„Nyilvános állásfoglalásai és az alkotmányos értékekkel ellentétes meggyőződéseinek hangoztatása, valamint bizonyos nyilvános rendezvényeken való részvétele elegendő okot szolgáltatnak arra a következtetésre, miszerint Diana Iovanovici-Şoşoacă Románia elnökjelöltjeként megkérdőjelezi és figyelmen kívül hagyja az alkotmány tiszteletben tartásának kötelezettségét, amikor az állam alapvető értékeit és opcióit garantáló NATO- és EU-tagság megszüntetéséről beszél” - olvasható az indoklásban. Az alkotmánybíróság megállapította: Şoşoacă megnyilvánulásai „nyilvánvalóan” távol állnak az alkotmány tiszteletétől és a demokrácia védelmétől, amelyek az államelnök-jelöltség feltételei.
Az indoklás szerint egy államelnökjelölt tisztában van a nyilvánosság előtt közölt „üzeneteinek, eszméinek, véleményeinek, meggyőződéseinek, értékítéleteinek és érveléseinek jelentőségével”, így mindezek egyértelműen jelzik, hogy a politikus miként viszonyul az alkotmányhoz és az alaptörvény értékeihez. Diana Şoşoacáról köztudott, hogy az állam demokratikus alapjainak megváltoztatását szorgalmazza és az alkotmányos rend ellen szólal fel. „A véleménynyilvánítás szabadságát és a vélemények sokszínűségét egy demokratikus társadalomban az alkotmány garantálja. A demokratikus szabályok a politikai nézeteitől függetlenül valamennyi állampolgárra vonatkoznak, de nem tolerálhatók az anarchista megnyilvánulások a közéletben” - érvelnek az alkotmánybírók.
Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy választások előtt természetes a nézetek ütköztetése, és a jelöltek közötti viták segítenek a választóknak a megalapozott döntések meghozatalában. Ám megnyilvánulásaikor Diana Şoşoacă nem az ország demokratikus irányvonalával megegyező politikai elképzeléseit fejti ki, hanem folyamatosan demokráciaellenes és antiszemita üzeneteket terjeszt, és „szisztematikus aláássa a román állam alkotmányos alapjait és garanciáit, nevezetesen Románia euroatlanti tagságát”.
„Egyperces” méltatlankodás az EP-ben
Diana Şoşoacă, aki pártja, az SOS Románia listáján idén EP- képviselői mandátumot nyert, hétfő este az Európai Parlament egyperces felszólalásainak keretében kifogásolta, hogy a román alkotmánybíróság kizárta az államelnökjelöltek közül, visszaélésnek minősítve ezt a döntést, amelynek hátterében szerinte nem alkotmányossági okok állnak.
Hangsúlyozta, hogy a választásokon való indulásának valamennyi formai követelményét teljesítette, "Azért zártak ki az elnökjelöltek közül, mert küzdöttem a kötelező védőoltások és a pandémiás szájkosár ellen, mert megbírságolt egy rendőr gyorshajtásért, mert szenátorként politikai nyilatkozatokat tettem a román parlamentben. Megsértették a román alkotmány 72. cikkét és az EJEB 9. és 10. cikkét, amelyek mentelmi jogot biztosítanak a parlamenti képviselőknek politikai nyilatkozataik miatt. Ezekért nem ítélhetnek el minket' - jelentette ki az EP-képviselő.
Şoşoacă nehezményezte, hogy nem volt bírósági tárgyalás az ügyében, nem idézték be, nem védekezhetett, és „újságban megjelent cikkek alapján ítélték el”. A politikus éppen arra kérte képviselőtársait, vegyék tudomásul, hogy Romániában sértik a jogállamiságot, amikor az ülésvezető kikapcsolta a mikrofonját, mert túllépte a felszólalási időt.
Büntetés Șoșoacának a júliusi incidens miatt
Roberta Metsola, az EP elnöke kedden bejelentette: Diana Șoșoacă EP-képviselő büntetésben részesül a júliusi incidens miatt, amikor szájkosárral jelent meg az ülésteremben, és – többek közt - azzal vádolta a brüsszeli hatóságokat, hogy a COVID-járvány idején embereket öltek. Akkor a politikust végül a biztonsági emberek távolították el a teremből.
Diana Șoșoacă hét napig nem vehet részt az EP plenáris ülésein, és ez idő alatt nem kapja meg a napidíját sem. Az eltiltás 2024. október 8-tól kezdődően érvényes azzal a megjegyzéssel, hogy a szankció nem korlátozza a képviselőt szavazati jogának gyakorlását a plénumban.
