Az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben szereplő előírást az RMDSZ javaslatára foglalták bele a településnevek írásmódját is egységesítő törvénymódosításba. A jogszabály kisebbségvédelmi előírása ellen előzőleg maga az államfő emelt alkotmányossági óvást, de az alkotmánybíróság megalapozatlannak ítélte Johannis kifogásait.
A Románia által 1995-ben elsőként ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezmény is tiltja, hogy (felosztással, összeolvasztással vagy más módon) úgy változtassák meg valamely közigazgatási egység határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze. A pontosítást az RMDSZ azért tartotta fontosnak beemelni egy hazai törvénybe, mert tapasztalata szerint Románia több esetben nem tett eleget a nemzetközi egyezményekben vállalt kisebbségvédelmi kötelezettségeinek.
Romániában a nemzeti kisebbségek lakosságaránytól függ a közigazgatási anyanyelvhasználat joga. A hatályos rendelkezések értelmében azoknak a településeknek kell például a magyar elnevezését is feltüntetni, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább egyötödét. A húszszázalékos lakosságarány felett a helyi hatóságoknak az anyanyelvű ügyintézést is lehetővé kell tenni.
A nyelvhasználati jogokat az RMDSZ indítványai alapján a nyáron elfogadott új közigazgatási kódexben pontosította és bővítette a parlament, ám ez a jogszabály elbukta az államfő által kért normakontrollt, így kijavításáig a korábbi rendelkezések maradnak hatályban.
