Az elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában vélekedett így. A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozást Klaus Johannis elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket. Az elnöki hivatal válaszlevelét Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája juttatta el az MTI-nek.
Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt. Azt is megjegyezte, hogy Klaus Johannis ezt a meggyőződését a tavalyi Hargita és Kovászna megyei látogatása során is hangsúlyozta.
A Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Klaus Johannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető. Hozzátette: az elnök minden lehetséges alkalommal a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és elismerően beszélt arról a hozzájárulásról, amelyet a magyar kisebbség nyújtott a román állam fejlődéséhez és Románia európai és észak-atlanti útjához.
Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen.
A levél szerint közös erőfeszítést kell tenni arra, hogy felülemelkedjenek a "mesterséges feszültségeken", és valós szolidaritást kell kialakítani a nagy nemzeti projektek megvalósításához.
Tőkés László és Izsák Balázs megkeresésükben arra emlékeztették az államfőt, hogy az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre. Hangsúlyozták: őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, és tekintettel kell lenni a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére.
