és a miniszter ígérete értelmében április elsejétől tíz százalékkal kellett volna emelkednie a fizetésüknek a 2023. decemberi szinthez képest; továbbá újabb, szintén tízszázalékos emelésnek is meg kellene valósulnia június elsejétől. Ezek a lépések még nem oldották volna fel a két típusú múzeum dolgozóinak bérszintje közötti különbséget, amely akár harminc-negyven százalékos is lehet, de – az ígéretek ellenére – nem is történt semmilyen fizetésemelés április elsején – fejtette ki Iakob Attila.

A fizetésemelésnek sürgősségi kormányrendelettel kellett volna megvalósulnia, de a gazdasági és szociális tanács (amely véleményezi a bizonyos szakterületekre vonatkozó, a kormány által kezdeményezett jogszabályok tervezeteit) a honlapján tudatta, hogy a beígért béremelésre vonatkozó jogszabálytervezetnek nincsenek meg a szükséges jóváhagyásai – sem a pénzügyminisztériumtól, sem az igazságügyi tárcától. A gazdasági és szociális tanács véleményezése szükséges, de nem kötelező a kormányra nézve; a kulturális tárca visszavonta a rendelettervezetet – tudtuk meg.

„Mivel nagyjából tízezer embert érint ez a helyzet országszerte, választási kampányok évében ez a létszám vélhetőleg nem számít kritikus tömegnek, amelyre figyeljenek; tízezer szavazat valószínűleg nem mérhető össze a más ágazatok ötven- vagy akár százezer voksával. A sürgősségi kormányrendelet elfogadásának elmaradása – véleményem szerint – egyszerűen azzal magyarázható, hogy nem érdekli őket a kérdés” – vélekedett a múzeumi szakember.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bérezési probléma nemcsak a múzeumi alkalmazottakat, hanem a könyvtári dolgozókat is érinti: az elmúlt tíz-tizenöt évben számos kisvárosi és községi könyvtárat be is zártak. Esetükben is ugyanaz a probléma: az oktatásügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó könyvtárak alkalmazottainak a fizetése sokkal nagyobb, mint a városi, megyei könyvtárak alkalmazottaié.

A Művészeti Múzeum – a többi, a rendezvényből kimaradó intézményhez hasonlóan – betartja a szokásos napi programját május 18-án, de nem vesz részt a délután kezdődő eseménysorozatban – magyarázta Iacob Attila. A nem az oktatásügyi tárcához tartozó múzeumok nyolcvan százaléka így jár el országszerte – tette hozzá. 

Az Agerpres hírügynökség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy Marcel Ciolacu kormányfő felszólította a múzeumi alkalmazottakat, ne bojkottálják az európai múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot, hangsúlyozva, hogy a problémáikat párbeszéddel lehet megoldani, nem „zsarolással”’, aminek ő nem fog engedni.

„Tudják, én is sok mindennel elégedetlen vagyok, de soha nem jutott eszembe, hogy bojkottáljam a gyerekek múzeumlátogatását. A sajtó közvetítésével is felszólítom őket, végezzék el a munkájukat, amire alkalmazták őket. A helyzetről már tárgyaltam a kulturális és a pénzügyminiszterrel is, de ilyen zsarolásnak nem fogok engedni” – hangsúlyozta Konstancán, újságírók kérdéseire válaszolva a kormányfő. Hozzátette: a helyzet megoldására a legmegfelelőbb út a párbeszéd, és jómaga minden esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, és végigvenni a problémákat. A múzeumok és gyűjtemények országos bizottsága már kedden szolidaritását fejezte ki a kulturális szakszervezetek követeléseivel szemben, reményét fejezve ki ugyanakkor, hogy a helyzet mielőbb megoldódik.

ORSZÁGSZERTE 243, KOLOZSVÁRON 18 MÚZEUM VÁRJA A LÁTOGATÓKAT A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁN – A Romániai Múzeumok Országos Hálózata (RNMR) csütörtöki közlése szerint május 18-án 253 létesítmény részvételével zajlik a Múzeumok éjszakájának huszadik kiadása. Dragoş Neamu, az RNMR nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora úgy fogalmazott, hogy a kerek évfordulóra kényes körülmények között kerül sor, ugyanis több múzeum nem hajlandó részt venni az ünneplésben a bérköveteléseik teljesítésének halogatása miatt. Megállapította, a múzeumi alkalmazottak 20 százalékos fizetésemelést követelnek, a kormány viszont indokolatlanul késlekedik a helyzetük rendezésével. Az érdeklődő nagyközönség iránti tisztelet jeleként azonban a rendezvénysorozatot az RNMR nem fújta le. Idén 253 múzeum részese az eseménynek, ebből 55 Bukarestben, 34 Jászvásáron, 22 Marosvásárhelyen és 18 Kolozsváron várja a látogatókat. A Múzeumok éjszakájának teljes programja településekre lebontva megtalálható a www.noapteamuzeelor.org oldalon.