– Ha kellett annak a fontosságára felhívni a figyelmet, hogy mennyire értékesek és jelentősek a kisebbségvédelmi, jogérvényesítő kapacitásaink, akkor az elmúlt egy-két hét úgy vélem, mindenki számára meghozta a bizonyítékot. Horváth Anna és az ezzel kapcsolatos bírói döntéshozatal megint csak arra világított rá, hogy igenis a Sapientia EMTE-nek és nemcsak, kötelessége olyasmibe fektetni, humán erőforrásban és anyagiakban egyaránt, ami ennek a magyar közösségnek a kisebbségi jogvédő, jogérvényesítő kapacitásait növeli – közölte a sajtótájékoztatón Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomágyegyetem dékánja.
Tonk a sajtó képviselőinek elmondta: a Sapientia EMTE-n működik kétnyelvű –magyar és román – jogász alapképzés, amelyre a Debreceni Egyetemmel közösen létrehozott angol tannyelvű jogász mesteri képzés épül. Emellett az egyetem számos, a képzésen túlmutató programot is indított jogászhallgatók számára. A jogászképzés beindítását azzal indokolták, hogy olyan szakemberek képzését célozzák, akik az egyetem befejezése után sikerrel tudják ellátni nemcsak a specifikus szakmai feladataikat, hanem a magyar közösséghez kapcsolódó sajátos érdekvédelmi, jogérvényesítő, jogvédő tennivalókat is.
A Collegium Iuridicum az ötödik erdélyi szakkollégium, amelynek létrehozását, elindítását támogatta az Erdélyi Református Egyházkerület, ebből három van Kolozsváron, mondta el a sajtótájékoztatón Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosa. A tanácsos hozzátette: nem ez az utolsó alkalom, amikor az Erdélyi Református Egyházkerület ilyenben részt vesz, feltett szándékunk, hogy az erdélyi magyar intézményeket építjük, támogatjuk, segítjük mi is, ez a kollégium is ennek a jele.
– A Bolyai Egyetem magyar nyelvű jogászképzése 1959-ben megszűnt és ettől kezdődően fokozatosan leépült a jogi kultúra, a jogi szaknyelv és számszerűsítve a jogászoknak a létszáma is. Bármilyen kisebbségi közösség esetében az értelmiségnek olyan jelentős csoportját képezik a jogászok, akiknek fontos szerep jut a közösségen belül. A különféle közigazgatási, politikai tisztségek mellett ellátják a klasszikus jogi szakmák – az ügyvéd, ügyész, bíró, jogtanácsos, végrehajtó stb – feladatait. Ezekben a szakmákban való jelenlétük egyfelől a normalitást is jelzi, másfelől a kisebbségi élet kereteit fenntatja vagy bővíti – mesélt az erdélyi magyar jogászok és jogoktatás történetéről, illetve feladatairól Veress Emőd, a Sapientia EMTE Jogtudományi tanszékének vezetője.
A tanszékvezető kiemelte: a keretek szűkülése, a szaknyelv megszűnése, leépülése, az egyik oka annak, hogy a törvényben elismert jogokat nem lehet gyakorlatban teljességében alkalmazni. Ehhez még hozzáadódik az is, hogy a bírói és ügyvédi kamarákban a magyarok alulreprezentáltak – tette hozzá.
Az egyetem feladata, hogy ezeken változtasson, a változatások elindításának pedig fontos lépése a szakkollégium létrehozása. A szakkollégiumban a jogászhallgatók legjobbjai, 20-25 fő, ingyen lakhat, amennyiben megfelel néhány kritériumnak és vállalja az egyetemi képzéseken felül, a kötelező szakkollégiumi feladatok elvégzését is. A többletfeladatok elvégézése, a tanszékvezető szerint, a diákok versenyképességét növeli. A szakkollégium nemcsak a bentlakásos diákoknak nyújt fejlődési lehetőségeket, hanem nyitott bármely jogászhallgató számára.
– Az Erzsébet/Emil Racoviţă út 60. szám alatt található épületben a diákszálló mellett közösségi és előadói terek, oktatói vendégszoba, illetve az egyetem könyvtárának jogász fiókkönyvtára is helyet kap. Ez a fiókkönyvtár a hatalmas mennyiségű szakirodalmának köszönhetően az oktatókat és diákokat is segíti kutatói munkájában, fejlődésében, így a kollégium a diákok és tanárok igényeit kiszolgáló intézmény – mondta még el a kollégiumról Veress Emőd.
(Borítókép: A sajtótájékoztató résztvevői Ballai Zoltán (balról jobbra), Tonk Márton és Veress Emőd a szakkollégium alapító okiratával. Fotó: Kiss Gábor)
