Jelentősen megnöveli jelenlétét a NATO Romániában (FRISSÍTVE)

Iohannis és Biden a madridi csúcstalálkozón

Jelentősen megnöveli jelenlétét a NATO Romániában (FRISSÍTVE)
A NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot madridi csúcstalálkozóján szerdán, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, miután Törökország feloldotta vétóját. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a döntést történelminek minősítette. A tagországok vezetői elfogadták a szervezet új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját. Egyetértettek abban, hogy Oroszország "a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek" számít a szövetséges országok biztonsága, a béke és az euroatlanti térség stabilitása szempontjából.

Az ülésen jelen levő Klaus Iohannis államfő az ülést megelőzően elmondta: Románia számít a NATO keleti szárnyának jelentős megerősítésére, a szövetséges csapatok számának növelésére, a Fekete-tenger régiójának stratégiai érdekű területté nyilvánítására. Erre végül ígéretet is kapott: Joe Biden amerikai államfő bejelentette, hogy az Egyesült Államok – válaszul Oroszország amerikai inváziójára– jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Spanyolországban, Lengyelországban és Romániában.

A NATO új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepciója nagyon különbözik a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték – mondta Stoltenberg. Emellett a korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína, amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-tagállamok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. E változtatások része egyebek mellett a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, valamint a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak. A hidegháború óta először kerül ilyesmire sor - jegyezte meg.

A szövetségesek döntöttek továbbá Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának folytatásáról is. "Ukrajna számíthat ránk, amennyi ideig csak szükséges" - fogalmazott a NATO-főtitkár, kiemelve, hogy a NATO-övezet számára fontos, hogy Ukrajna független és erős legyen.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. "A két százalék egyre inkább alapnak tekinthető, mintsem (kiadási) plafonnak" - fűzte hozzá.

Felkérték Svédországot és Finnországot a csatlakozásra

A főtitkár bejelentette: a NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. "A szövetség vezetői történelmi döntést hoztak azzal, hogy meghívták Svédországot és Finnországot a NATO tagjai közé" - fogalmazott Jens Stoltenberg, és elismeréssel szólt arról a kedden született megállapodásról, amelynek köszönhetően Törökország feloldotta vétóját és beleegyezett a két északi ország NATO-tagságának támogatásába.

Borítókép: presidency.ro