ÖSSZEFOGLALÓ
A rendkívüli ülésen Romániát az államfő képviselte, aki kijelentette: a NATO keleti szárnyának vezetői kötelesek határozottságot tanúsítani a béke védelmében, és hangsúlyozta, hogy fenn kell maradnia a megnövekedett amerikai katonai jelenlétnek a térségben.
Az Agerpres hírügynökség szerint Iohannis üdvözölte Jo Biden amerikai elnök részvételét a találkozón, kijelentve, hogy ez is aláhúzza a B9-ek jelentőségét, és bizonyítja az amerikai kormányzat elkötelezettségét a keleti szárny biztonsága mellett. Kijelentette, fenn kell tartani a megnövelt amerikai katonai jelenlétet a térségben, és szükséges, hogy az Amerikai Egyesült Államok stratégiát dolgozzon ki a Fekete-tengerre vonatkozóan. Klaus Iohannis ugyanakkor üdvözölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részvételét is az ülésen.
Az államfő szerint Oroszország egy évvel ezelőtt arra tett kísérletet, hogy lerombolja az európai és az euroatlanti biztonságot, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert. „Oroszország az agresszív magatartás modellje alapján cselekszik, amit már megfigyelhettünk a Moldovai Köztársaságban, Grúziában és Ukrajnában” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a NATO-partnerek hosszú távú támogatásban részesülnek a tartós béke, a stabilitás és a jólét eléréséhez szükséges ellenálló képesség megszerzése érdekében. Iohannis rámutatott: ahhoz, hogy az Ukrajna elleni brutális háború biztosan Oroszország utolsó támadása legyen, határozottan el kell rettenteni más agressziók kezdeményezésétől, és ezt a támadást pedig vissza kell verni.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök kifejtette: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. Hozzátette: a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez. Felhívta a figyelmet továbbá az Ukrajna területén élő kisebbségek jogai védelmének fontosságára. Mint mondta, ebben a kérdésben sokat kell tennie egy olyan országnak, amely arra törekszik, hogy az Európai Unió tagja legyen.
A találkozón Joe Biden kijelentette: „most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk” – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb. „Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – mondta, szentnek és sérthetetlennek nevezve a kollektív védelemről szóló 5. cikket, amely elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára rámutatott: egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után „látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül”, ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához. Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – folytatta.
Kép: www.presidency.ro
